Pozitív meglepetést okozott a magyar munkaerőpiac, ám a bizalom hiánya aggasztó jel

6 months 3

A vártnál alacsonyabb munkanélküliségi rátát jelzett a KSH januárra vonatkozó adatsora. A kormány jelezte: rekordmagas a hazai foglalkoztatottság, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy még több inaktív ember lépjen a munkaerőpiacra. Az elemző szerint ugyanakkor a fogyasztói és üzleti bizalom trendszerű csökkenése arra utal, hogy ismét a vártnál gyengébb lehet a gazdaság teljesítménye, ami csökkentheti a pozitív hatásokat

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 32 ezer fővel, 4 millió 684 ezer főre emelkedett 2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első hónapjában a munkanélküliek száma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.

A 2024. november–2025. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 697 ezer fő volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nőké kissé meghaladta azt, 2 millió 207 ezerre bővült.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 525 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 66 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 106 ezer főt tett ki. Mindhárom mutató esetében a létszám érdemben nem változott az előző év azonos időszakához képest.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1 százalék volt. Míg a férfiak foglalkoztatási rátája lényegében nem változott, 78,7 százalékot tett ki, addig a nőké 0,6 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett.

A 2024. november–2025. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma 11 ezer fővel 213 ezer főre mérséklődött, míg a ráta értéke lényegében nem változott, 4,3 százalék volt.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 115 ezer, a nőknél 98 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta előbbi esetében 4,4, utóbbinál 4,2 százalék volt.
A munkakeresés átlagos időtartama 12,1 hónap volt. Az összes munkanélküli 43,7 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 36,1 százalékát tették ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatadminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. január végén 1,2 százalékkal, 230 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

KSH

Forrás: KSH

Pozitív meglepetés

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái pozitív meglepetéssel szolgáltak az év elején, ugyanis 2025 januárjában a modellbecslés adata csupán 4,4 százalékra emelkedő munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája kedvező irányban változott, így ez a mutató 4,3 százalékon állt a november–januárra vonatkozó időszakban. Az elmúlt évek év eleji szezonális munkanélküliségi ráta emelkedés így lényegében az idei év első hónapjában elmaradt. A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 213–214 ezer fő körül alakult.

A részletes adatok alapján azt látni, hogy az elmúlt években megszokottakkal szemben nem csökkent, sőt valamelyest nőtt a foglalkoztatottak létszáma a havi adatokat figyelve. Emellett a munkanélküliek száma enyhe – hibahatáron belüli – emelkedést mutatott decemberről januárra, így a gazdaságilag aktívak száma is nőtt. Mindezek alapján könnyen előfordulhat, hogy az újabb inflációs hullámot látva és annak súlyosbodásától tartva sokan visszatértek a munkaerőpiacra

– értékelte az adatokat az ING Bank vezető elemzője.

Virovácz Péter szerint ugyanakkor egy hónap becsült adatából komoly strukturális következtetést nem szabad levonni. „Azonban, ha visszaemlékszünk a megélhetési válság mélypontjára, mely élénken élhet még a háztartások emlékezetében, hasonló folyamatok mentek végbe. Az infláció élénkülésével párhuzamosan emelkedett a munkaerőpiacon résztvevők száma. Sokan munkanélküli státuszba kerültek, ám akkor még könnyebb volt inaktivitás után akár egyből elhelyezkedni. Ma ez a feladat sokkal nehezebb, tekintve, hogy a cégek nagy része mögött két nehéz év van. Sok helyen megkezdődtek a racionalizálások, költségcsökkentések, elsősorban a feldolgozóipar területén” – mutatott rá.

Csökkenő bizalom mérsékelheti a pozitív hatásokat

Ennek az esetleges leépítési hullámnak még csak az elején járunk, így a potenciális munkaerő-tartalék mutatója (ami nem csak a munkanélkülieket, hanem az alulfoglalkoztatottakat és az olyan inaktívakat is figyelembe veszi, akik a hivatalos munkanélküli definíciónak nem felelnek meg, de önbesorolás alapján mégis oda tartoznak) továbbra is az elmúlt másfél év legalacsonyabb szintjén áll. Ez pedig feszesen tartja a munkaerőpiacot. Ezt a feszességet fenntarthatják az év folyamán várhatóan belépő új termelői kapacitások, amelyek érdemi felszívóerőt jelenthetnek munkaerő szempontjából – jelezte a közgazdász.

„Az előttünk álló évben a fent említett pozitív hatásokat azonban mérsékelheti, hogy a fogyasztói és üzleti bizalom trendszerű csökkenése arra utal, hogy ismét a vártnál gyengébb lehet a gazdaság teljesítménye. Ezt tapasztalva a vállalatok, akik még munkaerőt tartalékolnak, további leépítéseket foganatosíthatnak. E tekintetben az exportra termelő feldolgozóipar különösen érintett lehet. Összességében ezen folyamatok mentén a munkanélküliségi ráta az év elején némileg romolhat, míg az év vége felé javulás várható. Számok szintjén ez 2025 egészében átlagosan 4,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelenthet” – vetítette előre Virovácz Péter.

Czomba Sándor: Rekordmagas a hazai foglalkoztatottság

Az aktuális munkaerőpiaci folyamatok azt jelzik, hogy fokozatosan egyre több olyan munkavállalónak sikerül elhelyezkednie, akik korábban inaktívak voltak és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően el tudtak helyezkedni, illetve találtak munkát. Az aktivitási ráta jelenleg is emelkedik, ami az egy évvel korábbi 78,3 százalékról 78,5 százalékra javult, míg a foglalkoztatottak száma 32 ezerrel nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest – értékelte az adatokat Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, miközben az inaktívak és a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

„A kormány célja, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson. Ennek érdekében a kormány új munkaerőpiaci programokat indított: a „Munkából munkába” program 1,5 milliárd forintos keretösszeggel segíti az elbocsátott dolgozók újbóli munkába állását, lehetővé téve, hogy egyetlen napot se kelljen munka nélkül tölteniük azoknak, akik a közelmúltban veszítették el állásukat” – szögezte le az államtitkár. A „Digitális Fejlesztési Program” keretében pedig a kormány összesen 2 milliárd forinttal támogatja a hazai kkv-k versenyképességének növelését és digitális infrastruktúrájának fejlesztését. A kormány a vállalkozások megerősítésével a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor, a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést – tette hozzá.

„A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a magas foglalkoztatottság fenntartása mellett a családok anyagi helyzetét is jelentősen javítsa. A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány az akcióterv keretében a jövedelmek vásárlóerejének növelését további intézkedésekkel is támogatja, a munkáshitellel a fiatalok életkezdését, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával pedig a családokat segíti” – közölte Czomba Sándor.