Pusztító adat érkezett, ez már a pénztárcánkat érinti

Annak ellenére, hogy januárban a kiskereskedelem forgalma 4,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a keddi KSH-adatok azt mutatják, az infláció továbbra is tombol. Ugyanakkor lehetett sejteni, hogy a februári adatok ismét kíméletlenek lesznek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már szombaton az Economx és az Index közös konferenciáján arról beszélt, hogy „akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszerinfláció”. Ez pedig előrevetítette, hogy a teljes infláció sem tud csökkenni. Az elemzői várakozás februárra vonatkozóan 5,3 százalék volt, az Indexnek nyilatkozó szakértők úgy értékelték, hogy az idei inflációs csúcsot januárban láttuk.

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyit. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6, havi szinten 1,9 százalékkal drágultak. Az élelmiszer-drágulást az év első hónapjában külön táblázatba gyűjtöttük:

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

	2021	2022	2023	2024	2025
Kenyér (fehér, kg)	374	458	966	871	904
Zsemle (1 db)	30	36	69	66	68
Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kg)	1360	1730	1760	1900	2310
Csirkeszárny (kg)	639	763	1180	1170	1120
Csirkecomb (kg)	653	807	1340	1230	1200
Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kg)	1440	1440	1610	1890	2010
Rövid karaj (kg)	1660	1780	2510	2630	2630
Kristálycukor (kg)	254	277	260	388	386
Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kg)	146	158	291	272	264
Tojás (10 db)	442	498	904	750	930
Burgonya (kg)	200	270	400	398	402
Tehéntej (UHT, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	315	298	318	524
Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	303	557	457	534
Finomliszt (búza, kg)	181	242	219	179	272
Rétesliszt (kg)	217	287	482	336	339
Étolaj (napraforgó, liter)	590	802	749	650	793
Sajt (trappista, tömb, kg)	1940	2400	4650	2950	3440
Vaj (legalább 80% zsírtartalom, 100 g)	332	391	791	621	708
Margarin (200–250 g)	292	362	629	601	580
Kávé (őrölt, 200-250 g)	722	812	1250	1320	1670
Sertészsír (nem mangalica, 400-500 g)	456	497	1070	812	791
Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g)	402	479	846	615	603
Rizs (hántolt, fényezetlen, kg)	419	467	777	736	753
Kakaós csiga (db)	147	175	262	247	252

Forrás: KSH

A táblázat a közelgő választások miatt is fontos, hiszen a konjunktúraérzet eldöntheti a jövő évi eredményeket, kevésbé lesz fontos a tényleges növekedés.

Itt a friss adat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatok. E szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat.

• Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött.
• A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
• A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak.

Ami a havi viszonylatban történő változást illeti: februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest.

• Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj- és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került. A termékcsoporton belül a tej ára 2,6, a sertéshúsé 0,8százalékkal mérséklődött.
• A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal többe kerültek.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 1,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 2,5 százalékkal.
• A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,2, a vezetékes gázért 0,3 százalékkal (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent.

Ezek a magyar gazdaság kriptonitjai

Érdemes arra is kitérni – ahogy azt korábban megírtuk – Németország elkezdte földbe döngölni Orbán Viktor ígéretét. A legfrissebb adatok szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azonban a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal nagyobb volt a decemberinél. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene 2025 januárjában.

Megszokott módon a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés látható. Az Európai Unió versenyképességi problémái, Németország gazdasági válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaságot, így az ipar teljesítményét. Így a magyar gazdaság két legnagyobb problémája az ipari termelés és az infláció lett.

A konjunktúraérzet javítása hosszú folyamat

Ahogy azt többször kifejtettük, a világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon a lakosság konjunktúraérzetének javítása mindenhol hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés.

Ha visszatérünk az élelmiszer-inflációra, akkor a mostani tudásunk szerint szerdán dönthet a kormány arról, hogy a folyamatokba valamilyen módon (egyáltalán nem biztos, ha lépnek, akkor az ársapkát választják) beavatkoznak. Egyelőre pusztán annyit tudni, hogy a hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, „ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek szombaton.

Az inflációs adatokhoz érdemes hozzátenni, hogy a bérek 8,7 százalékkal vannak magasabban, mint az elmúlt három évben kimutatott inflációs növekedés – legalábbis a kormányzati számítás szerint, de az is tény, hogy ez az inflációs érzetben egyelőre nem realizálódik. Az Index egyébként több forrásból is úgy értesült, hogy a kormány sokkal inkább abban gondolkodik, hogy

– pontosan úgy, ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk. Nagy Mártont egyébként részletesen is kérdeztük arról, milyen problémák állhatnak az élelmiszerárak emelkedése mögött. Gyakran felvetődik ugyanis a teljes élelmiszerellátási struktúra nem hatékony, vertikálisan nem integrált működése.

Nagy Márton szerint ha a termelő – most épp az alapanyagárak miatt – emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő „ctrl+c, ctrl-v”-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első eleme – az önkéntes árcsökkentés – a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)