NA EBBŐL EGY PETÁKOT NEM LÁTSZ, BELLE! Almaecet / Netflix

Belle Gibson sztorija a közösségi médiumok aranykorában, a 2010-es években játszódik, amikor még viszonylag kevesen ismerték fel, hogy a magamutogatáson túl nem kevés pénzre is szert lehet tenni ezeken a platformokon. A történet főhőse, Gibson 2012-ben indította el a viharsebességgel milliók által bekövetett @healing_belle elnevezésű Instagram-oldalát, ami az egészséges életmód fontosságát promotálta, és annak testet-lelket gyógyító attribútumait emelte piedesztálra. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha nem az lett volna a csaló narratívája, hogy ja, amúgy rosszindulatú agytumorom van, az orvosok halálra ítéltek, de kösz, tök jól vagyok, mert superfoodokon élek, és a természet a gyógyírom. Közösségi oldala egy szempillantás alatt akkora népszerűségre tett szert, hogy nem sokkal ezután piacra dobta a The Whole Pantry nevű applikációjat, ami meteorként csapódott be a köztudatba, és ami akkorát szólt, hogy az Apple alapbeállításként tervezte kínálni a fiatal nő bizniszét az első Apple Watch alapkonfigurációjának részeként. Nagyjából ezzel egy időben felfigyelt rá az egyik legnagyobb brit könyvkiadó óriás, a Penguin Books egyik leányvállalata is, akik azonnal lecsaptak Gibson történetére, és exkluzív kiállítású albummal bővítették a már addigra látványosan jól prosperáló fenomén termékkatalógusát.

Belle évekig úgy tett, mintha – nem létező – halálos betegségét smoothie-kkal, kiadós erdei sétákkal, meg egy kis jógázással mulasztotta volna el. Mindeközben elképesztő mennyiségű pénzt harácsolt össze jótékonysági akciók címén és különböző szervezetek nevében, és az ezekből származó dollármilliós bevételekből a legarcátlanabb luxust finanszírozta meg magának. Egészen addig jól is ment sora, míg a legközelebbi munkatársa fel nem nyomta egy oknyomozó újságírónál, aki aztán egy szempillantás alatt zúzta porrá Gibson hazugsággyárát. Az ünnepelt túlélőből persona non grata lett, és elnyerte Ausztrália leggyűlöltebb nőjének címét.

A hatrészes, ausztrál gyártású sorozat ügyesen szerkesztett epizódjai kétségtelenül jó szórakozást ígérnek, és viszonylag könnyen teljesítik az „egynek jó” kategória kritériumait: dinamikus storyline, szerethető alakítások, opálosra fényelt képsorok, szép arcú srácok és lányok, na meg az ütős soundtrack egytől egyig hozzájárulnak az Almaecet vonzerejéhez. A valóságot korrekt módon leképező forgatókönyv, bár nyilvánvalóan és felvállaltan él a fikció lehetőségével, nem viszi túlzásba azt, ugyanakkor nem is sikerül igazán elmélyülnie a történet valódi tragédiáinak bugyraiban.

A sorozat az antihősnő történetén túl három másik nő sorsát is beágyazza a sztoriba: ezek a történetszálak ugyan jól látható módon kidomborítják a történet súlyos morális, etikai és erkölcsi tanulságait, de végül mégsem válnak igazán fajsúlyossá. A „női kar” alakjai végtelenül kiszámíthatóak és sematikusak, így nem meglepő módon gyorsan archetípusokká törpülnek. A létező személyek történeteiből összegyúrt női sorstragédiákból teszkós szappanhab lesz, így a színészek számára elvész az igazi potenciál az alakításokból, még úgy is, hogy amúgy nagyon jó színvonalú és élvezhető játékot produkálnak. Ezzel szemben a főszerepben látható, és az évek óta ütősebbnél-ütősebb alakításokat felvonultató Kaitlyn Dever olyan portfólióra tett szert ezzel a szereppel, amivel az elkövetkező években a legnagyobb stúdióknál házalhat majd, remélhetőleg jobbnál-jobb lehetőségek reményében. A szuggesztív, ezerarcú színész néhány éve a Dopesick című sorozatban, egy merőben más karakterben nyújtott hasonlóan látványosat, amivel szemlátomást bekerült a legnagyobb hollywoodi mogulok látóterébe is, hiszen pillanatokon belül Abby-ként fog színre lépni a kultusz övezte The Last of Us második évadának egyik főszerepében.

Néhány éve az Az örökösnő álarca mögött (Inventing Anna) avatott szupersztárt egy másik csalóból, aki ugyan kevésbé arcátlan módon, mégis hasonló elánnal gázolt át mások életén. A bukott angyal toposza mindig hálás témának bizonyul, hiszen mi is aranyozná be jobban napjainkat, mint kedvenc szocio- és pszichopatáink közelsége, akikből a dózist napról-napra emelnünk kell. De úgy tűnik, hogy még a legkegyetlenebb V-effekt sem képes visszarántani minket a szénné weimarizálódott hétköznapok valódi drámáiba.

A sorozat adatlapja a Magyar Filmadatbázisban itt található.