Orbán Viktor: 42 milliárd forintból világszínvonalú filmstúdió épült Fóton

A megnyitón Káel Csaba filmügyi kormánybiztos utalt arra, hogy utoljára 1936-ban, a Róna utcában avattak ekkora volumenű filmstúdiót. Kitért arra is, hogy a hazai filmgyártás sikerét többek közt az adó-visszatérítés rendszere, a fejlett, modern infrastruktúra és a profi szakemberek adják, de már fél Hollywoodot is magyarok alapították. A magyar filmgyártást emiatt világszerte Dunaparti Hollywoodnak nevezik.

A kormánybiztos azt is felsorolta, milyen részekből áll az új komplexum, mely tartalmaz 10 ezer négyzetméternyi stúdiót, 20 ezer négyzetméternyi kiszolgáló helyiségeket, hanggátló fallal ellátott helyeket. Az épület a fenntarthatóság jegyében minimális energiát fogyaszt, melyet 130 négyzetkilométernyi zöld terület vesz körül.

A megnyitón Orbán Viktor kormányfő is beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy mi magyarok nem tudunk meglenni filmek nélkül, csinálni is akarjuk azokat, hiszen vérünkben van a filmgyártás. Kitért arra, hogy a némafilmek megjelenésénél is ott voltak a magyarok. A tízes években már Budapesten és Kolozsváron is jöttek ki filmek.

A magyar filmgyártást történetközpontúnak nevezte, mely kevésbé bölcselkedésben ölt testet, eleven és élettel teli történeteket mond el, melyekre hatottak a keleti világ nagy meséi és hőstettei, sejtelmes igazságai. Woody Allen is utalt Egri Lajos forgatókönyvírásról szóló szakkönyvére.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar filmesek világhódító útra indultak, de a második világháború és az azt követő időszak megtanította elviselni az elviselhetetlent. A kommunizmus alatti filmek hozzájárultak a kommunizmus bukásához, minden ellenzéki körnek volt filmklubja, hiszen lassú reformokkal nem lesz semmi, csak totyorgás a homokozónál.

A magyar film dicsőséges évszázadaként határozta meg a múlt századot, amelyet megtört a rendszerváltás, ugyanakkor az állam felelősségét is hangsúlyozta abban, hogy hol tart a filmgyártás. De a művészet szabad, és a kormány ebben nem illetékes, de a filmipar fejlesztésében igen. Utalt Donald Trumpra is, aki első rendeleteiben ebbe is beleszólt.

A kormányfő arról is beszélt, hogy egy időre Magyarország lekerült a fősodorból, de ha elmaradnak a külföldi stábok, akkor kétszáz millió dollártól esik el az ország a 2000-es évek filmpolitikája miatt, melybe a nemzeti kormány nem akart beletörődni. Ehhez találtak egy olyan embert, Andy Vajnát, aki kormánybiztosként létrehozta a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert. Azóta több mint százmilliárd forintot költöttek filmek gyártására, mely ma húszezer embernek ad munkát.

Állami támogatás nélkül is azonban megállnak saját lábukon a filmek, és Magyarország lett London után a legkeresettebb központ. 

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)