Volodimir Zelenszkij: Vlagyimir Putyin Donald Trumpot csak egy kelléknek használja

Február 15-én, szombaton tartott beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai eseményén, a Müncheni Biztonsági Konferencián, akit utána a CNN műsorvezetője, Christiane Amanpour kérdezett.

Zelenszkij már visszajáró vendége a konferenciának, idén ráadásul nemcsak egyedül, hanem egy panelbeszélgetésen is részt vett, amin négy amerikai szenátorral azt járta körbe, mi lehet az amerikai–ukrán kapcsolatok jövője. Az ukrán elnök a beszélgetés során Ukrajna további támogatása és a béketárgyalásokon Ukrajna és Európa részvétele mellett érvelt, miközben arra figyelmeztetett, Vlagyimir Putyin orosz elnökben nem lehet megbízni  – a panelbeszélgetést ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Zelenszkij ezúttal a Dac és diplomácia: Ukrajna jövőjének kilátásai címre keresztelt beszédében Ukrajna jövőjéről és a háborút lezáró béketárgyalásokról fejtette ki gondolatait.

Zelenszkij először diplomatikusan megköszönte a meghívást, majd arról beszélt, hogy a konferencia elején általában az összes ország nyilvánosan, vagy a háttérben, közvetlenül vagy közvetetten megosztja az álláspontját. Majd Oroszországra utalva kijelentette, hogy így tett egy olyan ország is, amit meg se hívtak és amiről nem beszél senki pozitív módon. 

ami szerinte nemcsak Ukrajna energiabiztonságát veszélyezteti, hanem egész Európát. 

Ez nem csak őrület, ez az orosz álláspont. Egy ország, amely ilyen támadásokat indít, nem akar békét, nem készül párbeszédre

– jelentette ki Zelenszkij, aki gondolatmenetét arra futtatta ki, hogy nemcsak a csernobili atomerőmű elleni támadás mutatja ezt, hanem Vlagyimir Putyin más lépései: naponta 100 dróntámadást indítanak Ukrajna ellen, a rakéta- és légitámadások folyamatosak, valamint

Az ukrán elnök ezenkívül azt állította, hírszerzői információk szerint idén Oroszország újabb katonákat küld kiképzésre Belaruszba, de mint emlékeztetett három évvel ezelőtt is az invázió egyik iránya épp az Ukrajnától északra fekvő posztszovjet államból indult.

Lehet Ukrajnának szánják, lehet nem. Lehet Önöknek. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy Belarusz három NATO-tagállammal szomszédos

– mondta Zelenszkij, aki ezután visszautalt arra, hogy az orosz hadsereg Belaruszt már régóta felvonulási helynek használja és megvetették ott a lábukat, többek között onnan is indítanak légitámadásokat és olyan fegyvereket is tárolnak, amit a nemzetközi jog szerint nem tehetnének meg.

Szerinte realistának kell lenni: ha valaki indítóállást telepít valahova, akkor azzal céljai lehetnek, ezért meg kell vizsgálni, mit tehetnek ezzel szemben, valamint hogyan készülhetnek fel egy újabb támadásra és lehetséges invázióra.

Zelenszkij utalt arra, hogy Belarusz felől szerinte Vlagyimir Putyin hibrid háborút vezet Európa ellen migránsokkal, de mi van akkor, ha legközelebb a migránsok helyett orosz vagy észak-koreai katonák mennek a határra.

Az orosz és észak-koreai katonák nem gyengék, épp azt tanulják, hogyan harcoljanak a modern háborúban. Mi a helyzet az önök hadseregeivel? Ők készen állnak?

– tette fel a kérdést Zelenszkij, aki ezzel vezette át gondolatmenetét a következő témájára, Európára.

Ki fogja megvédeni Európát?

Az ukrán elnök visszautalt J.D. Vance amerikai alelnök egy nappal korábban elmondott beszédére, amiben az alelnök többek között azt is érintette, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok megváltoztak, az eddigi status quonak vége és ehhez Európának is adaptálódnia kell.

Zelenszkij szerint Európának önellátónak, erősebbnek és egységesebbé kell válnia, emiatt arra sürgette az európai országokat, hogy fejlesszék hadseregeiket.

Én hiszek Európában és Önök is. Emiatt sürgetem Önöket, hogy cselekedjenek a saját magukért

– jelentette ki Zelenszkij, ami gondolatáért a közönség megtapsolta.

Az ukrán elnök ezután arról beszélt, hogy Ukrajna jelenleg visszatartja Oroszországot, de ha ők nem tudják, ki fogja? Szerinte elképzelhető, hogy Amerika erre nem lesz hajlandó.

Mint mondta, a védelmi kiadások növelése önmagában nem elegendő, az nem fog megállítani egy hadsereget. A pénzből ugyan lehet fegyvereket vásárolni, de ahhoz katonák is kellenek. Szerinte az ukrán hadsereg önmagában nem képes megállítani Oroszországot, de Európa sem, ezért együtt kell működniük.

Zelenszkij szerint az európai politikának nem csak ígérnie kell, hanem teljesíteni is és Európát csak akkor fogják komolyan venni, tisztelni, ha erős is.

Nem Donald Trump és Vlagyimir Putyin fog dönteni a békéről

Ezután az ukrán elnök gondolatait azzal fűzte tovább, hogy egy új, közös európai hadsereg nem a NATO-t cserélné le, hanem Európát emelné azonos erőre Amerikával – e mondatai kapcsán külön szólt Mark Rutte NATO-főtitkárhoz, hogy megnyugtassa, nem célja a NATO leváltása.

Ukrajna soha nem fog elfogadni egy megállapodást, amit a háta mögött kötöttek és amiben nem vettünk részt. Ennek a szabálynak kéne vonatkoznia Európára is. Európáról nem dönthetnek Európa nélkül

– jelentette ki Zelenszkij, majd pedig Trumpnak odaszúrva elmondta, Európáról Európában kell dönteni, és Európának is helyet kell kapnia majd a tárgyalóasztalnál, minden más szerinte elfogadhatatlan.

Ezután az ukrán elnök leginkább Donald Trumppal foglalkozott, valamint azzal, hogy az amerikai elnök azt tervezi, leül Putyinnal négyszemközt tárgyalni.

Zelenszkij szerint Putyinban nem lehet megbízni, hiszen már a háború előtt is kiharcolt egy találkozót Joe Biden akkori amerikai elnökkel, azzal azonban mégsem sikerült elkerülni a háborút, mivel szerinte az orosz elnök mindig is hazudik. Úgy látja, ha Putyin egy az egyben találkozna Trumppal, azzal az orosz elnök győzne.

Putyin azt tervezi, hogy május 9-én az amerikai elnököt a Vörös téren nem erős vezetőként fogadja, hanem mint egy kelléket az ő saját előadására. Nem erre van szükségünk, hanem valódi békére

– fogalmazott.

Az ukrán elnök azt tapasztalta, hogy sok európai vezető jelenleg nem érti mi történik Washingtonban, ezzel kapcsolatosan pedig megosztotta, ő hogy látja az eseményeket: 

Néhány európai vezető nem érti, mi történik Amerikában. Akarja Amerika Európát a piacáért? Igen. De mint szövetséges? Nem tudom. Ahhoz, hogy a válasz igen legyen, ahhoz egy hangnak kell lennie Európának, ne pedig egy tucatnak

– véli, mivel szerinte Donald Trump csak az erőből ért, jelenleg pedig egységes külpolitika és közös hadsereg híján az amerikai elnök nem veszi komolyan Európát.

Arra szólított fel, hogy ehhez a közös európai hanghoz csatlakozzanak azok az országok vezetői is, akik Trump floridai villájában, Mar-a-Lagoban találkoznak az amerikai elnökkel. Szerinte Trump semmibe nézi őket, mert nem szereti a gyenge szövetségeseket.

Azonban nem becsüli le Amerika fontosságát Zelenszkij. Beszédében többször is utalt arra, valós béke csak akkor jöhet el, ha Ukrajna szuverenitását Amerika is biztosítja, beszéde ezen pontján pedig arról beszélt, hogy egy erős családot kell létrehozni az Egyesült Államok és Európa között, de ehhez egy egységes és erős Európára van szükség.

Ukrajna NATO-csatlakozásáról elmondta, ugyan az Egyesült Államok úgy tűnik, abban nem érdekelt, de ő nem hajlandó lemondani e lehetőségről is, majd

Azonban szerinte Putyin jelenleg gyenge, ezért is szeretne, ha tárgyalhatna Amerikával. Emlékeztetett, hogy az orosz veszteségek hatalmasak, valamint több mint féléve megvetette lábát Oroszországban az ukrán hadsereg, Putyinnak pedig észak-koreai katonákra van szüksége, hogy tartsa ott a vonalakat – a beszéd ezen pontján egyébként méltatta az ukrán katonákat a szerinte bátor tetteikért.

Szerinte valódi békét az hoz, ha Ukrajna valódi biztonsági garanciát kap, ami szerinte vagy a NATO-tagság lehet, vagy pedig ha egy új NATO-t építenek Ukrajnában. Az ukrán elnök úgy véli, a háború után lesz egy határ a háború és a béke között, és az rajtuk múlik, hogy ez a határ hol húzódik majd.

Zelenszkij azzal is érvelt a tűzszünet helyett a szerinte valódi biztonsági garanciát jelentő, tartós béke mellett, mert ha a háború rosszul ér véget Ukrajna számára, akkor Oroszországnak lesznek harci tapasztalattal rendelkező katonái, akik csak ölni és fosztogatni tudnak. Úgy véli, az egykori Wagner-vezér Jevgenyej Prigozsin tiszavirág‑életű puccsa Putyin ellen megmutatta, hogy Putyin rendszere gyengül és a háborúra azért is van szüksége, hogy az össze ne omoljon.

Ez is egy ok, hogy a háború végéről miért nem dönthet csak néhány vezető. Nem Trump és Putyin, nem én és Putyin, és senki, aki itt ül Münchenben. Ezért kell együtt kell nyomást helyeznünk, hogy egy igazi békét érhessünk el

– fogalmazott, majd gondolatát arra futtatta ki, hogy Putyin nem tud valódi garanciát ígérni a békére, mivel hazudozó és jelenleg kell egy háború, hogy a rendszere megmaradhasson.

Beszéde végén az ukrán elnök pontokba szedte összegezte az elmondottakat és érveit:

• közös európai fegyveres erőkre van szükség, az azonban nem jelent veszélyt a NATO-ra;
• közös, egységes európai külpolitikára van szükség;
• olyan szintű európai együttműködést kell létrehozni, amelyet Washingtonnak komolyan kell vennie;
• nemzetközi jogot is egy erős Európa tudja betartatni;
• valamint meg kell tartani minden Oroszországra nehezedő nyomását, mert az gyengíti az agresszort;

Sokan mondják azt, hogy az új év nem január 1-jén kezdődik, hanem a Müncheni Biztonsági Konferencián. Az év most kezdődött és legyen ez az év, hogy Európa egységessé, erőssé, biztonságossá és békéssé változik. Békét Ukrajnának, békét Európának, békét a világnak, békét a családoknak!

– összegezte negyven perces beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mielőtt a már szokássá vált Slava Ukraini! felkiáltással lezárta gondolatait.

Kemény viták az idei konferencián

Idén már a 61. alkalommal rendezték meg a háromnapos biztonságpolitikai konferenciát, aminek első vitaindító beszédet Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök tartotta, aki a transzatlanti kapcsolatok fontossága mellett érvelt, ugyanakkor határozottan jelezte: amennyiben Trump önkényesen vámtarifákat vet ki az Európai Unióra, az unió azt nem hagyja szó nélkül.

Azonban a legnagyobb visszhangot az őt követő J.D. Vance amerikai alelnök monológja kapta, aki mindössze egy rövid mondatban tért ki az ukrajnai háborúra és beszédének fő mondanivalóját az adta, hogy

Vance később találkozott az eseményre meghívást nem kapott szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) kancellárjelöltjével, Alice Weidellel is – miközben Olaf Scholz német kancellárral nem –, miután beszédében arra szólította fel a mainstream európai pártokat, hogy működjenek együtt a migrációellenes pártokkal, és ne zárják őket politikai karanténba – Vance a tűzfal szót használta, ahogy a német politikában nevezik az AfD-vel szembeni politikai karantént.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Münchenben, Németországban 2025. február 15-én. Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)