Tarjányi Péter: Orbán Viktor is tudja, Oroszországnak nincsenek barátai

Az orosz–ukrán háború több mint három éve tart, és talán sosem álltunk annyira közel egy esetleges tűzszünethez vagy békemegállapodáshoz, mint most. De vajon kik lesznek ennek a nyertesei, illetve kik fognak az érem két oldalán állni? 

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index műsorában elmondta: bár a tűzszünet valóban közelebb lehet, valódi békéről nem, inkább a konfliktus „befagyasztásáról” beszélhetünk. Véleménye szerint ha a diplomáciai tárgyalások 1-2 hónapon belül nem vezetnek tűzszünethez, az komolyan megkérdőjelezi a felek szándékát.

A békével kapcsolatban kiemeli, hogy az orosz és ukrán elképzelések alapvetően összeegyeztethetetlenek, ugyanis: 

• Oroszország ragaszkodik a 2022-ben megfogalmazott feltételekhez, amit Ukrajna nem tud elfogadni;
• Ukrajna NATO-csatlakozást szeretne, ami járhatatlan útnak tűnik, de kommunikációjukban mégis ragaszkodnak hozzá.

Aktuális fejleményként említi, hogy VolodiZelenszkij ukrán elnök a közeljövőben Washingtonba utazik, hogy aláírjon egy megállapodást, amely amerikai ásványkincs-kitermelési jogokat biztosít Ukrajnában. Ez azonban gazdasági jellegű egyezmény, nem tartalmaz olyan biztonsági garanciákat, amelyek megakadályoznák egy újabb orosz támadást.

Ukrajna kilátásai

Tarjányi Péter arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok fontolgatja a Starlink műholdas kommunikációs rendszer lekapcsolását Ukrajnában, ami rendkívül komoly információveszteséget jelentene. Ez különösen érzékenyen érintené a tüzérségi rendszereket, a felderítést és a drónok helymeghatározását, ami mind kritikus fontosságú az ukrán hadsereg számára. Érdekesség, hogy ezt a szolgáltatást valójában Lengyelország fizeti Ukrajna számára, ezért különösen furcsa lenne, ha az Egyesült Államok egyoldalúan lekapcsolná.

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy van különbség azonban a „kommunikációs béke” és a „tartós béke” között, s az Egyesült Államok jelenlegi megközelítése inkább az előbbire irányul. A tartós béke csak akkor jöhetne létre, ha mindkét fél számára elfogadható egyensúlyi állapot alakulna ki, és egyik fél se kapna lehetőséget arra, hogy felkészüljön egy újabb háborúra. Ennek azonban egyelőre nincs jele. 

„Valójában még vázlata sincs ennek az egész békekötésnek” – hangsúlyozza Tarjányi Péter, Miközben a diplomaták tárgyalnak, a frontvonalakon a háború tovább folytatódik, sőt bizonyos térségekben még intenzívebbé is vált.

Európa és az Egyesült Államok viszonya

Az interjúban Tarjányi Péte több alkalommal hangsúlyozta, hogy az európai-amerikai viszony alapvetően megváltozott: „Az, ami eddig volt, az nem lesz”. Mint mondta, ez olyan mint egy rossz házasság, ahol a bizalom megrendülése után semmi nem lesz ugyanolyan.

Mint kifejtette, Európának szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy esetleg magára maradhat védelmi kérdésekben. Donald Trump ugyan jelezte, hogy az amerikai erők nem lesznek kivonva Európából, de az európai vezetőknek fel kell készülniük arra a forgatókönyvre is, hogy ez mégsem így történik.

Kelet-Európa és Lengyelország szerepe

Tarjányi Péter kiemelten foglalkozik Lengyelország szerepével, amely „élen jár” a védelmi képességek fejlesztésében. A lengyel haderőfejlesztés olyan ütemben halad, hogy 3-5 éven belül erősebb hadereje lehet, mint Németországnak vagy Franciaországnak, sőt bizonyos területeken (tüzérség, rakétatüzérség) erősebb lehet, mint a két nyugati hatalom együttesen.

A régió országai számára különösen aggasztó, hogy – mint ahogy a történelemben már többször előfordult – a kelet-európai államokat ismét kihagyják a tárgyalásokból. Tarjányi utal arra, hogy amikor Macron elnök összehívott egy egyeztetést a háborúról, abból kimaradtak a csehek és a balti államok is.

Az interjúban Tarjányi Péter kifejti, hogy egy egységes európai haderő vagy védelmi rendszer létrehozása nem új gondolat, már a szerb háború és a migrációs válság kapcsán is felmerült, de az Egyesült Államok mindig akadályozta ezt. Az EU-nak most szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy a NATO által kiépített, jól működő rendszert nehéz lenne rövid időn belül újrateremteni.

Magyarország lehetőségei

Tarjányi Péter véleménye szerint Magyarország önmagában nem tud olyan mértékű fejlesztéseket végrehajtani, amelyekkel teljes mértékben meg tudná védeni magát. Ezért szüksége van szövetségi rendszerekre. A magyar kormánynak „nagyon komolyan rendeznie kéne Európával a kapcsolatait”, különösen a V4 országokkal, Lengyelországgal és a balti államokkal, amelyek hasonló történelmi tapasztalatokkal és biztonsági kihívásokkal néznek szembe.

Élesen fogalmaz Magyarország oroszbarát politikájával kapcsolatban, amely szerinte nem illeszkedik a regionális biztonságpolitikai realitásokhoz: „Oroszországnak nem vagyunk a barátai, ezt kéne végre itthon fölfogni. Oroszországnak nincsenek barátai, csak érdekei”. 

Oroszországnak az az érdeke, hogy egy ütközőzónában Kelet-Európa fölött diszponáljon. Ha nem teljes megszállással, akkor gazdasági függőségbe hozással és annak elérésével, hogy ne tudjon Kelet-Európa egy erős katonai tömbhöz tartozni. Ez nem változott. És amit most mondok, ezzel tisztában van mindenki Kelet Európában, Orbán Viktor is

– mondta. 

Mit hoz a jövő?

Az ukrán elnök kijelentését, miszerint hajlandó lemondani, ha ez közelebb visz a békéhez, Tarjányi „kommunikációs lufinak” nevezi, mivel olyan feltételekhez köti (például NATO-tagság), amelyekről ő is tudja, hogy nem teljesülhetnek. Ugyanakkor kiemeli, hogy az ukrán parlament megerősítette Zelenszkijt pozíciójában, és bár támogatottsága csökkent, nincs olyan kormányváltó hangulat Ukrajnában, amiről Trump beszél, és amit „Moszkva nagyon-nagyon szeretne”.

Az interjú végén Tarjányi Péter pesszimistán nyilatkozik a jövőt illetően: nagyobb esélyt lát arra, hogy a harcok folytatódnak, tovább pusztul Ukrajna, és „tovább halnak orosz és ukrán katonák, fiatalok, ukrán civilek”. A legnagyobb problémának azt tartja, hogy sem a korábbi Biden-kormányzatnak, sem a jelenlegi amerikai vezetésnek nincs valódi elképzelése arról, hogyan kellene befejezni a háborút. „Kommunikációs értelemben mindenki győzelemről akar beszélni, miközben valójában... a végén mindenki veszíteni fog”.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunkat itt találja.