Rusvai Miklós: Nyolc éve nem történt ilyen, mint amit most az influenzajárványnál látunk

Az NNGYK adatai szerint Magyarországon nyolc éve nem volt ennyi influenzás, mint most január végén. Az év harmadik hetében 53 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg tavaly ugyanekkor 28 600 ilyen típusú megbetegedést jelentettek. Az életkori eloszlás idén is hasonló: az influenzások kétharmada 34 év alatti, minden harmadik 14 év alatti gyerek, minden ötödik 35-59 közötti korosztályba tartozik, a 60 év felettiek aránya tíz százalék körüli.

A háziorvosoktól még kérhető az oltás

„Már kicsit késő az oltáson gondolkozni, hisz már benne vagyunk a járványban. Biztosítást sem akkor kötünk, amikor ég a ház” – mondta a víruskutató arra vonatkozó kérdésünkre, hogy van-e még értelme influenza elleni vakcináért háziorvoshoz fordulni. A rizikócsoportba tartozó idősek, krónikus betegek, szervátültetettek, onkológiai kezelés alatt állók, és a várandós nők számára a szezon kezdete előtt ugyanakkor már ajánlotta az immunizálást.

A 38 Celsius-fok feletti magas lázzal járó megbetegedés magzatkárosodáshoz vagy vetéléshez is vezethet, így az állapotos nők számára még mindig megfontolandó a lehetőség

– tette hozzá Rusvai Miklós, a szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy aki oltatja magát, inkább pénteki napra időzítse azt. „Az ezt követő két-három napon úgynevezett negatív fázisban van a szervezet, azzal van elfoglalva, hogy az adott kórokozóra termeljen ellenanyagot, így fokozottan érzékeny a fertőzésre. Éppen ezért az oltás után érdemes otthon maradni, kerülni a közösséget, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor távolságtartással és az FFP2-es maszk viselésével óvhatjuk némileg magunkat”– jegyezte meg. 

Meddig tart az influenzajárvány?

Azt illetően, hogy el lehet-e kerülni a megfertőződést a virológus elmondta: bele kell törődni abba, hogy ez nehéz lesz, mivel már az országban minden harmadik ember beteg, a tetőzés február elejére, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése pedig a következő hónap végére várható. Azaz, mikor hetente 200 ezernél kevesebb felső légúti megbetegedést jelentenek. Az NNGYK adatai szerint most kicsit korábban, november harmadik hetében értük el ezt, de Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos minapi nyilatkozata szerint idén is nagyjából 6-8 hét mire magunk mögött tudhatjuk az influenzaszezont.

A szennyvíz alapú epidemológia szerint az influenza A vírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a megbetegedések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll. Rusvai Miklós elmondta, hogy mivel az enyhe 0-10 fok közötti szélcsendes időjárás kedvez a vírusoknak, így az influenzás megbetegedések időszakát akkor tudhatjuk magunk mögött, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete, ezért számít arra, hogy idén is áprilisig kitart szezonja. 

Súlyosabb megbetegedéseket okoz?

A virológus szerint egyértelműen influenza járvány van most, az NNGYK adatai szerint a felső légúti megbetegedések 42 százalékáért ez a felelős, a Covid, a HMPV az RSV pozitivitási arány csupán 2 százalék körül van.

Az influenzajárvány most csak intenzívebb, a korábbiaknál nem okoz súlyosabb megbetegedést, csak több fertőzést

– mondta Rusvai Miklós. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenleg terjedő kórokozók között ez járhat a legkomolyabb szövődményekkel, tüdőgyulladást, de akár szívizom-gyulladást is kiválthat a legyengült immunrendszerű embereknél. 

Január harmadik hetében a 113 influenza hátterű kórházi ápolt között a hatóság szerint minden korosztályból volt beteg. A virológus ugyan hozzátette, arról nincsenek információk, hogy az illetők milyen egyéb betegséggel rendelkeztek, ami jelentősen megnövelheti egy-egy vírusfertőzés súlyosabb lefolyásának rizikóját. 

A 10 év alatti gyermekeket azért fogékonyabbak a betegségre, mivel a koronavírus korlátozások és a maszkhasználat miatt évekig nem találkoztak a kórokozókkal. Az idősebb 60 év felettiek életük során már 5-6 alkalommal is áteshettek influenzafertőzésen, ugyanakkor a kor előrehaladtával az immunrendszer gyengül. Nagyobb arányban kérik az oltást, viszont aki ennek hiányában megbetegszik, akár intenzíves ellátásra szorulhat – magyarázta a szakember miért jelennek meg az idősek is a kórházi ápoltak statisztikájában, annak ellenére, hogy évek óta 10 százalék alatti az influenzások aránya. A 34 évnél fiatalabbak gyakori megbetegedését szintén az indokolja, hogy jellemzően nem oltatják be magukat, miközben életük során kevesebbszer fertőződtek meg a vírussal, kevesebb típus ellen szereztek védettséget. 

Mennyire kell tartani a fertőzéstől?

Azzal, hogy most a lakosság nagy arányban átfertőződik, 5-7 évig nem lesz részünk ilyen intenzív influenza-járványban – említette a virológus, hozzátéve: most ez a ciklikusság kicsit késett a koronavírus-korlátozások miatt. Mint megírtuk, utoljára 2017 januárjában jelentettek heti 40 ezernél több influenzaszerű megbetegedést, akkor az év harmadik hetében 68 900 ember fordult ilyen panaszokkal orvoshoz. 

Magas láz, ízületi-, izomfájdalom utalhat arra, hogy influenzás az ember, ha a gyengeség mellett szimplán orrdugulás, orrfolyás, köhögés, torok-, fejfájás jelentkezik az lehet nátha, vagy az ebbe a körbe tartozó HMPV, illetve koronavírus is

– ismertette, hozzátéve: a Covid-19 megszelídült omikron alvariánsai terjednek immár három éve, amivel a lakosság nagy része legalább egyszer már megfertőződött. Ugyan a legyengült immunrendszerűek még mindig a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, de a tapasztalatok szerint erre a kórokozóra már nem jellemző, hogy súlyosabb megbetegedést okozna. Leszögezte, hogy egyelőre nem bizonyított, hogy a gyakoribb szív-érrendszeri problémák vagy a diabéteszes esetszámok növekedéséért önmagában ez az alvariáns lenne felelős. 

Rusvai Miklós azt is elárulta, hogy alapvetően szakmai szempontok szerint szokott dönteni az oltásról, ha a déli félteke járványa alapján kifejlesztette vakcinában van számára magasabb védelmet nyújtó komponens, akkor beadatja. A járvány ciklikus intenzitása is azzal magyarázható, hogy a fertőzésen átesettek a következő szezonban kevésbé fogékonyak, akik az oltással szereztek immunitást, azoknak az évente mutálódó influenza ellen a vakcina jelenthet védelmet.

Alapvetően általános egészségi állapotunk határozza meg, mennyire tudunk ennek hiányában ellenállóak lenni a kórokozóval szemben, mennyire képes a szervezet legyőzni szövődmények nélkül

– mondta a virológus. A szakember megjegyezte, hogy a poszt-Covid hónapokkal a fertőzés után is jelentkezhet. A tesztek meglátása szerint alkalmasak az új variáns kimutatására, de a vírusok kezelését illetően nincs különbség, pihenéssel, bő folyadékkal, vitamindús étrenddel maga a szervezet győzi le. 

(Borítókép: Philip Dulian / picture alliance / Getty Images)