6 months
3
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt arról, hogy ugyan kormányzati ígéretet kaptak a kórházak adósságrendezésére, valamint havi 12,5 milliárd forint plusz forrásra, azonban erről továbbra sem született jogszabály, így az adósságspirál tovább gyűrűzhet. Emellett csökkent a gyógyászati segédeszközökre szánt állami támogatás is.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2024 novemberben a Portfoliónak adott interjújában havonta 12,5 milliárd forint többletforrást ígért januártól a kórházaknak, melyeknek cserébe megfelelő adósságszinttel kell rendelkezniük, amennyiben ezt túllépik, annak következményei várhatók a vezetőség fizetésében − írta az Economx.
A témában megszólalt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki szerint az ágazaton belül többféle hír kering a 12,5 milliárd forint plusz forrással kapcsolatban. Az egyik úgy véli, hogy még nem született döntés róla, ugyanakkor a 2025-ös költségvetésben már belekalkulálta a kormány az évi plusz 150 milliárd forintot.
2024 végén az egyik kormányülésen már döntöttek az összegről, viszont jogszabályt még nem hoztak róla. Rásky László úgy értesült, hogy a plusz forrásról szóló rendeletet csak 2025 első felében adhatják ki. Azonban a főtitkár ezt elborzasztónak nevezte, ugyanis a kórházak adóssága havonta 15 milliárd forinttal növekszik. Úgy fogalmazott, ha csak júniusra születik meg a jogszabály, addigra az intézmények újabb 75-80 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt.
A 150 milliárd forint plusz forrás felosztásában három fő tétel szerepel:
- az alapdíjak általános, 6 százalékos emelésének forrásigénye 53 milliárd forint;
- a szakmafedezeti szorzók módosítása (az alulfinanszírozott ellátások feljavítása, kiegyenlítése) 93 milliárd forintot emészt fel;
- és a hasi sebészet finanszírozásának korrekciójára pedig 4 milliárd forintot szán a kormányzat.
Rásky László ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek 2024-es számadatok, tehát a 2025. évi inflációt még nem kalkulálhatta bele az egészségügy vezetése. Ha év közben jelenik meg a jogszabály, akkor az visszamenőleg nem érvényesül. A főtitkár azt mondta, hogy ebben az esetben nem lesz igazságos a kórházak adósságrendezése, hiába a kormányzati szándék a konszolidációra.
Január végén a kórházak adóssága 86,4 milliárd, az egyetemi klinikákkal együtt elérte a 123,9 milliárd forintot a Magyar Államkincstár adatai alapján. Az egyetemi klinikákon 2025-ben 37, milliárd forint adósság halmozódott fel, melyek a következőképpen oszlanak el:
- Szegeden: 11,7 milliárd forint;
- Debrecenben: 12,3 milliárd forint;
- Budapesten (Semmelweis Egyetem): 2,9 milliárd forint;
- Pécsett: 10,6 milliárd forint.
Rásky László arról is beszélt, hogy a szakszövetség szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő megnehezítette a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást. 2024-ben a NEAK főigazgatója úgy döntött, nincs szükség további megtakarításokra, ennek ellenére az ártámogatási főosztályvezetője 15 százalékos kötelezettségre utalt.
A gyógyászati segédeszközök támogatását a 2025. évi költségvetés több mint hatmilliárd forinttal csökkentette.
Veszélyes, amit a NEAK csinál, a jelenlegi kommunikációjuk szerint a magyar betegnek jó lesz a húszéves technológia is
– fogalmazott Rásky László. Ez a csökkentés majd azt eredményezi, hogy a támogatotti körben nem lesznek elérhetőek az innovatív eszközök, és így a betegek drágábban juthatnak hozzá.
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Hungarian (HU) ·