Sokaknak fájni fog, ha Trump és Musk bedarálja ezt a kormányszervet

Washington, hétfő reggel. Karoline Leavitt, a Fehér Ház csupán 27 éves sajtótitkára az újságírók elé lép, akik azt kérdezik a tőle, hogy a techmilliárdos Elon Musk rendelkezik-e olyan egészségügyi végzettséggel vagy tapasztalattal, ami alkalmassá teszi arra, hogy döntéseket hozzon az Egyesült Államok külföldi segélyeit illetően. Leavitt a kérdésre érdemben nem válaszol, csak méltatja Muskot, eztán előhúz egy félbe hajtott fehér nyomtatólapot, és arcán elégedett mosollyal a tévékamerák felé fordítja azt. 

Leavitt szerint a papíron olyan kezdeményezések sorakoznak, amelyekre az USAID a múltban rábólintott. A szóvivő sorolni kezdi ezeket: „1,5 millió dollár a szerb munkahelyek sokszínűvé, befogadóvá és méltányossá tételére, 47 ezer dollár egy kolumbiai transzgender operára, 32 ezer dollár egy perui transzgender képregényre”. Ezután összehajtja a papírt és vastag, New England-i akcentusával így folytatja: „nem tudom, hogy maguk mit gondolnak, de amerikai adófizetőként nem akarom, hogy az adódollárjaimból ezt a sz*rt finanszírozzák, és tudom, hogy az amerikai emberek sem.

– mondja Leavitt.

Mindeközben a világ számos pontján az USAID-pénzeket fogadó irodákban a hangulat fagyos. Az Egyesült Államokból érkező források elapadásával rengeteg szervezet létezése forog kockán. Jótékonysági csoportok szerte a világon gyötrelmes döntéseket hoznak. Az egyiküknek el kell döntenie, hogy betartja-e a munkabeszüntetési parancsot, vagy ebédet szállít az elszegényedett közösségek iskolásainak, ahogy azt évek óta teszi. Egy másik szervezet válságtanácskozása eközben azon tipródik, hogy bezárja-e a várandós anyák egészségügyi klinikáit Haitin, akiknek így nem marad más lehetősége a biztonságos szülésre.

Mi az a USAID?

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége– vagyis a USAID - egy független amerikai kormányügynökség. Feladata, hogy a szövetségi költségvetésből különféle nem-katonai segélyeket juttasson az Egyesült Államok nevében a világ különböző pontjaira. A 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított a USAID-hez tartozó programokon keresztül. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát ők nyújtották.

A fejlesztési ügynökség rengeteg különféle kezdeményezést finanszíroz: a világ kevésbé válságos helyein független médiát, amerikapárti szervezeteket, demokráciát népszerűsítő rendezvényeket. A USAID azonban elsősorban humanitárius forrásokat biztosít Washington partnereinek, például az ENSZ szervezeteknek. Ezek a pénzek az éhezés, a járványok, a szegénység, az analfabetizmus és hasonlók felszámolását segítik elő olyan helyeken, ahol az állam valamilyen okból kifolyólag nem képes ezek ellen hatékonyan felvenni a harcot.

A kormányhivatal mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada a tengerentúlon dolgozik. A USAID-nek több mint 60 országban van bázisa, és további tucatnyi országban tevékenykedik. A helyszíni munka nagy részét azonban más szervezetek végzik, amelyeket az USAID szerződtet és finanszíroz.

A segélyezéssel az Egyesült Államok komoly befolyást képes kifejteni a bolygó egész területén. A külügy barátokat és lekötelezetteket szerez az adományokkal, de rengeteg, potenciálisan katasztrofális problémát is csírájában el tud folytani nem erőszakos eszközökkel. A hivatalt egyébként még John F. Kennedy elnök hozta létre 1961-ben, több, már meglévő amerikai nemzetközi segélyprogram összevonásával. Azóta a kormányügynökség minden évben több tíz milliárd dollárt oszt szét kormányok, civil szervezetek (NGO-k) és nemzetközi szervezetek közt.

Mi baja Trumpnak a szervezettel?

Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is folyamatosan hangsúlyozta, hogy szerinte a szövetségi kormány túl sokat költ felesleges dolgokra. Ezért első hivatali napjaiban olyan rendeleteket hozott, amelyek a központi kiadások csökkentését célozzák. Ahogy korábban említettük, csak a USAID 72 milliárd dollár felett diszponált 2 évvel ezlőtt, ezért nem meglepő, hogy a segélyeken is szeretne fogni valamennyit Trump. Ezt célozza a január 20-án szentesített Egyesült Államok külföldre irányuló segélyeinek újraértékelése és új irányba állítása címet viselő végrehajtói rendelet. Az intézkedés 90 napos tilalmat rendelt el a szövetségi kormány minden intézményének a külföldi segélyek folyósításában. A pénzek befagyasztása valóságos sokként érte az Egyesült Államok partnereit. 

Az elnök úgy gondolja túl sok szélsőbaloldali „woke” ügy részesül támogatásban, ez pedig pazarolja az adófizetők pénzét. Miután egy héten keresztül teljesen bizonytalan volt a külföldi segélyezés, a Fehér Ház múlt hét hétfőn azzal vádolta meg a legtöbb forrás felett rendelkező USAID tisztviselőit, hogy ellenszegültek elnöki rendeletének és az amerikai nép megbízásának, mert nem voltak hajlandók „Donald Trump elnök Amerika az első politikájával összhangban átalakítani a külföldi segélyezést”.

Ugyanezen a napon a Fehér Ház költségvetési irodája arra utasította az összes többi szövetségi kormányzati szervezetet, hogy azonnal szüntessék meg segélyszállítmányokat, annak érdekében, hogy a kormányügynökség költéseit rendbe tegyék. Az igazi feszültség pedig itt kezdődött el. Trump az immáron többszörösen ellenszegülő kormányügynökségre, a USAID-re ráuszította a frissen létrehozott Kormányhatékonysági Hivatalt, rövidítve a DOGE-t, amely egy kutyás internetes mémről kapta a nevét, és melynek vezetője a világ leggazdagabb embere Elon Musk.

Szimatol a DOGE

Az egyébként semmilyen kongresszusi felhatalmazással nem rendelkező DOGE emberei ezután megjelentek a USAID washingtoni központjánál, és azt követelték, hogy engedjék be őket, mert szeretnék Trump elnök rendeletének megfelelően átvizsgálni a szervezet pénzügyeit. Musk embereinek belépését azonban a donorszervezet megtagadta bizonyos érzékeny helyiségekbe, ami miatt az USAID biztonsági igazgatóját, John Voorhees-t és helyettesét, Brian McGillt azóta „szabadságra” küldték. A CNN szerint a kongresszusi felhatalmazással nem rendelkező DOGE emberei a biztonsági szervezet minden igyekezetének ellenére is hozzáfért titkosított anyagokhoz – ezt az állítást a Fehér Ház tagadta, a DOGE egyik dolgozója, Katie Miller viszont megerősítette.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata ellenzékének vezetője a következőképpen foglalta össze az eseményeket X-oldalán: „Egy meg nem választott árnyékkormány éppen egy erőszakos hatalomátvételt hajt végre. A DOGE nem egy valódi kormányügynökség. A DOGE-nak nincs hatásköre arra, hogy költségvetési döntéseteket hozzon. A DOGE-nak nincs hatásköre arra, hogy kormányzati programokat szüntessen meg, és figyelmen kívül hagyhassa a szövetségi jogot.” Majd hozzátette, hogy Musk hivatalának viselkedése nem megengedhető, és, hogy a Konresszusnak cselekednie kell a jogállamiság visszaállításának érdekében. Musk egyébként hetek óta propagandahadjáratot vív az USAID ellen az X közösségi oldalán, ahol próbálja teljesen feleslegesnek és velelyéig korruptnak feltüntetni a szervezetet.

Mi lesz az USAID sorsa?

A legborúlátóbb találgatások arról szóltak, hogy Trump teljesen megszünteti a ügynökséget és így a nemzetközi segélyt – vetve egy pillantást az eredeti rendeletre, nem elképzelhetetlen, hogy tényleg ez volt a cél. Elviekben a szervezet megszüntetése nem teljesen illegális, hiszen azt eleve egy elnöki végrehajtói rendelet (Kennedyé) hozta létre, így (elviekben) az elnök meg is szüntetheti. A valószínűbb forgatókönyv viszont az, hogy az USAID marad, függetlenségét azonban teljesen felszámolják, és a hivatalt az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá rendelik.

A Republikánusok szerint az USAID függetlenségét azért kell megszüntetni, hogy a külpolitika, és a segélyezés összhangban legyenek egymással. Szerintük így például nem fordulhat elő olyan, hogy az Egyesült Államok egyik kormányhivatala az amerikai külpolitikával ellentétes tevékenységre adjon pénzt. A Fehér Ház honlapján tegnap közzé tettek egy bővített listát a USAID által finanszírozott dolgokról. Amennyiben ez valódi, akkor a kormányhivatal háza táján valóban van ok a vizsgálódásra - azonban gyanakvásra adhat okot, hogy a Fehér Ház többször is álhírgyártáson kapott médiumokra hivatkozik a hivatalos közleményben. Íme néhány állítás a donorszervezetről:

• A USAID állítólag több száz millió dollárral finanszírozta afganisztáni öntözőcsatornákat, mezőgazdasági berendezéseket, sőt még a műtrágyát is. Mint kiderült ezt a tálibok máktermesztésre, és így herointermelésre használták fel.  
• Guatemalában 2 millió dollárból finanszíroztak nemváltoztató műtéteket és LMBT-aktivizmust.
• Az al-Kaida harcosai véletlenül részesültek az USA élelmiszersegélyéből Szíriában.

Egyébként az USAID-en belül többen is elismerték, hogy a szervezet reformra szorul, de nem olyan drasztikusra, mint amilyet Trump és Musk vízionál. 

Ki járhat pórul?

Az egyik legjobban érintett ország lehet, hogy maga az Egyesült Államok lesz. Az USAID források helyén keletkező – valószínűleg csak ideiglenes – vákuumot ugyanis az olyan rivális szereplők, mint Oroszország, vagy éppen Kína megpróbálhatják betölteni. Peking az utóbbi években az Egy övezet egy út nevű saját fejlesztési kezdeményezésével már egész komoly politikai befolyásra tett szert Afrikában, Ázsiában és az indo-csendes-óceáni térségben.

Az USAID leállása bizonyos éhínségnek kitett afrikai országokat már rövid távon katasztrofális helyzetbe sodorhat. Habár Mike Pompeo külügyminiszter finomított Trump rendkívül veszélyes, totális segélystopján, és egyes élet-halált jelentő segélyeket engedélyezett, azonban jelenleg még semmi sem biztos. Nem tudni, hogy Elon Musk emberei végül mely USAID-segélyeket fogják hasznosnak és hasztalannak ítélni. A legveszélyeztetettebb ország a listán természetesen Ukrajna, amely 2023-ban az amerikai külföldi segély oroszlánrészét, 16 milliárd dollárt kapott. Habár Trump 90 napos segélystopja a katonai segélyszállítmányokat nem érinti, Kijev rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet a fronton humanitárius segélyek nélkül. A kormányhivatal bedarálása megágyazott egy csomó regionális válságnak, de ezek mellett 

Amennyieben a republikánus többségű Kongresszus, vagy végső esetben a bíróság nem tudja megakadályozni Trump és Musk tervét, az azt jelenti, hogy az amerikai elnök kezében akkora hatalom összpontosul, hogy az általa létrehozott egyik hivatal szabadon, mindenféle demokratikus ellensúly nélkül léphet fel a kormányhivatalokkal szemben, ami veszélyes precedenst teremthet a jövőre nézve.

Az utóbbi napokban azonban nem ez az egyetlen ilyen ügy. Donald Trump a hivatalba lépése óta folyamatosan feszegeti végrehajtói hatalmának korlátait. Az államfő ugyanis minden korábbi elnöknél komolyabb politikai tisztogatásokat próbál végrehajtani a szövetségi kormányban. A bürokrácia alsóbb szintjein elbocsátásokat lengetett be, egyes kormányszerveknél pedig ezek már el is kezdődtek. Az Igazságügyi Minisztériumnál és a Szövetségi Nyomozóirodánál (FBI) elbocsátották a Capitolium ostromának ügyét vizsgáló ügyészeket, és ügynököket. Az FBI-nál további ezer dolgozót vizsgálnak. 

(Borítókép: Donald Trump és Elon Musk 2024. november 16-án. Fotó: Chris Unger / Zuffa LLC)