Sulyok Tamás: Tudják, mit csinál Chuck Norris, ha bajban van?

Az 1867-es kiegyezést követő „boldog békeidő” korszaka nemcsak a polgári fejlődés, hanem az önálló hivatásrendként megjelenő magyar – és azon belül budapesti – ügyvédségnek is jelentős időszaka volt, amit igazol az ügyvédi rendtartás tárgyában 150 éve elfogadott 1874. évi XXXIV. törvénycikk, melynek egyik legfontosabb újítása volt, hogy az ügyvédi hivatásrend számára előírta a kötelező kamarai tagságot és létrehozta az ehhez szükséges szervezetrendszert.

Ahogy a törvényhez írott indokolás fogalmazott: „...ugyanis csak az ügyvédi kamarák helyes szervezete teszi lehetségessé, hogy azok a reájuk ruházott hatáskört, az ügyvédség valódi érdekében használják, s az ügyvédi kar becsületének és tekintélyének szeplőtlen fenntartása, az ügyvédek egyetemleges kötelességévé tétetik.” 1875. január 1-jén lépett hatályba a törvény, 2025-ben tehát 150 éves a kamarai keretek között működő ügyvédi hivatásrend.

A kerek évfordulót a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) közös rendezésében megvalósuló, az állandó történeti kiállításba ágyazottan 2025. június 22-ig, a Múzeumok Éjszakájáig látogatható időszaki kiállítás koronázza meg. A kiállítás ünnepélyes megnyitása a Budapest Ügyvédi Kamara alapításának napra pontosan 150. évfordulóján, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében volt, ahol beszédet mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és egy meglepetésvendég is.

A legfelemelőbb pillanat

A Próká-Torok elnevezésű BÜK-kórus Himnusz-interprtációja után Zsigmond Gábor nyitotta a köszöntők sorozatát. Elmondta, hogy a modern Magyarország megteremtésének egyik sarokköve volt a 150 évvel ezelőtti törvény, amellyel megszületett a Budapesti Ügyvédi Kamara. Ez sokkal nehezebben látható és láttatható, mint egy pályaudvar vagy épület, viszont a magyar stabilitás ugyanolyan tartópillére.

A kiállításról elmondta, hogy a magyar ügyvédség történetét Magyarország fejlődésével állították párhuzamba, ugyanis a magyar történelem nagy korszakain keresztül érthető meg az ügyvédség fejlődése is. Ide tartoznak a szegedi boszorkányüldözéstől a martfűi rém esetén át, a kommunizmus sötét koncepciós perei, vagy éppen Matuska Szilveszter hídrobbantási ügye.  Az MNM hagyományos kiállítása mellett a BÜK emlékiratai, a Rendőrmúzeum és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tárlatai is láthatók.

Másodikként Tóth M. Gábor lépet a pulpitusra – aki a kiállítás társkurátora is egyben –, és azzal kezdte, hogy „mindenfelé keressük a magyar nemzetet, csak ott nem, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézett Jókai Mórtól. Arról beszélt, hogy az ügyvédség történelme és a magyarság történelme szimbiózisban él egymással, és ez a 150 év legfelemelőbb pillanata. 

A múltat nem szabad és nem lehet végképp eltörölni

– emelte ki, hiszen az ügyvédség nemcsak 150 éves múltra, hanem hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Ezután ismertette, hogy milyen viszontagságokon keresztül fogadták el a törvényjavaslatot, amelynek eredményeképpen 1875. február 20-án megalakult a Budapesti Ügyvédi Kamara – 430 ügyvéd jelenlétében –, amely az ügyvédi hivatás „több mint fél évszázados útját zárta le”.

Elmondta, hogy két héttel ezelőtt kezdték el az előkészületeket, hogy minden méltó legyen az ünnepre, amit egy Márai idézettel erősített meg, mely szerint „ha ünnepelsz, ünnepelj rendesen”. 

Chuck Norris

Sulyok Tamás köztársasági elnök – az Alkotmánybíróság volt elnöke, a Szegedi Ügyvédi Kamara volt tagja – azzal kezdte, hogy a Deák Ferenc életéről osztott meg néhány gondolatot, aki szintén Pesten kezdte meg ügyvédi pályafutását és a „szabadság és rend” elvét követte. 

150 évvel ezelőtt új korszak vette kezdetét, elérkezett az ügyvédség egységesítésének és korszerűsítésének ideje

– mondta Sulyok. A kamarák egységbe tömörítették az ügyvédeket, amely megerősítette a szakmát és önálló arculatot teremtett magának. „Az Osztrák-Magyar Monarchia kinyilvánította, hogy jogi keretek között kíván működni” – emelte ki. Az ügyvéd hivatása a jog védelme, az ügyvédek a jogrend nélkülözhetetlen őrei, erősítette meg.

Az ügyvédi kar a magyar állam létfontosságú, alkotmányos értéke, független az államtól és funkciójában nélkülözhetetlen – tette hozzá. Ezután két évtizedes ügyvédi pályafutásáról osztott meg néhány gondolatot, majd visszatért az ügyvédi pálya kihívásaira és nehézségeire és pozitív oldalaira, mint például az elesettek megsegítésére.

Tudják, mit csinál Chuck Norris, ha bajban van? Felkeres egy budapesti ügyvédet

– poénkodott a köztársasági elnök, mérsékelt sikerrel, majd visszatért az ügyvédek erényeinek taglalásához. Elmondta, hogy köztársasági elnökként ő is erősíteni kívánja a kamara függetlenségét és összetartását. 

Gutenberg és Zuckerberg

Ezután a Próká-Torok egy Vivaldi kórusművet adott elő, majd Tuzson Bence igazságügyi miniszter lépett a mikrofonhoz. Elmondta, hogy nem miniszterként, hanem ügyvédként van jelen a rendezvényen – hiszen a BÜK tagja –, majd méltatta az épületet és a kiállítást is, összehasonlítva ezeket a bírósági döntésekkel. 

Mesélnek ezek az épületek, átérezzük és érezzük azt a kort

– mondta Tuzson, majd párhuzamot vont a bírósági beadványokkal, döntésekkel és ügyvédi papírokkal, amelyek együtt mesélik a múltat. Kitért arra, hogy a mai ügyvédeknek is óriási a felelőssége, hiszen a jövő nemzedéke ebből tudja majd meg, hogy hogyan éltünk most és milyen volt „a mai ember”. 

Szintén összevetette a magyar történelmet az ügyvédség fejlődésével, kiemelve az 50-es évek nagy nyomását és a 90-es évek bizonytalanságát. Véleménye szerint az ügyvédség jövője is érdekes kérdés, hiszen óriási társadalmi változást „élünk meg éppen”. „Gutenberget és Zuckerberget egyszerre fogjuk emlegetni” – mondta, hiszen a könyvnyomtatás és a Facebook is hatalmas társadalmi változásokat idézett elő. A mesterséges intelligencia pedig – példának okáért – a jövőt fogja megáltoztatni, vélte.

Viszont az emberek kérdéseiben csak emberek dönthetnek, ez nem változott és nem is fog megváltozni

– hangsúlyozta zárásként. 

Jobb olyanokról írni, akik már nem élnek

Tóth M. Gábor meglepetésvendégként Kapa Mátyás ügyvédet konferálta fel, aki bemutatta az Ügyvédsors, másfél zivataros évszázad című könyvet, amelyet két évvel ezelőtt kezdtek tervezni erre a jeles alkalomra. Elmondta, hogy igyekezett egy olvasmányos, laikusok számára és érthető és élvezetes módon írta meg a történetet, ahol egy fiktív család generációin keresztül mutatják be a 150 évet.

Rájöttem, mekkora előny az, hogy olyan emberekről írok, akik már nem élnek, ugyanis nem tudnak kiigazítani, hogy ez nem így történt

– jegyezte meg, majd elmondta, hogy ennél a könyvnél ez másabb volt, hiszen az elmúlt 150 évben élt ügyvédek leszármazottjai még mindig élnek. 

(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)