Tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara március 8-ára

Álmos Péter a MOK-elnöke hangsúlyozta, hogy a koronavírus járvány alatt az egészségügyi dolgozók és orvosok energiái kimerültek, és az ebből adódó feszültséget már a betegek is megérzik. Ezen változtatni kell, ezért is indítják el ezt a kampányt.

Mint rámutatott: a kedvezőtlen hazai statisztikákban is megmutatkozik az egészségügy teljesítménye, a rákeredetű halálozások magyarországi mutatói a legrosszabbak az Európai Unióban, miközben egyre kevesebben mennek szűrővizsgálatokra, sokan még orvoshoz, vagy fogorvoshoz sem, ennek tudható be, hogy a 65 év felettiek 20 százalékának egyáltalán nincs foga. Álmos Péter az alulfinanszírozottság mellett a prevenció hiányát nevezte meg a lakosság rossz egészségügyi állapotának hátterében, a többség nem tarja prioritásnak, erre lehet következtetni a nagy arányú dohányzás és elhízásra vonatkozó adatokból. 

Megjegyezte: az elmúlt években tettek erőfeszítéseket azért, hogy a helyzet változzon, de úgy tűnik nem érvényesültek a szakmai érvek. A MOK úgy véli, ez megmutatkozott az ügyeleti rendszer átalakításában, melynek folyományaként felgyorsult a háziorvosi praxisok elhagyása. Mint leszögezte: a kampánnyal az a céljuk, hogy a kormány a legszükségesebb területeken mielőbb plusz forrást biztosítson, hosszútávon a GDP-arányos ráfordítás 0,5 százalékos növekedését szeretnék elérni. Álmos Péter azt is hozzátette:

A MOK-elnök ennek pontos helyét illetően még nem tudott tájékoztatást adni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártpolitikusok részvétele nélkül akarják megvalósítani a rendezvényt. 

A kampányban arra fókuszálnak, hogy az egészségügy megkapja a megfelelő finanszírozást, de a figyelmet is. Álmos Péter emellett kiemelte: ezzel a politikai vezetés figyelmét szeretnék felhívni az egészségügy problémáira, mivel meglátásuk szerint a téma egyre inkább háttérbeszorul a döntéshozóknál. Az ez évre vonatkozó költségvetés is ezt mutatja meg, ami szerint továbbra is forráshiányos marad a rendszer. 

Svéd Tamás MOK-titkár megjegyezte, hogy a magyar egészségügy felé évtizedes adósságról van szó. A korábbi kampányok sem hoztak eredményt a teljesítmény tartós javulására. A döntéshozókat azért szólítják meg, hogy kezdjék el törleszteni a lakosság felé. Mindemellett szertnének társadalmi szemléletváltást is elérni. 

Álmos Péter arra is kitért, hogy az emberek azt teszik felelőssé, ahonnan a szolgáltatást kapják. Tapasztalat, hogy az magyarok nem kapják meg azt az ellátást, amit a nyugat-európai lakosok. Kitért még az orvosok, egészségügyi szakdolgozók kriminalizációjára, ami nem tesz jót az orvosok megítélésének.

Arra vonatkozóan, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis Keczéry Attila a MOK titkára, zuglói háziorvost elmondta, Budapest is hasonló problémával küzd, közel 100 praxisba nem tudnak kollégákat bevonzani, a praxisjogot ingyen adva, még szolgálati lakás kínálata mellett sem. A MOK meglátása szerint azzal, hogy a rendszerből hiányzó szakemberek pótlása sokszor helyettesítéssel történik meg, ahhoz vezet, hogy sok háziorvos inkább a nyugdíjazást választja. Álmos Péter hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügyi rendszer az alapellátásra épül, amit szükséges megerősíteni ahhoz, hogy a kedvezőtlen statisztikákban javulást érjünk el.