Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

„Azt javaslom a február végi, jövő heti Fővárosi Közgyűlésen, hogy minden Budapesten érvényes, a BudapestGO-ban megváltott, 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű tömegközlekedési bérlethez automatikusan járjon havi 10 alkalom Bubi, legfeljebb alkalmanként 30 perces útra” – jelentette be hétfő Vitézy Dávid.

A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint így elő lehetne mozdítani, hogy még többen próbálják ki és használják a Bubit és akik valóban a tömegközlekedés mellett kiegeszítőleg használják, ezt könnyen megtehessék.

Vitézy Dávid javaslata szerint a rendszeres Bubi-felhasználók számára megmaradna az önálló Bubi-bérlet is. „Itt az ideje a Bubit a tömegközlekedési bérlet részévé tenni – ahogy a programomban is szerepelt, és ahogy a Magyar Kerékpárosklub felé vállaltam” – összegezte.

Tizenkét nagyon fontos pont teljesülhet

Az ügyben az Index megkereste Kürti Gábort, a Magyar Kerékpáros Klub elnökét, aki elsőként azt emelte ki, hogy 2024 tavaszán minden főpolgármester-jelölttől vállalásokat vártak. Ezeket 12 pontban foglalták korábban össze:

1. Forgalomarányos kerékpáros költségvetési keret létrehozását.
2. Biztonságosan megközelíthető Lánchidat.
3. Sebesség- és zajcsillapítást a lakóövezetekben és kerületközpontokban.
4. Külvárosi kerékpártárolás fejlesztését.
5. A Bubi továbbfejlesztését.
6. A külvárosi kerékpárhálózati fejlesztések gyorsítását.
7. Teljes kerékpáros főhálózatot a belvárosban.
8. Kombinált közlekedést népszerűsítő kampányokat.
9. Adatalapú közlekedésfejlesztést, nyilvános baleseti adatbankot.
10. Biztonságosan kerékpározható pesti rakpartot, Rákóczi utat, Petőfi- és Szabadság hidat.
11. Az útfejlesztések minden közlekedő számára biztonságosan valósuljanak meg.
12. A kerékpárszállítás fejlesztését a BKK járművein.

„Ha a közgyűlés megszavazza a kezdeményezést, akkor az 5. pontunk egy újabb része teljesülne, amivel tulajdonképpen 2026-ra kipipálhatnánk a teljes pontot. Egy civil szervezetnek ezek mindig ünnepnapok” – összegezte az Indexnek Kürti Gábor.

Vitézy Dávid bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy az első generációs Bubit 2014-ben indították el a BKK-ban. Az elmúlt években a rendszer jelentős átalakulásokon, fejlesztéseken ment keresztül, amelyek tovább növelték a népszerűségét és az elérhetőségét. A MOL Bubi már jelenleg több, mint 200 gyűjtőállomással, és több ezer kerékpárral működik városszerte.

Jelenleg a harmadik generációs rendszer közbeszerzési eljárása folyik a BKK-nál, amely a rendszer bővítését irányozza elő nem csak darabszámban, hanem a külső kerületek felé is a metrók mentén. Ráadásul Kürti Gábor szerint a kerékpáros közlekedés általában mindenhol megugrik, ahol valamilyen fejlesztés ezt vonzóvá és biztonságosabbá teszi (Bartók Béla, Üllői út, Váci út, stb).

A körúton a napi 800 kerékpározóból a sávok kialakításával éves átlagban 3800, nyáron 5-6 ezer lett, és ennek továbbgyűrűzésével a Margit hídon tavasztól őszig a napi 8-10 ezer sem ritka. A Bubi egyrészt növelte a belvárosi kerékpáros utak számát, de még nem tisztázott hogyan hatott a fővárosban megtett kerékpáros utazások össz távolságára. Valószínűleg a hosszabb kerékpáros utak egy részét kiváltja a közösségi közlekedés és Bubi kombinációja, de erről még nem ismerek kutatást. Meg nem is lenne igazán baj, mert ebben van a legnagyobb potenciál, mivel akár minden szóló közlekedési módnál (bringa, autó, tömegközlekedés) is gyorsabb lehet

– fogalmazott Kürti Gábor, ugyanakkor a Magyar Kerékpáros Klub elnöke szerint csodát sem lehet várni.

„A már említett 12 pontunkból minden jelölt felé a legelső fontosságát hangsúlyoztuk. Elengedhetetlen, hogy ha el akarjuk érni a közgyűlésben a 2019-ben egyhangúan megszavazott Budapesti Mobilitási Terv 2030-as céljait, akkor legalább olyan arányban kell költeni a kerékpározásra, amekkora a forgalmi részaránya, azaz évi nagyjából 6 milliárd forintot. Ennek sajnos évtizedek óta a közelében sem vagyunk, aminek a növelése jelenleg a legfontosabb célunk” – tette hozzá.

Fontos kiemelni, hogy a Belvárosban a Bubi mostanra tényleg kiegészíti a tömegközlekedést, bár vannak még fejleszthető területek. Kürti Gábor szerint a külvárosi ráhordásban a Bubi 3.0 hozhat áttörést.

A kerékpár és a tömegközlekedés együtt verhetetlen 

Vitézy Dávid is hangsúlyozta a bejegyzésében, hogy a javasolt kedvezmény bevezetéséhez a Bubi harmadik generációjának beindítására van szükség, mivel az informatikai rendszer fejlesztését követően lehet integrálni a Bubit a BudapestGO-ba, és ott biztosítani ezt a kedvezményt.

Ugyanakkor a rendszer programozása, fejlesztése szempontjából időszerű most dönteni a kedvezmény jellegéről, mértékéről, ezért kérem a Közgyűlés támogatását ahhoz, hogy a Bubi legyen a tömegközlekedési kínálat integráns része

– összegezte a politikus.

A Magyar Kerékpáros Klub elnöke szerint a 2.0 végre fújt gumikra váltott, így könnyebb tekerni. Ezzel a Bubi már alkalmas a budapesti használatra. Természetesen a strapabírás igénye kompromisszumokkal is jár, „de napi szinten használom, és a jellemző 1-3 kilométeres távokon teljesen jó. Sokat várok az elektromos verziótól is a budai dombos területeken.”

Kürti Gábor szerint a kerékpározás és a tömegközlekedéssel együtt egyszerűen mindennél jobb. Megadja azt a mozgás faktort, ami egy átlagos nagyvárosi embernek plusz idővel és pénzzel elérhető, így bármelyik hiányában inkább felvállalja a mozgáshiány miatti életévi és életminőségi veszteségeket. Már napi 10-20 perc bringázás is óriási hasznokkal jár, a Bubi pedig minimálisra veri a küszöböt ez előtt.

(Borítókép: Branstetter Sándor / MTI)