Orbán Viktor egy svájci lapnak: Nehéz elképzelni, hogy a magyarok lerohanják Moszkvát

Orbán Viktor terjedelmes interjút adott a svájci Neue Zürcher Zeitung-nak, amiben a „kudarcot vallott” labdarúgó-pályafutásától kezdve, a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatán és az orosz–ukrán háborún át a Donald Trump által táplált reményekről is beszélt. Az interjút megzavarta egy közjáték is, a miniszterelnöknek az egyik kollégája adott át egy cetlit, amiben egy akkori friss politikai hír szerepelt. 

A Karmelita kolostorban készült beszélgetés elején a svájci lap újságírója rögtön a lényegre tör, Donald Trump hivatalba lépéséről kérdezi a magyar miniszterelnököt, aki évek óta kiemelt politikai támogatója az amerikai elnöknek. Orbán Viktor szerint a világ a Trump beiktatása óta eltelt tíz napban többet változott, mint az előtte eltelt években, amit csak úgy nevez, hogy „Trump-tornádó”. Elmondta, hogy amit az új elnök tesz most, az a jövő, ami ugyanaz, mint amit ők tettek a kormánnyal az elmúlt tizenöt évben. Az előző adminisztrációra kitérve azt mondta, hogy a „demokraták utálták őket”, mert a bevándorlás, a biológiai nemek és az ukrajnai háború kérdéseiben is ellentétes álláspontot képviseltek. „Mi voltunk a Nyugat fekete bárányai” – mondta Orbán, aki reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokból több befektetés érkezik Magyarországra a jövőben.

Ha Európa nem tesz megfelelő ajánlatot az amerikaiaknak az együttműködésre, akkor nem nyújtanak nekünk megfelelő biztonságot, ezért új ötletekkel kell előállnunk. Európa gazdag, de közben gyenge is, és ez a legveszélyesebb kombináció. Sokáig élvezhettük a békét, de ez véget ért

– fogalmazott a kormányfő az NZZ újságírójának a felvetésére, miszerint Trump Ázsiára kíván fókuszálni az európai katonai szerepvállalás rovására. A miniszterelnök a témánál maradva azt is elárulta, nem fél attól, hogy probléma keletkezne abból, hogy Pekinggel és Washingtonnal is jó kapcsolatot ápolnak, szerinte ugyanis a két nagyhatalom egyezségre jut majd egymással.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió hiába mondja, vagy mutatja magát globális vezető hatalomnak, valójában nem az: „még a saját szomszédságában sem képes kontrollálni az eseményeket. Az orosz–ukrán háborút sem tudta megakadályozni, de a Nyugat-Balkánt sem sikerült integrálnia”. Orbán Viktor szerint az EU külpolitikája akkor lehetne tekintélyparancsoló, ha Németországnak és Franciaországnak is erős vezetése lenne, és a többi tagállam tudná őket követni.

„A gyenge vezetők háborúkat okoznak, az erősek békét teremtenek”

Az Oroszországot sújtó szankciók ellenzésével kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarország csaknem 20 milliárd eurót vesztett a kereskedelem korlátozás miatt, mire az NZZ újságírója megkérdezte tőle, hogy akkor „mégis miért egyeznek bele folyamatosan a szankciók meghosszabbításába”. A kormányfő elárulta, azért nem vétózzák meg a szankciókat, mert az EU Bizottságával megegyeztek energiaügyben, hogy továbbra is érkezhessen Magyarországra az orosz földgáz és olaj. Hozzátette azt is, a szankciók nem járulnak hozzá a háború befejezéséhez.

Hmm… Hagyjuk az értékelést a történészekre. Én politikus vagyok, és van egy uniós határozatunk. Ez a határozat arra kötelez, hogy orosz agresszióról beszéljek

– felelte Orbán a háborút firtató kérdésre, kijelentve, hogy lojális az Európai Unióhoz. A miniszterelnök kritikusan azt mondta, hogy 2022-ben követték el a hibát, amikor a konfliktus kirobbanásakor nem kényszerítették ki azonnal a tűzszünetet, „mert kezdettől fogva világos volt, hogy Ukrajna nem győzhet, ez lehetetlen, hacsak nem kezdünk totális háborúba”. Hozzátette, Magyarország ezért nem is küldött soha fegyvereket, „mert nincs az a mennyiségű fegyver, ami elegendő lett volna. A Nyugat csak akkor nyerhetné meg ezt a háborút, ha saját katonákat küld Ukrajnába, de ezt mi kizártuk. Ezért van most szükség Donald Trumpra”. Orbán Viktor így fogalmazott: „A gyenge vezetők háborúkat okoznak, az erősek békét teremtenek”.

Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem magyarbarát

Azzal kapcsolatban, hogy miért találkozik „sűrűn” az orosz elnökkel, visszaemlékezett a kormányfő, hogy 2009-ben, mielőtt kormányra kerültek volna, találkozott Vlagyimir Putyinnal, akivel megállapodtak a jövőbeli „szoros gazdasági együttműködésben”.

Számos megállapodást kötöttünk, Putyin mindig tartotta a szavát. Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy Magyarország megbízhat Oroszországban

– fogalmazott, majd azt is elárulta, hogy egyszer megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy van-e bármi gondja Magyarország NATO-tagságával, mire az orosz elnök határozott nemmel válaszolt. „A területünkön nem állomásoznak olyan fegyverek, amelyeket Oroszország fenyegetésnek tekint. Őt a nagy hatótávolságú taktikai fegyverek aggasztják. Nehéz elképzelni, hogy a magyarok lerohanják Moszkvát” – felelte a miniszterelnök, mire az újságíró emlékeztette, hogy

„Oroszországgal könnyű racionális megállapodást kötni (...), de nehéz azokkal leülni, akik minden választáson tönkre akarnak tenni” – válaszolta arra a felvetésre, hogy a magyar kormány nagyobb fenyegetésnek tartja Brüsszelt, mint Oroszországot, amit Orbán Viktor el is ismert, leginkább a bevándorlás kezelése miatt. 

A svájci lap szerint Orbán Viktor éppen a Fidesz és a maga politikai múltját boncolgatta – hogy pártja „antikommunista harcosokból” állt, miként a Liberális Internacionálé nemzetközi pártszövetség is, aminek a '90-es években ő maga az alelnöke volt –, amikor megjelent valaki a teremben, és átadott egy cetlit a kormányfőnek. Orbán Viktor ekkor tudta meg, hogy elbukott Németországban a CDU által benyújtott – és az AfD által támogatott – törvényjavaslat a menekültpolitika szigorítására vonatkozóan. „Ó! Merz vesztett. Ha tabut akarsz dönteni, erősnek kell lenned. Ha a tabu erősebb, akkor gyengének tűnsz. Ez egy probléma” – elemezte frissen a Bundestag döntését a kormányfő, aki hozzátette, nincsen semmilyen kapcsolatuk az AfD-vel, mivel mozgalomnak tekinti őket, nem pedig pártnak, de, ha a vezetőjük keresné őt, felvenné neki a telefont.

Érkezik Magyar Péter, de meddig marad Orbán Viktor?

Nem maradhatott ki az interjúból Magyar Péter sem, akinek a hirtelen jött gyors felemelkedésével kapcsolatban elismert Orbán, hogy az a kormánya elleni elégedetlenséget mutatja, ami szerinte a háborúk és a szankciók okozta nehéz helyzet miatt alakult így. „Egy demokráciában mindig fel kell készülni a politikai ellenfelekre” – jelentette ki, majd emlékeztetett a legutóbbi országgyűlési választásra, ahol hiába fogott össze ellenük az összes ellenzéki párt, „nem jártak sikerrel, és most újra próbálkoznak”. 

Amíg szellemileg alkalmas vagyok rá, szeretnék a parlamentben maradni. Jó lenne egy öreg, megbecsült politikusnak lenni, aki a hátsó padsorokból ad tanácsokat a fiatalabbaknak

– árulta el Orbán Viktor, hogy meddig tervez még politizálni. A kérdésnél felidézte, hogy a labdarúgó-pályafutása a „tehetsége miatt kudarcot vallott”, ezért a berlini fal leomlása után jött lehetőségeket kihasználva az üzleti életben szeretett volna boldogulni, de végül a „politika rabjává vált”.

(Borítókép: Orbán Viktor 2025. február 3-án. Fotó: Nicolas Tucat / Reuters)