Soron kívüli bevallások (II. rész)

A sorozat első részét itt olvashatja.

Devizanemek közötti áttérés

Az éves beszámolóban az adatokat forintban vagy a létesítő okiratban rögzített devizában kell megadni. A létesítő okiratban rögzített pénznemmel a beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének meg kell egyeznie. A léteső okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját

– az európai gazdasági egyesülés,

– az európai részvénytársaság és

– az európai szövetkezet.

A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságot is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészítenie.

A létesítő okiratban rögzített ‒ eurótól vagy USA dollártól eltérő – devizában is elkészítheti a gazdálkodó az éves beszámolóját, ha a végzett tevékenysége elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza; és abban az esetben, ha

– bevételei, költségei és ráfordításai, valamint

– pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 százalékban az adott devizában merülnek fel.

Az említettek mellett bármely más vállalkozó is elkészítheti az éves beszámolóját euróban vagy USA dollárban, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. Fontos, hogy a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.

A Számv. tv. 145. § (3)–(4) bekezdései alapján, amennyiben a vállalkozó az éves beszámoló adatait forint helyett devizában, a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített deviza helyett más devizában adja meg, akkor a forintról devizára, devizáról forintra, valamint a devizáról más devizára való áttéréskor, az áttérési időponttal mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie és azt az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig közzé kell tennie, letétbe kell helyeznie.

Az áttérési időponttal, mint mérlegfordulónappal elkészített éves beszámoló alapján kell az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig eleget tenni a társaságiadó-bevallási kötelezettségnek is.

Az áttérés során az éves beszámoló mérlegében lévő adatokat át kell számítani az áttérés utáni könyvvezetés pénznemére, majd a Számv. tv. 149. § (1) bekezdése alapján az átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal

– nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,

– veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.

Amennyiben az átszámítás során különbözet keletkezik, akkor az hatással lesz az adózás előtti eredményre is, tekintettel arra, hogy a Tao tv. az áttéréshez kapcsolódóan adóalap-korrekciót ír elő. A korrekciót az áttérést követő adóévben kell az érintett adózónak figyelembe vennie az alábbiak szerint:

– az adóalapot növeli az áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege [Tao tv. 8. § (1) bekezdés o) pont];

– az adózás előtti eredményt csökkenti az áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege [Tao tv. 7. § (1) bekezdés p) pont].

A hivatkozott rendelkezések alapján tehát az adóalap korrekciós tételeket az áttérést követő adóévben kell figyelembe venni. Devizanemek közötti áttérés esetén az adózónak a számviteli törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell a ’29EUD jelű nyomtatványt benyújtania az adóhatóság felé, tehát az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell a soron kívüli bevallási kötelezettségnek eleget tenni. A hivatkozott nyomtatvány „Nyilatkozat” lapján az adózónak jelölnie kell

– a soron kívüli bevallás benyújtásának okát, tehát, hogy azt devizanemváltás miatt nyújtják be;

– ki kell tölteni a szervezeti kódkockát; valamint

– meg kell adni az áttérés időpontját és a korábbi pénznem helyett választott devizát.

Jogutód nélküli megszűnés

A Tao tv. 5. § (2)–(3) bekezdései adnak arra vonatkozóan iránymutatást, hogy a társaságiadó-kötelezettség mely időponttal szűnik meg. A belföldi illetőségű adózó társaságiadó-kötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. Ebbe a körbe tartozik az az eset is, amikor a cégbejegyzés iránti kérelem elutasításra vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésre kerül.

A külföldi vállalkozó társaságiadó-kötelezettsége, ha tevékenységét fióktelep útján gyakorolja, akkor a fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. Megszűnik a külföldi vállalkozó adókötelezettsége abban az esetben is, ha a fióktelepe ellen belföldön felszámolási eljárást kezdeményeznek, a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon. Ha a külföldi vállalkozó ellen külföldön indul felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás), és az a fióktelepre is kiterjed, akkor az adókötelezettség a külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon szűnik meg. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg.

A végelszámolási, felszámolási és kényszertörlési eljárás lefolytatása szintén a cégek jogutód nélküli megszűnését eredményezi. A Tao tv. a jogutód nélküli megszűnéssel azonos módon kezeli, ha az adózó bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól, tehát ezek az esetek a törvény erejénél fogva a jogutód nélküli megszűnéssel esnek egy tekintet alá.

Jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át.

Nem minősülnek társaságiadó-alanynak

– a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, továbbá

– a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók (Tao tv. 5. melléklet 8. pont).

A felszámolási eljárás meghatározása a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (a továbbiakban: Cstv.) található. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A Cstv. 94. § (1) bekezdése alapján a cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.

Kényszertörlési eljárás megindításának akkor van helye a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 116. § (1) bekezdése alapján, ha

– a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja;

– a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő;

– a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Az üzleti év tekintetében kényszertörlés esetén a számviteli törvényben speciális szabályt találunk. Az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak minősül [Számv. tv. 11. § (10) bekezdés]. Ez tehát kényszertörlési eljárás során azt jelenti, hogy a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal köteles a vezető tisztségviselő számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

Ha az adózó felszámolását rendelték el, akkor a soron kívüli bevallási kötelezettséget a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül kell teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a bevallás teljesítésére előírt határidő a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 nap.

Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá

Ahogyan azt már többször említettük, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a Tao tv. hatálya alól, az jogutód nélküli megszűnésnek minősül. Ha az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá kerül. A Katv. 27. §-a rögzíti, hogy az adózó bizonyos eltérésekkel a Tao tv-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. rendelkezései szerint teljesíti.

A kisvállalati adóalanyiság keletkezésének napjával önálló üzleti év kezdődik, az üzleti év kezdetét megelőző nappal pedig – mint mérlegfordulónappal – üzleti év zárul, amely lezáruló üzleti évről a számviteli törvény általános szabályai szerint beszámolót kell készíteni, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Emellett az adózónak soron kívüli bevallási kötelezettsége is keletkezik, a ’71 jelű záró bevallást kell benyújtania a társaságiadó-alanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig [Katv. 28. § (10) bekezdés]. Fontos, hogy a záró bevallásban társaságiadó-előleget nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget sem kell fizetni.

Adózónak lehetősége van akár év közben is áttérni a kisvállalati adó hatálya alá, ezért ilyen esetben az áttérés naptári évében az adózónak 2 üzleti éve keletkezik, ily módon az egyik üzleti éve alatt a Tao tv. hatálya alá, míg – az áttérést követően – a másik üzleti éve alatt a Katv. hatálya alá tartozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a naptári év végével zárul az az üzleti éve, amely alatt a kisvállalati adó alanya, így erről az időszakról is beszámolót kell készítenie és elszámoló bevallást kell benyújtania (a ’KIVA jelű nyomtatványon). Megjegyezzük, hogy az adózót kisvállalatiadóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettség is terheli, amelynek határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20-a.

Amennyiben a kisvállalati adóalanyiságra áttérő adózónak volt olyan, a társaságiadó-alanyiság ideje alatt igénybe vett kedvezménye, amelyhez a Tao tv. figyelési időt írt elő, és az még nem járt le, az adózónak döntenie kell, hogy a kedvezményeket tovább viszi vagy a kedvezményekre jutó adót megfizeti. Ilyen kedvezmények lehetnek:

– a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye;

– a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye; valamint

– a fejlesztési tartalék és a jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezménye.

Ha az adózó úgy dönt, hogy továbbviszi a kedvezményt, akkor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is teljesítenie kell az említett korrekciós tételekhez kapcsolódó, Tao tv-ben lévő feltételeket, és ebben az esetben nem merül fel társaságiadó-fizetési kötelezettsége sem.

A fejlesztési tartalék igénybevételének egyik feltétele a lekötés adóévét követő 4 éven belüli beruházási célra történő feloldás. A feltétel nem teljesülése esetén a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő 4 éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a negyedik adóév végéig nem használ fel. Itt jegyezzük meg, hogy a kisvállalati adó hatálya alá áttérő adózó az áttérését megelőző (utolsó társasági adós) adóévében nem képezhet fejlesztési tartalékot.

Az üzletvezetési hely megváltozása

A Tao tv. alkalmazásában üzletvezetési helynek az a hely minősül, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett (Tao tv. 4. § 35. pont). Teljes körű adókötelezettség terheli a Tao tv. alkalmazásában azt a személyt, amelynek üzletvezetési helye Magyarországon van. Ha az adózó az üzletvezetési helyét külföldre helyezi át, és Magyarországnak van az érintett állammal a jövedelem és a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére kötött adóegyezménye, ami az üzletvezetési helyhez köti az illetőséget, akkor az érintett személy külföldi illetőségű lesz.

A Tao tv. 16. § (7) bekezdése jogutód nélküli megszűnésnek minősíti, ha az adózó a székhelyét külföldre helyezi át. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adózónak soron kívüli bevallási kötelezettsége keletkezik, amelyben a társasági adó levezetése során figyelemmel kell lennie a Tao tv. 16. § (1) bekezdésében lévő adóalap-módosító tételekre. Ha az adózó azért kerül ki a Tao tv. hatálya alól, mert az üzletvezetés helyét külföldre helyezi, és ez a külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után, akkor az adózónak tőkekivonási adó címén adóalap-növelési kötelezettsége keletkezhet [Tao tv. 16/A. § (1) bekezdés a) pont].