„Sosem dohányoztam, rendszeresen sportoltam, aztán közölték, tüdőrákom van”

A hazai Lélek-zet Egyesület a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik támogatásával foglalkozik, rávilágítva nehézségeikre, a kialakulás kockázataira, a szűrésekkel és kezelésekkel kapcsolatos információk terjesztése mellett igyekeznek az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságát is előmozdítani – ismertette Mencser Éva, az egyesület elnöke. 

Árulkodó jelek

Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) főigazgatója visszaemlékezve elmondta, hogy annak idején még 25 éve rendezték az első orvos-beteg fórumot azzal a céllal, hogy hiteles forrásból ismerjék meg az érintettek a betegséget, és annak első árulkodó jeleit.

Sokáig lehet tünetmentes, de a véres köpet, a szakadatlan köhögés, a nehézlégzés, vagy akár az ismeretlen eredetű szűnni nem akaró hátfájás, a 6-8 hétig elhúzódó felső légúti megbetegedések is jelezhetik, hogy indokolt az alaposabb kivizsgálás.

Az alacsony dózisú (low-dose) LDCT alkalmas erre, nemcsak a daganatot, a mellkas egyéb olyan elváltozásait is képes kimutatni a vizsgálat, mint a fibrózis, de a szívkoszorúér meszes plakkjaira is rávilágíthat”– mondta a tüdőgyógyász, aki arra is kitért, hogy az elmúlt tíz évben a hároméves túlélés megkétszereződött. 

„Tüdődaganatos betegszervezet évtizedekkel korábban nem alakult ki, mivel előrehaladott stádiumban 10-12 hónapot tudtunk biztosítani túlélésben, később jött az áttörés, mikor molekuláris alcsoportok, mutációk feltárásával célzott terápiákat fejlesztettek ki, ezzel már 5-10 évre nőtt a túlélési esély”– részletezte a főigazgató. Dr. Ostoros Gyula az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki maga is ösztönözte az első orvos-beteg fórumot, elmondta, hogy már majd egy évtizede megszűnt az a helyzet, hogy 3-6 havonta kicserélődnek a harcosok. Bogos Krisztina a pozitív változások között megemlítette, hogy a 90-es évek óta a tüdőrák előfordulásában folyamatos csökkenés figyelhető meg a férfiaknál. A nők eközben felzárkóztak, KSH adatai szerint minden 2023-ban az újonnan diagnosztizáltak aránya a nemeknél kiegyenlítődött.

Mitől alakul ki?

A Korányi Intézet főigazgatója megjegyezte, hogy ugyan a legfőbb kórok a dohányzás, de 20 százalékban olyanoknál jelenik meg a tüdődaganat, akik sosem gyújtottak rá, náluk genetikai mutáció áll a háttérben. Bogos Kriszta fontos kiváltó tényezőként említette a légszennyezettséget, amiben együtt dolgoznak az NNGYK munkacsoportjával abban, hogy káros levegőminőség előrejelzése esetén, mit tegyenek, hova vonuljanak az emberek. A megelőzés egyik pilléreként nevezte a mozgást, a mentális jólétet, úgy véli, már gyermekkorban figyelni kell erre, megteremteni ennek alapjait.

„A tradicionális magyar konyha nem bővelkedik, gyümölcs, zöldségfogyasztásban, az egészségmegőrzés szempontjából erre is figyelni kell. Jó kondícióban lenni egyén szinten a legfontosabb”– részletezte, hogy mit tehetünk a betegség elkerülése érdekében.

A rizikócsoportot szűrik

Ostoros Gyula elmondta, hogy különösen stigmatizáló ráktípusról van szó, éppen ezért hangsúlyozta: sosem szabad hibáztatni valakit a betegség megjelenése miatt, azért, ha valaha dohányzott. A tüdőgyógyász az Intézetükben elérhető LDCT-vizsgálatról elmondta, hogy rizikócsoport szűrésről van szó, amire főként az 50 év feletti erős dohányosat várják. 

„Épp azokat az embereket próbálja megszólítani, akiket a legnehezebb, akiknek a leginkább hasznára válna és életmentő lenne. Ha valakit a szűréssel kiemelnek, döntő többségük meggyógyul, tehát óriási a tét” – mutatott rá a szakorvos. 

A tüdőgondozó főigazgatója elmondta, hogy elzárt településeken, borsodi kis falvakban a visszajelzések szerint olyan tévhitek is távol tartják az embereket, mint a mellkas CT besugárzásától vagy fájdalmától való félelem. A tapasztalatok szerint az ilyen aggodalmakat a helyi résztvevők oszlatják el leginkább. Bogos Krisztina megemlítette, hogy azokat is várják a szűrőprogramra, akik erős dohányosok voltak, de már letette a cigarettát.

A rák sosem egyéni ügy 

A Korányi Intézet főigazgatója megjegyezte, hogy sokakat elszigetel a betegsége, mivel környezete nem tudja, hogyan támogassa az úton. „A rák sosem egyéni ügy, a hozzátartozókat éppúgy megviseli a diagnózissal való együttélés” – mondta Bogos Krisztina, hozzátéve: a betegszervezeteknél nagy támaszt jelenthet, hogy olyanokkal beszélhet az ember, akik hasonló helyzetükben átélték már a szorongásokat, a fizikailag- és lelkileg megterhelő kezeléseket.

A Lélek-zet Egyesület létrehozásakor fontosnak tartották, hogy már a szervezet nevében szerepeljen az élet szó, ami reménnyel szolgál a sorstársak számára – jegyzete meg az OKPI főigazgatója.  Az egyesület elnöke, Mencser Éva elmondta, a Covid alatt sem engedték el a betegek kezét, informatív betegtámogató platformot hoztak létre, ami hiteles tájékoztatást ad a daganat típusától kezdve, a kezelési lehetőségeken át, a felépülést támogató életmódig.

Szavai szerint alig ötven évesen négygyermekes édesanyaként szembesülve a betegséggel az is nehézséget jelentett számára, hogy az információk tömegéből, mi az amire valóban támaszkodhat.

Sosem dohányoztam, rendszeresen sportoltam, senki nem gondolta, hogy valaha tüdőrákos lehetek. A folyamatos légúti fertőzések, állandósult köhögésem miatt, eszembe jutott hogy rég voltam tüdőszűrésen. A röntgenfelvételen foltot találtak

– mesélte történetét, visszaemlékezve elmondta, hogy sokat látott sebész édesapját viselte meg legjobban a diagnózis, édesanyja erőt mutatva segítette. Éva a szegedi műtét után került fel a Korányiba, hat kemoterápiát maga mögött tudva már másokat támogat. Közlése szerint maga is tevékenyen részt vett gyógyulásában, fizikailag az egészséges életmód, pszichológiai tanácsadás pedig mentálisan vértezte fel.

„Honlapunkon egyéni betegutakon keresztül mutatjuk be, hogy mit tehet az ember önmaga mindezért” – tette hozzá.

Nincs műtéti várólista

Bogos Krisztina azt is elárulta, hogy országos átlagban 2,5 hónap telik el az első röntgentől a terápiáig, a gyakori társbetegségek is befolyásolják, hogy mikor kerülhet sor a beavatkozásra. 

A mellkassebészeten a Korányiban nincs várólista, 1-2 hét alatt műtőbe kerülhet a beteg

– fogalmazott a főigazgató. Ostoros Gyula hozzátette, hogy a beteg állapotjavulása szempontjából kedvezőbb a daganattípusra célzott kezelés, akkor is, ha ennek meghatározása időigényesebb.

Az elmúlt 30 év alatt hatalmas fejlődés történt a tüdőrák kezelésében, amivel ma már az előrehaladott stádiumban is akár hosszú évekre van kilátás. A Lélek-zet Egyesület szerint, ha az érintettek megtanulják állapotukat menedzselni jó életminőségben lehet ezeket az éveket megélni, amihez a Harcosok Klubja rendezvénysorozat negyedéves tapasztalatcserével, orvosok, pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok tanácsaival szeretne bátorítást adni a betegeknek és hozzátartozóiknak. 

(Borítókép: SOPA Images / Getty Images)