Chernel István többször madarászott a századelőn, az akkor még Zala vármegyéhez tartozó Csabrendek határában, tette ezt azért, mert a Barcza családhoz jártak vendégségbe. A család hölgy tagját is érdekelték a szépséges madarak.
Mikor elautózok az urak temetője mellett Csabrendeken, ahol a hajdani Barcza család ódon sírboltja látható, gyakran eszembe jut Chernel vörösfejű gébicse (Lanius senator). Látta a falu határában ezen, hazánkban alkalomszerűen fészkelőnek és ritka kóborlónak számító madarat.
A mediterráneumban járva sohasem mulasztom el azon élőhelyek felkeresését, ahol e madárfaj költ. Nagyon szeretem a gébicseket, bármelyik fajról is beszélünk.
Érdekes madarak, hiszen horgas csőrűk révén, habár énekesmadarak, mégis ragadozók: zsákmányul ejtik a fiatal madarakat, pockokat. Azokat, mint a hogy a tövisszúró gébics neve is mutatja, karóba húzzák, azaz egy tüskés bokorra feltűzik (a kisemlősöket bundájuknál fogva), így hozva létre raktárt az ínséges időszakokra.
A századelőn sokkal több volt a legelő állat, ekkor a legelők szélén megbúvó ritkás erdők szélén költött. Magyarországon eddig május vége és július vége között akadtak a fészkére. Viszonylag magasan, hét és kilenc méter közötti magasságban költ, fészkét belülről finoman béleli. Maga a fészek vékony fűszálakból készül.
Öt-hat tojást rak, csak a tojó kotlik rajtuk, közben a hím eteti őt. A fiókák felnevelésében már mind a két szülő részt vállal.
A gébicsekre jellemző, hogy úgynevezett vártamadarak, azaz egy kiemelkedő pontról lesnek zsákmányukra és onnan lerepülve ejtik el azt a földön.Sáskákat, bogarakat, szöcskéket, békákat zsákmányol.

Érdekesség, hogy idehaza 1892-1899 között, valamint 1925-1934 között rendszeresen fészkelt. Szabó György főerdész közli fészkelést, szintén a századelőn, a Veszprém vármegyei Doba község Erdődy uradalmából. Hozzánk legközelebb Dél-Európában telepedik meg, az itteni állománya a zord telet Nyugat-Afrikában tölti.
Magyarországon védett madárfaj, a természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
The post Igazi ritkaság itthon a vörösfejű gébics first appeared on National Geographic.