Társadalmi egyeztetésen a hátborzongató javaslat: mostantól a kormány kezeli az önkormányzatok pénzét

2025. október 1-jétől kezdődően, fokozatosan bevezetik, hogy az önkormányzatok pénzeszközei egy részét a Kincstári Egységes Számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell elhelyezni. Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:

• 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat,
• 2027-től az érintett kör kiegészül a városi önkormányzatokkal,
• 2028-től pedig a szabály kiterjed valamennyi települési önkormányzatra.

Ez régóta tartó folyamat, amit most a kormány végig visz. Ennek következtében a közpénzek egyre több része az Államkincstárnál lesz elhelyezve. Tehát egyes sajtóhírekkel szemben nem arról van szó, hogy rendkívüli helyzetre adott választ a kormányzat, hanem évekig tartó folyamatnak a következő állomásához érkeztünk most el. „Az önkormányzatoknál lévő pénz egyébként közpénz” – húzta alá a forrásunk.

900 milliárd forintot érint

A cél az állami likviditás hatékonyságnövelése, ezzel csökken az állam kamatkiadása és az államadósság mértéke. A forrásunk szerint kiemelt cél volt az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának megőrzése, ezzel az új szabályzással ez nem sérül. Ahogy az önkormányzatokat nem érinti semmilyen többletköltség sem. A Kincstári Egységes Számlán nem a teljes pénzeszköz állományt kell elhelyezni a törvényjavaslat alapján.

Az alábbiak közül a magasabb összeg feletti részt kell odavezetni:

• az előző évi költségvetési kiadása 5 százalékát meghaladó összeget,
• vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges összeget.

A kereskedelmi bankok jelenleg is nyújthatnak éven belüli likviditási hitelt, amire a továbbiakban is lehetőségük lesz. Az éven túli kölcsönök pedig már korábban szabályozva lettek. Amit pedig korábban lekötött tartalékokban tartottak arra továbbra is lehetőséget nyújt a kibocsájtott önkormányzati állampapírok, amit mindennap visszaválhatnak.

Az önkormányzatoknak különösebb felkészülésre nincs szükségük. Ezen felül a törvényjavaslat alapján a Kincsár egy adott munkanapon belül biztosítja, hogy az adott önkormányzat Kincstárnál nyilvántartott egyenlege erejéig az általa ellátandó feladatokhoz, valamint teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges a kereskedelmi banki számlán rendelkezésre nem álló pénzeszközök az adott banknál vezetett fizetési számlán rendelkezésre álljanak.

A törvényjavaslat alapján a fentiektől eltérően 2025. március 31-ig a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott, ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatás, vagy támogatási előleg összegét kell a Kincstárnál vezetett fizetési számlára utalni.

És nézzük a kormány számítását: 900 milliárd forintra rúgott tavaly az összes önkormányzat összes pénze. Ebből először 49 önkormányzat lép be az új rendszerbe, ez az összeg 400 milliárd forintra tehető, ebből a számításuk szerint 100 milliárd marad a kereskedelmi banknál,

Tehát első körben ennyivel több készpénze lesz a MÁK-nak már az első lépésben, így jelentősen csökkenti az államadósság és a kamatkiadás. „Az államháztatás ezzel egészében mindenképpen nyer” – összegezte a javaslatot előkészítő forrásunk.

(Borítókép: A Főváros Közgyűlés ülése 2025. február 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)