A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta több, önkormányzatok gazdálkodását szabályozó törvény módosítását, amelyekkel erősítenék az állami kontrollt a helyi pénzügyek felett. A lépéssel javulna a költségvetési egyenleg, besegítenének az államadósság kezelésébe, valamint költségvetési biztosok jelenhetnének meg a települések irányításában.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a most társadalmi vitára bocsátott salátatörvény fő csapásiránya az önkormányzatok állami bevételeinek behúzása a Magyar Államkincstárba – értékelte a fővárosi vezető a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium tervét a helyi önkormányzatok pénzügyeit szabályozó több törvény módosítására. A főigazgató a Népszavának úgy fogalmazott, hogy ha akarták volna, akkor már eddig is küldhettek volna csődbiztost a főváros nyakára. Ez eddig is politikai döntés volt, most is az – mondta.
A tárca tervezete módosítaná a számviteli, valamint a helyi önkormányzatokról, illetve az államháztartásról szóló jogszabályt és az idei évre vonatkozó költségvetési törvényt is. Megnevezett célja az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a a közszolgáltatások biztonságos ellátására, félő azonban, hogy ez csak egy újabb lépés lenne az önkormányzati pénzügyek teljes állami kontroll alá vonása érdekében.
Az önkormányzati pénzek átirányítása emellett 31 milliárddal javítja a költségvetés egyenlegét, amelyből már idén érzékelhető lehet 15,5 milliárd, valamint a kincstári számlán megjelenő összeg besegít az államadósság kezelésbe is.
A törvénytervezet szerint idén március 31-ig az önkormányzatok és hozzájuk tartozó gazdasági társaságok kötelesek a hazai forrásból származó, 50 millió forintot meghaladó költségvetési támogatásokat a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájukra utalni, emellett a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek a költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, valamint a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is kötelesek a kincstári számlán tartani.
Költségvetési biztosokat rendelhetnek ki
A rendelkezések között szerepel – közérdekre hivatkozva – költségvetési biztosok kötelező kirendelése az önkormányzatokhoz azok „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete” esetén. A Magyar Államkincstár elnöke által kirendelt biztos kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az általa vizsgált településen, valamint kormányrendeletben „meghatározott intézkedéseket foganatosíthat”.
A költségvetési felügyelő kirendelését az önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint a területfejlesztési, térségi önkormányzati társulás is kérheti, aki ezután az önkormányzat mellett a település tulajdonában lévő gazdasági társaságokat is ellenőrizheti, de vizsgálatokat is kezdeményezhet. Budapesten a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), valamint a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács (BAFT) tehet ilyen lépést, mint illetékes területfejlesztési, térségi társulás.
(Borítókép: Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésen 2025. február 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Idnex)