A most életbe lépett rendelet már kockázatalapú megközelítéssel vizsgálja, osztályozza ezeket a rendszereket, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok. Az új rendelet aszerint kategorizálja a mesterséges intelligencia különböző típusait, hogy mekkora kockázatot jelentenek.
A rendelet tehát érinti azokat a magyar cégeket, amelyek az unióban MI-n alapuló rendszereket árulnak, helyeznek forgalomba, vagy üzembe. Ugyanakkor a cégek által használt MI-rendszereket át kell világítani és meg kell határozni azok kockázati besorolását.
A rendelet tilt egy sor MI-rendszert mégpedig az általa képviselt kockázat miatt. Ilyenek például az úgynevezett kognitív magatartási manipuláció és a társadalmi profilalkotás. Tiltja továbbá az olyan rendszerek használatát, amelyek biometrikus adatokból következtetnek egy ember faji származására, vallására vagy szexuális irányultságára.
A hatályba lépett jogszabály négy kockázati kategóriát állít fel:
- elfogadhatatlan kockázatot jelentő
- magas kockázatú
- korlátozott kockázatú
- minimum kockázatot jelentő rendszer.
Az elsőbe tartoznak például a manipulatív, a tudat alattira ható rendszerek, vagy emberek sebeszhetőségét kihasználók, illetve a biometrikus adatok alapján kategorizálók. A másodikban olyanokat találunk, mint például a oktatási-munkahelyi értékelések, vagy olyan rendszerek, amelyek megmondják, hogy jogosult-e valaki bizonyos egészségügyi szolgáltatásokra, vagy éppen felméri a hitelképpeséget.
A harmadik kategóriába a deep fake vagy chatbot készítette tartalmak tartoznak. Itt a legfontosabb az átláthatóságnak kell lennie, vagyis a felhasználóknak pontosan tudatában kell lenniük azzal, hogy MI készítette tartalommal állnak szemben. A legutolsó kategóriába például a spam szűrők, vagy éppen a videójátékok tartoznak.
A Finextra összesítése szerint a következő tevékenységek tiltottak:
- manipultív, megtévesztő technikák,
- emberek sebezhetőségének, sérülékenységének kihasználása,
- tilos a társadalmi értékelés, pontozás,
- egyéni kockázatértékelés, hogy bizonyos bűncselekményeket előre jelezzen, például lehetséges bolti tolvajok kiszúrása,
- arcfelismerő adatbázisok bővítése céljából az internetes vagy ipari kamerás felvételek válogatás nélküli lekérdezése (web scraping)
- érzelemfelismerés munkahelyen vagy az oktatás területén,
- biometrikus kategorizálás bizonyos érzékeny kategóriákban,
- távoli, valós idejű biometrikus azonosítás nyilvánosan hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokra.
Aki nem tartja be, azt büntetik
A büntetést a rendelet úgy határozza meg, hogy az unió 35 millió eurós, vagy az adott szolgáltató éves globális árbevételének 7 százalékára rúgó bírságot is kiszabhat, természetesen csak akkor, ha a szabályszegés súlyos.
Az uniós törvény fontos eleme még, hogy vonatkozik minden szolgáltatóra, méghozzá székhelytől függetlenül. Például a kontinensen működő, de amerikai székhelyű cégekre is kiterjed, annak ellenére, hogy Amerikában még nincs hasonló szövetségi szintá mesterséges intelligencia szanályozás.
Közben léptek a britek is
Időközben hatályos lett négy törvény is az Egyesült Királyságban, amelyek a gyermekek szexuális zaklatását célzó anyagok készítésére alkalmas MI-eszközök birtoklását, létrehozását vagy terjesztését tiltják meg, és a vétkeseket akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
A brit belügyminiszter, Yvette Cooper a BBC-nek elmondta, hogy
a kormány nem fog habozni, hogy fellépjen a gyermekek online biztonságának garantálása érdekében, biztosítva, hogy törvényeink lépést tartsanak a legújabb fenyegetésekkel.”
Egy másik törvény bűncselekménynek minősíti az olyan weboldalak üzemeltetését, ahol pedofilok gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel kapcsolatos tartalmakat oszthatnak meg. A határőrséget felhatalmazzák arra, hogy ha a gyanú szerint a gyermekekre szexuális kockázatot jelentő személy akar belépni, akkor utasíthatják, hogy oldják fel digitális eszközeiket ellenőrzés céljából.
Ugyanakkor a gyermeket bántalmazókat segítő szoftverek is léteznek, amelyek alkalmasak úgymond "lemezteleníteni” a valós képeket, és az egyik gyermek arcát egy másikra cserélni, valósághű képet alkotva. Az így készített hamis képeket pedig arra is felhasználják, hogy megzsarolják a gyerekeket, és további bántalmazásra kényszerítsék az áldozatokat.
(Borítókép: Index)