Az első napirendi pont a rákosrendezői fejlesztési területtel kapcsolatos további feladatokról szólt. Karácsony Gergely hangsúlyozta, olyan típusú fejlesztésben gondolkodnak, amelyre Budapestnek valóban szüksége van.
Vitézy Dávid azt gondolja, óriási lehetőséget és óriási felelősséget kapott a főváros azzal, hogy élt az elővásárlási jogával a rákosrendezői területtel kapcsolatban. A fejlesztés peremfeltételeit a zöldterületekkel és a beépítettséggel már korábban rögzítették, ahogy a közlekedési célokat is,
teljesen világos, hogy mit szeretnénk itt.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője világossá tette, garanciákra van szükség, az előterjesztésük ezt próbálja betölteni. Vitézy Dávid a nyílt tervpályázat fontosságát is kiemelte. A képviselő az egyik legnagyobb és legnehezebb kérdésnek azt tartja, miképpen kerülhet birtokba Budapest Rákosrendezőn, miközben aktív vasúti területei is vannak az érintett szakaszon.
Szentkirályi Alexandra szerint egy befektetést akadályozott meg a közgyűlés többsége, „egyszerűbb rombolni, mint építeni, építeni nem sikerült az elmúlt években semmit”.
Úgy viselkednek, mint egy óvodás, aki gyorsan belerúgott a másik homokvárába, majd bamba arccal észreveszi, hogy a saját homokvárát sikerült szétrugdalnia
– jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője, és felhívta a figyelmet, hogy egy Városháza park nagyságú területet sem sikerült az elmúlt öt évben fejleszteni.
Szentkirályi Alexandra úgy látja, a város történetének legnagyobb befektetési lehetőségéről volt szó, amely a budapestiek befizetett forintjai nélkül biztosított lehetőséget arra, hogy valami épüljön.
A kormánypárti politikus a finanszírozási kérdésről is beszélt: „Van egy jogvitájuk, amiből nem biztos, hogy a főváros pénzhez jut. Ha elvesztik ezt a jogvitát, miből fogják kifizetni? Önök hazardíroznak a budapestiek pénzével. Megveszik a területet anélkül, hogy biztosítva lenne rá a forrás.”