Többcélú utalvány értékesítésének bizonylatolása és elszámolása

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 18/B. § (1) bekezdése alapján a többcélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása, átengedése az áfatörvény alkalmazásában nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának, illetve adóztatandó tényállásnak és így áfatörvény szerin-ti bizonylat – azaz számla és nyugta – kibocsátására vonatkozó kötelezettséget sem keletkeztet.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgéprendelet) 4. számú melléklet 6.5. pontjában foglaltaknak megfelelően a többcélú utalványokat átruházó, átengedő adóalanyoknak pénzmozgás-bizonylattal, illetve pénztári befizetés bizonylattal kell kísérniük a fenti tranzakciókat abban az esetben, ha az átruházott, átengedett utalványok ellenértékét pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben kívánják tárolni.

A Pénztárgéprendelet előírásai alapján kiállított pénzmozgás-bizonylatok, illetve pénztári befizetés bizonylatok a funkciójukat tekintve nem azt a célt szolgálják, hogy azokkal a pénztárgépeket üzemeltető adóalanyok a közöttük és a partnereik között megvalósuló ügyleteket, illetve gazdasági eseményeket bizonylatolják, hanem elsődlegesen a pénztárgépeket üzemeltető adóalanyok pénztárgépkezelési kötelezettségeinek a teljesítését dokumentálják.

Önmagában az, hogy a Pénztárgéprendedet előírja a pénzmozgás-bizonylatok, illetve pénztári befizetés bizony-latok kiállítását, nem jelenti azt, hogy a többcélú utalványokat átruházó adóalanyok a közöttük és a partnereik között megvalósuló ügyletek vonatkozásában maradéktalanul eleget tesznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti bizonylatolási kötelezettségüknek. Még akkor sem, ha a bizonylatok az adat-tartalmuk alapján a Számv. tv. alkalmazásában egyébként számviteli bizonylatoknak minősülnek.

A Számv. tv. 165. § (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A Számv. tv. 165. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni, valamint szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A Számv. tv. 166. § (1) bekezdése értelmében számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A könyviteli el-számolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeit a Számv. tv. 167. § (1) bekezdése részletezi.

A kérdéses esetben a többcélú utalványok vásárlásakor a társaságnak mint az utalványok beszerzőjének az utal-ványok megvásárlása folytán követelése keletkezik a vállalkozóval mint az utalványok kibocsátójával szemben. A társaság terméket nem szerez be, illetve szolgáltatást nem vesz igénybe a vállalkozótól, ezért az utalványok el-lenértékét az egyéb követelésekkel szemben kell elszámolni. A társaság esetében az elszámolás bizonylataként a vállalkozó által kiállított pénzmozgás-bizonylat másolata nem lesz elegendő, mivel az nem tartalmaz elegendő in-formációt a társaság által megvalósított gazdasági esemény egyértelmű azonosításához. Az elszámolás bizonylatolásához a társaság oldaláról tehát a pénzmozgás bizonylatolásán túl szükség van további bizonylatra is. A számviteli politikában és az annak részét képező pénzkezelési, valamint bizonylati szabályzatban indokolt rendezni, hogy az utalványokért fizetett összeg milyen bizonylat alapján számolható el és vehető nyilvántartásba a könyvekben. Ez lehet például egy megrendelésről szóló visszaigazolás, bankkivonat, amiből a társaság által végre-hajtott gazdasági esemény tartalma is egyértelműen beazonosítható. (2024. december 15.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Áfa tv. 18/B. § (1) bekezdés

– Pénztárgéprendelet 4. számú melléklet 6.5. pont

– Számv. tv. 165. § (1) és (2) bekezdés

– Számv. tv. 166. § (1) bekezdés

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/3-as számában jelent meg.