Ukrajna és Amerika újra tárgyalóasztalhoz ül, miután Volodimir Zelenszkij és Donald Trump találkozója kudarcba fulladt

Volodimir Zelenszkij elnök közvetlenül nem találkozik az amerikai delegációval Rijádban, ő csak az orosz–ukrán tárgyalásokban kulcsszerepet vállaló szaúdi vezetővel diskurál. A keddi lesz az első Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalás a katasztrofális Trump–Zelenszkij találkozó óta. A két fél most valószínűleg az ukrán ritkaföldfémek kérdéséről, és a háború befejezéséről egyeztet.

Az ukrán kormány küldöttségét Andrij Jermak, az ukrán elnök legfőbb tanácsadója vezeti, valamint helyet kapott benne Andrij Sybiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter is. A delegáció tagjainak nyilvános bejelentése után Zelenszkij elmondta, hogy teljesen elkötelezettek az Egyesült Államok tisztviselőivel folytatott további párbeszédre az orosz-ukrán háború lezárását illetően. Az amerikai küldöttséget a külügyminiszter, Marco Rubio vezeti. 

• A The Guardian értesülései szerint az ukrán fél valószínűleg a Zelenszkij elnök által múlt héten felvázolt béketervet fogja javasolni az amerikai kollégáknak, amely a drón- és rakétacsapások leállítását, valamint a fekete-tengeri katonai tevékenység beszüntetését kéri. Vlagyimir Putyin elnök azonban eddig nem mutatott érdeklődést egy ilyen tűzszünet iránt.
• Az NBC news szerint Trump azt akarja, hogy Zelenszkij az Oroszország által nemzetközi jogba ütköző módon elfoglalt területekről lemondjon, és tartson végre választásokat (az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, hogy hadi állapot idején választások legyenek, ezért Zelenszkij már lassan egxévvel túlfutott a mandátumán). Zelenszkij korábban elmondta, hogy azonnal nyitott a választásokra, de előbb békére van szükség, mert jelenleg egy választás csak Oroszország érdeke. 

Ez történt eddig

Egyébként a találkozó a második köre annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet Marco Rubio amerikai külügyminiszter Donald Trump elnök megbízásából indított az orosz, és az ukrán féllel. Az USA külpolitikájáért felelős politikus és delegációja február közepén találkozott szintén Rijádban a Szergej Lavrov külügyminiszter vezette orosz küldöttséggel, ahol már egy Trump-Putyin államfői találkozót is belengettek.

Aztán február végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül Donald Trump elnökkel és adminisztrációja vezető tagjaival találkozott Washingtonban, a Fehér Házban. Az esemény azonban botrányba fulladt. A két vezető eredetileg az ukrán ritkaföldfémek kitermeléséről szóló megállapodás aláírásra ült össze – Trump ugyanis ettől tette függővé Ukrajna további katonai támogatását.

A Kijev számára rendkívül költséges üzlet azonban végül nem köttetett meg, ugyanis Zelenszkij a kamerák előtt összetűzésbe került J.D. Vance alelnökkel. Az ukrán elnök az USA második emberét emlékeztette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször megszegte az Ukrajnával kötött tűzszüneteket, s ez okból békefenntartó nyugati csapatokra, vagy más garanciákra van szüksége ahhoz, hogy egy ideiglenes békekötésbe belemenjen.

A csörtébe aztán Trump is beszállt, aki kemény stílusban oktatta ki az orosz agressziót elszenvedő Ukrajna elnökét, és emlékeztette, hogy az országa „nagy bajban van”, valamint arra is, hogy Ukrajna sokat köszönhet például azoknak a tankelhárító eszközöknek, amelyeket a korábbi Trump-adminisztráció juttatott nekik. Azonban sem Trump, sem J.D. Vance, sem a szintén jelenlévő Rubio külügyminiszter nem válaszolt érdemben Zelenszkij aggályaira.

Donald Trump belekényszeríti Kijevet a békébe

A rendkívüli módon félresikerült találkozó után Trump elkezdte azt kommunikálni, hogy szerinte az ukrán elnök még nem áll készen a békére, majd egy nappal később (feltehetőleg) ideiglenesen felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat, és felmondta a titkosszolgálati együttműködést, amely azt jelenti, hogy az ukránok azóta „süketen és vakon”, az USA kémműholdjai és egyéb erőforrásai nélkül harcolnak az oroszokkal. Ráadásul az orosz támadások az utóbbi napokban jelentősen felerősödtek, ugyanis Moszkva még a béketárgyalások előtt ki akarja szorítani az ukrán hadsereget a kurszki kiszögellésből, annak érdekében, hogy a terület visszaszolgáltatását Zelenszkijék ne tudják tárgyalási alapként felhasználni majd.

Mindezt tetézi, hogy Elon Musk a napokban megfenyegette Kijevet, a Starlink műholdrendszer leállitásával, amelytől az ukrán hadsereg nagyban függ. Erre válaszul Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski emlékeztette Trump dél-afrikai születésű milliárdos szövetségesét, hogy a szolgáltatást nem szívjóságból adta Ukrajnának, annak díját, mintegy 50 millió dollárt a lengyel kormány fizette Kijevnek, és belengette, hogy ha tovább fenyegetőzik, akkor másik műholdas internetszolgáltatóra váltanak. Ez már Muskot is arra kényszerítette, hogy visszavegyen a retorikából, és vasárnap azt nyilatkozta, hogy nem állítanák le a Starlinket csak azért, hogy Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

Azonban a Starlink tényleg csak az egyik utolsó szalmaszál, amibe Ukrajna - az európai országok támogatásán kívül - kapaszkodni tud. Donald Trump elnök bénító intézkedései belekényszerítették az ukrán elnököt is hangnemváltásba, és lévén más opció nagyon nem maradt, a múlt héten már kijelentette: Ukrajna kész a békére, kész aláírni a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, és bíznak abban, hogy Trump megfelelő békét tud kieszközölni számukra. 

A republikánus adminisztráció kihátrálása Ukrajna mögül rendkívüli módon megerősítette Oroszország pozícióját az addig patthelyzetként jellemezhető állóháborúban, az orosz külügy azóta ennek megfelelően csak szűkszavúan nyilatkozott a háború lezárásáról, miközben egyre durvább bombatámadásokat hajt végre ukrán területeken. 

(Borítókép: Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Dzsiddában Szaúd-Arábiában 2024. június 12-én. Fotó: Bandar Algaloud / Reuters)