Tabut döntött a Trump-adminisztráció: szóba álltak Venezuelával, és így hazatérhetett hat bebörtönzött amerikai

Nicolas Maduro elnök tavaly július végén egyes vélemények szerint választási csalással tartotta meg elnöki székét Venezuelában. A jelentős gazdasági válsággal küzdő dél-amerikai országban ezután Maduro-ellenes zavargások robbantak ki, amelynek során a hatóságok több mint 2 ezer embert vettek őrizetbe, köztük tíz amerikai állampolgárt is.

Az MTI tudósítása szerint Donald Trump különleges megbízottja, Richard Grenell a Maduro-ellenes tüntetések alatt letartóztatott amerikai rabok érdekében ment tárgyalni Caracasba. A 10 letartóztatott aktivistából Maduróék 6-ot egyből átadtak az amerikaiaknak, akik fél éves fogságuk után a diplomata gépével távoztak az országból.

A találkozón szóba került a migráció is. Az Egyesült Államok vezetése ugyanis szeretné visszadeportálni az utóbbi években országukba érkezett legalább 700 ezer venezuelai migránst – akik többek között a Maduro-rezsim politikai üldöztetése, és az élhetetlen körülmények elől menekültek az észak-amerikai országba.

Venezuela azonban ezidáig nem volt hajlandó fogadni saját népét. Arról egyelőre nincs hír, hogy ezzel kapcsolatban született-e a két ország között megállapodás, de a Fehér Ház szerint Trump arra utasította Grenell különleges megbízottat, hogy keressen egy ideális helyet, ahol a migránsokat – köztük a Tren de Aragua bűnszervezet tagjait – a dél-amerikai országba visszaszállító repülők földet érhetnek.

Donald Trump: nem állítjuk helyre a diplomáciai kapcsolatokat

Az amerikai diplomata és az elnök találkozója rendkívül elszomorította a venezuelai demokratikus ellenzéket, akik most attól tartanak, hogy a magas rangú amerikai tisztviselő látogatását Nicolas Maduro arra fogja felhasználni, hogy legitimitást szerezzen a rendszerének. Trumpék akciója belföldön, az Egyesült Államokban is heves ellenérzéseket váltott ki a demokratákból, ugyanis a Biden-adminisztráció külpolitikája a Maduro-rezsim totális elszigetelésére törekedett.

Sőt, a Grenell–Maduro találkozónak még republikánus táborban is komoly visszahangja volt. Az első Trump-adminisztrációban Venezueláért és Iránért felelős különleges megbízott – tehát Grenell elődje – szerint Maduro arra fogja felhasználni a találkozót, hogy a belföldi propagandában azt sugározza, hogy az amerikai emberek elismerik őt elnöknek.

A Trump-adminisztráció hivatalosan nem ismeri el Madurót Venezuela legitim elnökének. Az elnöktől megkérdezték, hogy a kapcsolatfelvétel után elképzelhető-e, hogy ez megváltozik, amely felvetésre az államfő így felelt:

Nem. Valamit tenni akarunk Venezuelával. Nagyon nagy ellenfele voltam Madurónak. Nem bántak velünk túl jól, de ami még fontosabb, nagyon rosszul bántak a venezuelai néppel.

– reagált az amerikai elnök.

Nicola Maduro 2013 óta Venezuela elnöke. Hivatali ideje alatt 7,7 millió venezuelai emigrált, legtöbbjük a környező latin-amerikai országokban telepedett le, de egy részük egészen az Egyesült Államokig meg sem állt. Az országban alapvetően sem volt túl magas az életszínvonal. Azonban Maduro gazdaságpolitikája, kiegészülve a Covid-recesszióval – majd az épülő diktatúra ellen hozott nemzetközi szankciókkal egy teljesen élhetetlen helyzetbe taszította a 30 millió lelket számláló ország jelentős részét. Egyes becslések szerint a lakosság 91 százaléka szegénységben, 67 százaléka extrém szegénységben él.