- Ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy a tejtermékek fogyasztása után puffadunk és az emésztésünk nagyon hangosan reagál, laktóz intoleranciánk alakult ki?
- Miért nő a laktózintolerancia esélye a kor előrehaladtával?
- Visszafordítható a laktózintolerancia?
A legtöbben úgy születünk, hogy képesek vagyunk megemészé-teni a laktózt, azaz tejcukrot. De az emberek kétharmadánál a laktózt bontó laktáz enzim termelődése a kor előrehaladtával megszűnik. Laktáz híján a tejcukor érintetlenül halad végig az emésztőrendszeren a vastagbélig, ahol a bélflóránk elkezdi fermentálni, átalakítani. A folyamat során képződik a kellemetlenül nagy mennyiségű gáz, azt vesszük észre, hogy puffadunk.
Az életünk során bármikor kialakulhat a laktózintolerancia. De a nagy kérdés az, hogy visszafordítható, vagy örökre le kell mondanunk a kedvenc sajtunkról? Mit mond a gasztroenterológus a laktózintoleranciáról?
Melyek a laktózintolerancia leggyakoribb tünetei?
A puffadás és fokozott gázképződés mellett több jellegzetes tünete is van a laktózérzékenységnek. Ezek jellemzően azután jelentkeznek nagyjából 30 perccel – 2 órával, hogy valamilyen laktózt tartalmazó ételt ettünk.
- Hasmenés
- Hasi fájdalom
- Az emésztés hangos morgással és hangokkal jár a hasban
A tünetek ellenére a gasztroenterológus azt tanácsolja: ne hagyjuk el teljesen az étrendünkből a tejtermékeket!
Mennyi laktóz fér bele akkor, ha laktózintoleranciánk van?
A kutatások szerint a legtöbb laktózintoleranciában szenvedő ember emésztése képes nagyjából 12-15 gramm laktózt tolerálni egy-egy étkezésnél. Ez körülbelül egy pohár tejnek felel meg. Ez azért fontos, mert a tejtermékek nagyon fontos kalcium- és D-vitamin forrást jelentenek.
Emellett rendszeresen kis mennyiségű laktóz elfogyasztása prebiotikus hatású, jót tesz a bélflóránk egészségének és javítja a laktóztűrőképességünket.
Mivel segíthetjük, hogy jobban bírja az emésztésünk a laktózt?
Ugyan a laktózintolerancia teljesen nem visszafordítható, azt elérhetjük, hogy egy bizonyos mennyiségű laktózt képes legyen a szervezetünk elviselni.
A kemény sajtokat érdemes fogyasztanunk, ha laktózintoleranciára gyakanszunk, mert ezeknek alacsonyabb a laktóztartalma
- A napi laktózbevitelt osszuk szét egész napra, és mindig más ételekkel együtt vigyük be a szervezetünkbe. A legbiztosabb, ha magas rosttartalmú ételekkel együtt esszük, így még lassabban ér keresztül az emésztőrendszeren, több ideje van lebontani a laktózt a vékonybélnek.
- Válasszuk az alacsony laktóztartalmú vagy laktózmentes tejtermékeket. Például a sima joghurt helyett együnk görög joghurtot, amiben körülbelül fele annyi a laktóz. A friss, lágy sajtokat – burrata, mozzarella, camembert – kerüljük, inkább keményebb típusokat – parmezán, cheddar, gouda – együnk helyette. Mivel ezek hosszabb érlelésűek, kevesebb laktózt tartalmaznak.
- A gasztroenterológus azt tanácsolja, ne féljünk a laktázenzimpótló tablettától. Ezt nagyjából 15 perccel azelőtt kell bevennünk, hogy elfogyasztanánk a nagyobb laktóztartalmú étkezést. Nem mindenkinél működik ez a módszer, de az orvos szerint elég biztonságos ahhoz, hogy kipróbáljuk.
Ha azt tapasztaljuk, hogy már egészen kevés laktózt sem tolerál az emésztésünk, a szakember szerint lehetséges, hogy nem is laktózérzékenység okozza a problémánkat. Könnyen lehet, hogy más bélrendszeri betegség – irritábilis bél-szindróma vagy cöliákia – áll a háttérben. Ezt mindenképp javasolt kideríteni és kezelni.
Miért alakul ki a laktózintolerancia?
Nem egyszerű megmagyarázni a laktózintolerancia kialakulását. Vannak olyan népcsoportok, akiknél gyakoribb. Például a skandináv országokban ritkább, mint a Földközi-tengeri régióban vagy Ázsiában, Afrikában. Utóbbiak már sokkal korábbi életszakaszban elveszítik a laktáz enzimet szervezetükből, az anyatejes táplálás megszűnése után szinte azonnal.
A feltételezések szerint a laktózintolerancia egy evolúciósan hasznos dolog volt. Ez segíthette, hogy a kisbabák mielőbb áttérjenek a szilárd ételekre az anyatejről. Ezért is tekintik a tudósok a laktózintoleranciát egy teljesen normális jelenségnek, és nem betegségnek.
Arra is van magyarázata a tudósoknak, vajon az észak-európai országokban miért nincs annyi laktózintoleranciás ember. Úgy vélik, hogy a középkorban terjedhetett el gyorsan egy olyan génvariáns, ami mára általánossá vált, ami a felnőtteknél azt eredményezte, hogy megmaradt a laktáz aktivitás, tehát nem alakultak ki emésztési problémák, hasmenés. Erre azért lehetett szükség, mert a történelmi éhínségek idején egy laktózintolerancia miatti hasmenés az egyébként is alultáplált emberek még korábbi halálát okozta volna.
Meglepő, de laktózintolerancia kialakulhat egy-egy ételmérgezés vagy más olyan betegség, például epeműtét, bélműtét után, ami a bélszövet károsodásával jár. Ez általában átmeneti jelenség, és néhány hónap után a betegek laktóz emésztési képessége visszatér a betegség előtti állapotba.
Forrás: Washington Post, fotó: Getty Images, Unsplash
The post Visszafordítható a laktózintolerancia? A gasztroenterológus meglepő választ adott a kérdésre! first appeared on Marie Claire.
Hungarian (HU) ·