Orbán Viktort említve egymás torkának estek a német politikusok a migráció kapcsán

Január 29-én, szerdán tárgyaltak, majd szavaztak a német parlament alsóházában, a Bundestagban a jobbközép-kereszténydemokrata CDU elnökének, Friedrich Merznek a migráció kapcsán benyújtott két határozati javaslatát és egy törvényjavaslatát, néhány nappal az aschaffenburg-i késelés után.

Az egyik határozat öt pontot tartalmaz az illegális migráció és határvédelem kapcsán, amiben többek között szigorúbb határvédelmet írna elő, automatikusan kiutasítanák az illegális határátlépőket és őrizetbe vennék azokat, akik ellen kiutasítási határozat van érvényben, ám ennek ellenére nem hagyták el Németországot. Míg a törvényjavaslat csak abból áll, hogy a menekültek automatikusan ne hozhassák magukkal családtagjaikat.

Merz lépése nagy vitát gerjesztett a német politikában,

Emiatt a CDU/CSU kancellárjelöltjét több párt is megvádolta, hogy ezzel a lépésével gyengíti a német alkotmányvédelem által szélsőségesnek megbélyegzett párttal szembeni politikai karantént, amit a német politikában tűzfalnak neveznek.

A Merz által benyújtott két határozatról még szerdán szavaztak – a törvényjavaslatról pénteken fognak –, a migrációval szembeni szigorúbb fellépést szorgalmazó határozatainak egyike pedig a CDU/CSU képviselői mellett a liberális FDP és a szélsőjobboldali AfD szavazataival lett meg,

Fontos, hogy Merz – aki egyben az uniópártok kancellárjelöltje is – határozatait el is fogadják, az nem törvény, így csak felszólítja a kormányt és a törvényhozókat, hogy dolgozzon ki egy ilyen törvényt, amit vagy megfogadnak, vagy nem.

Míg a péntekre szavazásra tűzött törvényjavaslatként egy, a CDU által már korábban kidolgozott javaslatot vettek elő, nem pedig a migrációs törvényt módosítanák, így Merz lépése inkább kampányelem, mintsem konkrét, átgondolt törvénykezés.

Olaf Scholz: Merz úgy szegné meg az uniós jogokat, mint Orbán Viktor

A vitán először a kormány nevében annak vezetője, az SPD-s Olaf Scholz szólalt fel. A kancellár felszólalásában elismerte, hogy valóban vannak hiányosságok a hatóság végrehajtásában, ha illegálisan Németországban tartózkodó vagy bűncselekményt elkövető migránsokról van szó – elvégre az elmúlt félévben a mannheimi, solingeni, magdeburgi és aschaffenburgi eseteknél is egy kitoloncolás alatt álló migráns volt az elkövető, azaz a hatóságoknak intézkednie kellett volna már velük szemben.

amikor a már létező törvényeket nem használták kellően.

A kancellár szerint emellett a CDU javaslatai álmegoldást kínálnak egy valós problémára, valamint eleve alkotmányellenesek, hiszen a német alaptörvény mellett az uniós joggal is ütköznek például a határvédelem kapcsán.

Az EU legnagyobb országa nyíltan megsértené az uniós jogot, ahogy eddig azt Orbán Viktor merte megtenni Magyarországon

– véli Scholz, aki szerint ez egy nagyon rossz üzenetet közvetítene a többi tagállamnak, és egyetlen német kancellár sem üzérkedne ily módon.

Friedrich Merz: Szavak helyek tettek kellenek

Ezután legnagyobb ellenzéki pártként a közvélemény-kutatásokat régóta vezető, a választás legnagyobb esélyesének számító CDU nevében Friedrich Merz következett.

Az uniópártok kancellárjelöltje szerint a magdeburgi és aschaffenburgi késelések után konkrék tettek kellenek szavak helyett. Mint fogalmazott, a szimpátia nem válhat egy politikai rituálévá minden támadás után.

Ehelyett Merz egy határozott lépést javasol az illegális migránsok és a Németországban illegálisan tartózkodókkal szemben. Javaslatát azzal védte, az szerinte nem ütközik a tartományi és uniós jogokkal, hiszen szerinte más tagállamok is fogadtak el hasonló törvényeket, majd kitért arra, hogy az EU migrációpolitikája jelenleg nem működik.

Elmondta, hogy elképzelhető, hogy a többséghez a szélsőjobboldali párt szavazatai is kellenek, és szerinte az AfD-sek üdvrialgása és öröme elviselhetetlen lesz, az a gondolat, hogy a Bundestag történetében először az AfD szavazataival szavaznak meg valamit, pedig kényelmetlenné teszi őt, de szerinte a legfőbb kérdés nem ez, hanem hogy minél hamarabb és hatékonyan csökkentsék az irreguláris migrációt.

Ezért egyébként a kormányzó SPD-t és a Zöldeket teszi felelőssé, mert szerinte az elmúlt években az uniópártok próbáltak kompromisszumra jutni a két kormánypárttal a migrációs törvény módosítása kapcsán, azonban ez nem sikerült. Szerinte pedig tartoznak azzal a népnek, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik deportálás alatt állnak.

A Zöldek az AfD elleni tűzfalra, az FDP a dán modellre szólított fel, az AfD Scholzot és Merzet támadta

A Zöldektől először Robert Habeck alkancellár – egyben a párt kancellárjelöltje –, arra szólított fel CDU/CSU-s és FDP-s kollégáit, hogy ne szavazzanak együtt az AfD-vel.

és a jövőben más ügyeknél is előfordulhatna, hiszen ezzel ledőlt egy politikai tabu.

A közlekedésilámpa-koalíciót megbuktató FDP-elnök, Christian Lindner felszólalásában leginkább amellett érvelt, hogy a kormánynak legyen reálisabb elképzelése a migráció és a menekültjog kapcsán.

Szerinte a migráció kezelése és limitálása a politikai centrum feladata – ezalatt a német politikában az SPD-től a CDU/CSU-ig terjedő mainstreamet értik –, és ezt nem is szabad kiengedni a kezükből.

Lindner ezután Dániára utalt, ahol a szocdemekből és liberálisokból álló kormány az elmúlt években szigorú törvényeket fogadott el az illegális migráció visszaszorítása érdekében, és szerinte Németországban is így kéne tenni a mainstream pártoknak.

A liberális pártelnök úgy gondolja, egy stabil demokráciában az a fontos, hogy a mainstream pártok olyan ügyekkel foglalkozzanak, amiket a választók érdekelnek – jelen esetben a migráció –, majd pedig

Ezt pedig Németországnak szerinte el kell kerülnie.

A közvélemény-kutatások által már régóta stabil másodiknak mért AfD-től a társelnök és egyben kancellárjelölt Alice Weidel szólalt fel, aki beszédében élesen támadta mind a jelenleg kancellári posztot betöltő Olaf Scholzot, mind pedig azt vélhetően tőle majd átvevő Friedrich Merzet.

Weidel szerint ketten egy antidemokratikus kartelt üzemeltetnek, ami kapcsán a pártjával szembeni tűzfalra utalt.

Weidel egyébként azzal is megvádolta Scholzot, hogy káoszt okozott a migrációspolitikájával, és szerinte a szövetségi kormány kárt okoz a bennszülött, valamint a migrációs háttérrel rendelkező németeknek is. 

(Borítókép: Olaf Scholz 2025. január 29-én Berlinben. Fotó: Dpa / Getty Images)