Február asztrofotója: A Rozetta-köd

2 months 4

Csefkó Tamás hat éjszakát töltött a téli égbolt egyik leglátványosabb objektumának a fotózásával. Ez a gyönyörű csillagkeletkezési régió az Egyszarvú csillagképben, tőlünk nagyjából 5200 fényévre található.

A közepén látható NGC2244 nevű nyílt halmaz csillagai már ennek a ködösségnek az anyagából születtek valamikor az elmúlt ötmillió évben. A fiatal, forró napok csillagszele változatos formákká alakítja a nebula anyagát, sugárzása pedig ionoizálja, gerjeszti az itt örvénylő gázokat, így azok fényt bocsájtanak ki.

Sötétebb porfelhői csillagbölcsődék, ahol az összesűrűsödött porból és gázokból csillagok születnek. Nevét a stilizált virágmintára, rozettára hasonlító alakjáról kapta. Nevezik Koponya-ködnek is, mert hasonlít az emberi koponya formájára.

„Már korábban is fotóztam ezt a ködösséget egy DSLR kamerával, és már akkor is lenyűgözött, hogy milyen dinamizmust, mozgást, folyamatos átalakulást sugároz ez a sötét globulákkal szabdalt kavargó felhőzet. Elmerülve a részleteiben, annyi lény, mese, történet elevenedik meg előttem! Ezt a képet egy 25 cm átmérőjű Newton távcsővel és egy asztrofotózásra kifejlesztett kamerával készítettem Mikebudáról. Mivel nem fért bele egy látómezőbe, két különálló képből raktam össze a végleges fotót. A ködösségnek a hidrogén, az oxigén és a kén gázai által kibocsátott fény megörökítéséhez külön H-alfa, SII és OIII szűrőket, a csillagok színeihez pedig a klasszikus piros, zöld, kék (RGB) szűrőket használtam.

Hat éjszaka alatt közel 18 órányi háromperces nyers képet rögzítettem, ezek összedolgozásából alakult ki a végeredmény.

Hideg, sokszor szeles éjszakák voltak, de azért jó volt kint lenni a kristálytiszta ég alatt!” – foglalta össze számunkra élményeit az fotográfus.

Technika: