Rég látott csúcsokat ostromolt a forint, aztán úthengerrel jött Donald Trump

A forint a hetet a 408-409-es szintről kezdte. Kedden az MNB kamatdöntése befolyásolta a magyar valuta árfolyamát. A jegybank erős üzenetet kívánt küldeni azzal, hogy jelezte: a kamatcsökkentés lekerült a napirendről. 

A piaci reakciók ugyanakkor lehettek volna ennél hevesebbek is, ám a piac a mostani jegybanki vezetés üzeneteinek már nem tulajdonít annyira nagy jelentőséget az elnökváltás miatt – pedig a Monetáris Tanács 9 tagjából csak 3 változik meg márciusban

– világított rá lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az Európai Központi Bank és az amerikai Fed kamatdöntései a vártnak megfelelően alakultak, így azok nem befolyásolták az árfolyamot. Ugyanakkor a csütörtöki piaci várakozásoknál kedvezőbb GDP-adatra a forint erősödni tudott, az árfolyam a 406-os szintet ostromolta. 

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője szerint a héten a január 7-e óta tartó forinterősödési trend folytatódásának lehettünk tanúi. Erről árulkodik a csütörtöki kéthavi forintcsúcs az euróval szemben, míg a dollár ellenében 389-ig tudott erősödni a hazai fizetőeszköz.

Az utóbbi két hét forintteljesítményét szemlélve kimondhatjuk, hogy a gyengülés trendje megtörni látszik 

– véli a szakértő. „Ez egyértelműen a javuló nemzetközi befektetői hangulatnak tulajdonítható, amely a devizapiaci szereplőket is arra ösztönzi, hogy a forint gyengülésére játszó spekulatív ügyletek helyett inkább long pozíciókat vegyenek fel”. 

Cikkünk írásának pillanatában egyelőre úgy tűnik, hogy Trump vámpolitikája nem annyira szigorú, mint ahogy arra korábban számítani lehetett. A fosszilis energiahordozók nagyobb fokú amerikai kitermelése pedig rövid távon kedvező lehet az energiaárak és így az inflációs kilátások szempontjából. 

Pénteken azonban a vártnál alacsonyabb német és francia infláció, valamint a gyenge németországi kiskereskedelmi adat sem kedvezett az eurónak a dollárral szemben. Ezzel a forintárfolyamban is korrekciót okozva, így pénteken ismét 408 felett kereskedett az euró-forint kereszt.

Megszólalt Donald Trump, hátraarcot vett a forint 

Regős Gábor a pénteki eseményekhez hozzáfűzte, hogy akkor jött a hidegzuhany, amikor Donald Trump amerikai elnök vámokkal kapcsolatos kijelentései erősítették a dollárt, ez pedig a forint jelentős gyengüléséhez vezetett: 409 közelébe került az árfolyam, majd sikerült 408 közelébe visszakorrigálni.

Az amerikai elnök kampányígéretéhez hűen már február elsejétől magas vámokat vethet ki közvetlen szomszédaira, Kanadára és Mexikóra, de Kínát sem kíméli, azonban a távol-keleti országra tíz százalékos tarifát állapított meg. 

Elemzők szerint ez akár kereskedelmi háború kibontakozásával is járhat a három észak-amerikai ország között, de a nemzetközi piacokra is befolyással lehet.

de részletekbe nem bocsátkozott. A dollárral szemben a héten inkább a gyengülés volt jellemző: bár a hét első négy napján az euróval szemben sikerült erősödni, a dollár-euró árfolyam változása miatt ez a dollárral szemben nem jelent meg. 

A dollár pénteki erősödése azonban látványos nyomot hagyott az árfolyamon, így a hét egészét nézve a forint a 390-391-es sávból a 393-394 körüli szintig gyengült

– világított rá Regős. A zloty a hét első részében szintén erősödött az euróval szemben, csütörtökön meg is döntötte historikus rekordját, azonban pénteken itt is a jelentős gyengülés volt jellemző, így az árfolyam végül visszajutott a hét eleji szintre.

Így korlátozhat minket a lengyel jegybank

A múlt héten rengeteg esemény mozgatta a magyar valutát: a nagy jegybankok és az MNB kamatdöntése, GDP-adat Magyarországról, az eurózónából és az Egyesült Államokból. Ez a hét talán kevésbé lesz mozgalmas, de azért így is bővelkedünk adatközlésekben. 

A monetáris politika területéről a szerdai lengyel és a csütörtöki cseh kamatdöntést érdemes kiemelni. A lengyelek tavaly az év egészében és idén januárban is változatlanul hagyták a kamatszintet, így az továbbra is 5,75 százalék. A kockázati megítélés eltérésére való tekintettel ez pedig korlátot jelent a magyar monetáris politikára nézve is: 

– világított rá Regős. „Márpedig egyelőre nem vágnak – a jegybanki kommunikáció és a lengyel infláció alakulása alapján legalábbis erre nem számítunk – pedig a rekorderős zloty alapján akár lehetne is”. 

Vághat viszont a cseh jegybank – bár a legutóbbi ülésen 8 kamatvágás után szünetet tartottak, de most a várakozás az, hogy ismét lesz vágás a jelenlegi 4 százalékos szintről.

Trump lépései meghatározzák a forintárfolyamot

Rodic Ádámmal napokra bontva megnéztük a jövő hét legfontosabb gazdasági eseményeit:

Hétfő:

• Hétfőn érkezik a decemberi előzetes külkereskedelmi egyenleg, amely rövid távon ugyan nem kellene, hogy a forintárfolyamban nagy mozgásokat váltson ki, azonban hosszú távon a külkereskedelmi egyenleg többlete fontos támogató fundamentum a hazai fizetőeszköz számára.
• A január havi magyar feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (bmi) is érkezik, amely fontos előrejelző indikátora a gazdasági aktivitásnak. Az elmúlt hónapokban sokat olvashattunk a gyengélkedő magyar iparról, amelyet érdemes lehet összehasonlítani a múlt heti német és euróövezeti bmi adatokkal is. Egy újabb kedvezőtlen adatközlés a forintot sem támogatná a főbb devizákkal szemben.
• Ezen a napon fény derül még az előzetes januári euróövezeti inflációs adatra is, amely a mögöttünk álló EKB kamatcsökkentést követően fontos mutatóként szolgál az eurózóna további kamatkilátásairól.

Kedd: 

• Kedden az egyesült államokbeli ipari megrendelések decemberi alakulására figyelünk. Amennyiben a párhuzamosan gyenge európai adatok mellett a vártnál erősebb adatok érkeznek a tengerentúlról, akkor az a zöldhasúnak kedvezne az euróval szemben, amely a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint leértékelődésével járna.

Szerda:

• Szerdán szintén a tengerentúlról várunk adatközlést, mégpedig az ADP magánszektorban foglalkoztatottak számának alakulásáról. Kedvező munkaerőpiaci adatok a dollárt erősíthetik, amely nem kedvez a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak sem.

Csütörtök:

• Kiemelten fontos a német ipari megrendelések decemberi alakulása, az ettől erősen függő magyar ipari termelés decemberi teljesítményét is ezen a napon teszi közzé a KSH. A német ipari megrendeléseket illetően csalódást keltő, akár év/év alapon 10 százalékot meghaladó zuhanásra számítanak az ezt közelről követő elemzők, amely nem kedvezne az eurónak, és áttételesen a forintnak sem.
• Ezen a napon kiderül még, hogy mennyivel változott a heti friss munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Ez a fent említett módon az egyesült államokbeli kamatkilátások módosulásán keresztül hathat áttételesen a forintárfolyamra.

Péntek:

• Pénteken a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából fontos német ipari termelés decemberi alakulását érdemes figyelni, amely a gyáripari megrendelésekhez hasonlóan nem valószínű, hogy támogatni fogja az eurót a dollárral szemben, amely áttételesen a forintnak sem kedvezne.
• Ezen a napon jelenik meg az Egyesült Államokban  a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak számának változása is. Gyakorlatilag ez lehet a legfontosabb, makronaptárban lévő adatközlés az előttünk álló héten. Ha a vártnál jobb adatokat látnánk, az erőt adhatna a zöldhasúnak, ugyanakkor bőven várt alatti adat esetén a dollár akár jelentősebben gyengülhetne. Mindez magyar idő szerint péntek délután még okozhat nagyobb kilengéseket a forint árfolyamában.

A külkereskedelmi és az ipari adatokra rányomja bélyegét az alacsony külső kereslet, illetve a járműgyártással, és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártással kapcsolatos problémák.

Emiatt ezeket az adatokat mostanában különösen is érdemes figyelni – és befolyásolhatják a forintot is – bár a decemberi adat az év végi leállások miatt csalóka lehet. A kiskereskedelem az elmúlt hónapokban kedvezően teljesített – itt a kormányzat decemberre a külföldi utazások miatt gyenge forgalmat jelzett előre.

Összességében a forint szempontjából a fentieken kívül továbbra is lényeges lesz a dollár-euró árfolyam alakulása, ebben pedig Trump egy-egy megnyilvánulása hozhat változást

– hangsúlyozta Regős Gábor. Itt elsősorban a vámokkal kapcsolatos bejelentéseket kell figyelni, de érdemes azt is szem előtt tartani, hogy Trump a mostaninál gyengébb dollárt szeretne látni – és lazább monetáris politikát.   

Még nincs közel a 400 forint alatti euró

A szakértőket arról is kérdeztük, hogy a következő időszakban hogyan alakulhat a forint árfolyama, miután a héten a forint a 405-410-es sávban mozgott. 

Ez a korábbi 410-415-ös sávnál kedvezőbb, ugyanakkor még mindig inkább gyenge árfolyamra utal. Jól látható, hogy egy-egy meghatározó szintet nehezen tud áttörni, annak többször neki kell futnia. 

– válaszolta Regős. A közgazdász nem tartja kizártnak a mostani szintről sem az erősödést, sem a gyengülést – itt leginkább az euró-dollár alakulása lehet meghatározó. Szerinte a következő néhány hétben a 400-415-ös sávban mozoghat leginkább a forint az euróval szemben. 

Az erősödés mellett szólhatna egy gyengébb dollárárfolyam, amit Trump vélhetően preferálna. Ugyanakkor ha a vámok kapcsán születik valamilyen döntés, az gyengítheti az eurót és így a forintot.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint az euró-forint árfolyamában jelenleg a 400-412-es, míg a dollár-forint esetében a 385-400-as tartomány látszik bejárhatónak. Hozzáfűzte, hogy Donald Trump hétvégi, vámokkal kapcsolatos bejelentéseit a hétfői kereskedésben reagálhatja le a forint. 

Kína berúgta az ajtót a nagy nyelvi modelljével

A tőzsde kapcsán a héten talán nem is a magyar tőzsde volt a legizgalmasabb: a DeepSeek kínai mesterséges intelligenciát használó chatbot megjelenése az amerikai techszektor részvényeinél okozott jelentős esést, mivel elvileg az új programhoz nem kellenek az amerikai chipek – világított rá Regős Gábor.

A hír valóságtartalma persze kérdéses, így itt a részvénypiac nem talált egyértelmű irányt, a következő napokban felváltva nőtt és csökkent a tech részvények árfolyama.

A BUX-indexet a hét eleji amerikai esés csak mérsékelten érintette. A hét többi napján is csak kisebb mértékű elmozdulások voltak az indexben, az index a hét legnagyobb részét a 84 900 és 86 000 közötti sávban töltötte, a hét elején volt ennél gyengébb.

Az OTP és a Mol a hetet kismértékű emelkedéssel zárta, a Richter árfolyama csökkent, miközben az MTelekom a keddi emelkedést és a pénteki esést követően visszakerült hét eleji szintjére.

A Brent típusú olaj árában a héten nem volt nagyobb változás – összességében hordónként valamivel több mint 1 dollárral csökkent az ár, 76,8 dollár környékére.

A gáz ára a héten növekvő trendet mutatott. Ebben a hidegebb időjárásnak, a csökkenő készleteknek és az Ukrajnán át történő szállítással kapcsolatos bizonytalanságnak volt szerepe. Így egy hét alatt a 48-49 eurós szintről 52-53 euró közé emelkedett az ár, ez pedig kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök Washingtonban 2025. január 31-én. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)