Miután kis túlzással fél Franciaország (15 millió volt a hivatalos nézőszám) Emmanuel Macron történelminek szánt beszédét nézte a tévében szerda este a PSG-Liverpool előtt (a párizsiak 26-2-es kapura lövési aránnyal voltak képesek kikapni Szoboszlaiktól), a francia elnök Orbán Viktorral vacsorázott. Bár erről a magyar miniszterelnöktől egyelőre nem sok minden jött ki, a fő téma természetesen Ukrajna és az európai biztonságpolitika lehetett - ami ezúttal fontosabb volt annál is, hogy Orbán a helyszínen nézze meg a BL-meccset.
Macron egy nappal a csütörtöki brüsszeli Európai Tanács-ülés előtt puhíthatta az ezúttal is vétóval fenyegető magyar kormányfőt: az Európai Tanácsban most kellene döntést hozni arról a monstre csomagról, ami az Európai Unió azonnali válasza lenne Donald Trumpra.
Miután az amerikai elnök éppen kihátrál Ukrajna mögül, Európa megpróbál új egységet kialakítani, és minél inkább maga gondoskodni a védelméről, miközben esetleg Ukrajnát sem hagyná teljesen védtelenül.
A csütörtöki ET-vita fő témája Ukrajna támogatása, az Oroszország elleni szanckiók és a Von der Leyen bizottsági elnök által kedden bejelentett nagy védelmi csomag lesz. Orbán Viktor már jelezte, hogy a 20 milliárd eurósra tervezett újabb Ukrajna-csomagot (újabb fegyverekről szólt volna) blokkolni fogja, így ez most valószínűleg napirendre sem kerül, a szankciók meghosszabbításával kapcsolatban pedig ma derülhet ki, mit képvisel: korábban azzal fenyegetett, hogy nem járul hozzá az eddigi, 16 körben elfogadott szankciók meghosszabbításához.
Orbán ennél nyitottabban áll hozzá az európai védelmi ipar erősítéséhez, amit a bizottsági javaslat szerint főleg a nagyobb tagállami védelmi kiadásokból lehetne finanszírozni - ahhoz a magyar miniszterelnök már nem akar hozzájárulni, hogy erre közös EU-s hiteleket is felvegyenek. A feltételezések szerint Orbán végső támogatása attól is függhet, mennyire remélhető a védelmi beruházások további növelése - a német fegyveripari konszern, a Rheinmetall már most is nagyberuházónak számít Magyarországon.
Macron francia elnök szerda esti beszédében a háború új korszakára, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem ismer határokat. Mint mondta, a kontinens sorsáról nem dönthetnek Washingtonban és Moszkvában, ezért Európának újra fel kell fegyverkeznie. Ennek kapcsán ígéretet tett a francia védelmi kiadások nagyon jelentős, a jelenlegi 2%-ról 3,5%-ra való emelésére, és megismételte, hogy a francia nukleáris védőernyőt (Franciaország az EU egyetlen atomhatalma) kész kiterjeszteni Európára. Azt is jelezte azonban, hogy az ennek alkalmazásáról való döntést francia hatáskörben kívánja tartani, vagyis miközben az európai szolidaritásra igent mondott, a francia nukleáris szuverenitásról a közös európai védelem érdekében sem akar lemondani.
Ezután került sor a közös vacsorára Orbán Viktorral, és a megbeszélésekről egyelőre nem sok minden szivárgott ki. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter csütörtök délelőtt az európai védelmi fejlesztésekkel kapcsolatban annyit mondott, hogy szerinte Orbán Viktor kész lehet támogatni a védelmi ipar európai fejlesztését.
"Úgy gondolom, hogy a köztársasági elnök meg tudja győzni Orbán Viktort arról, hogy az Ukrajnával folytatott politikánkkal szemben nagyon kritikus Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy a védelmi szuverenitásunk, biztonságunk megerősítése megvalósuljon"
- idézi a minisztert a Le Figaro.
A Macronnal közös vacsora után Orbán ugyanakkor a Patrióták jobboldali pártcsaládján belüli szövetségesével, Marine Le Pennel találkozott, majd arról posztolt, hogy "a Franciaország korábbi és jelenlegi elnökével való találkozás után öröm volt találkozni a jövendőbeli elnökkel is. Köszönöm a tartalmas megbeszélést, Marine Le Pen!"
Franciaország következő elnökeként beszélni Le Penről nem feltétlenül a legdiplomatikusabb gesztus közvetlenül a Macronnal való találkozó után, és az is kérdés, hogy mennyire reális - de miután Orbán a franciáknál szélsőségesebb AfD mellé is beállt a német választások előtt, meglepetést nem jelent.
A Fidesz már az őszi francia parlamenti választásokon is Le Pen pártját támogatta, miután 2024-ben közös pártcsaládot hoztak velük létre. Le Penék azonban hiábra nyertek az első fordulóban, a másodikban megint működött ellenük a köztársasági egységfront - igaz, a francia koalíció azóta is súlyos nehézségekkel küzd.
Macron centrista táborát azonban megerősítheti az Európával szembeni amerikai fenyegetésekre adott összefogás iránti igény. Amint Kanadában is szárnyakat kapott az addig elég mélyen lévő kormányzó liberális párt amiatt, hogy Trump kereskedelmi háborút indított Kanada ellen, és bekebelezné az országot, Franciaországban is attól tart az ellenzék, különösen Le Penék, hogy Macron új lendületet kaphat.
A francia elnök Starmer brit miniszterelnök és Merz, a jövendő német kancellár mellett ismét sikeresen pozicionálhatja magát az önálló Európa meghatározó vezetőjeként - és Le Penék szerint Macron már a 2022-es elnökválasztást is részben az Ukrajna elleni orosz invázió miatti pániknak köszönhetően nyerte meg.
Le Pen így most a külpolitikában egyelőre óvatos játékot játszik. Miközben arra szólít fel, hogy Franciaország őrizze meg a hagyományos kiegyensúlyozó szerepét, ő maga pedig sokáig nem állt be Trump hangos kritikusai közé, az amerikai katonai segítség felfüggesztését már ő is bírálta. Ez túl brutális lépés - mondta a radikális jobboldal francia nagyasszonya, és az ukrán katonák hősiességét dicsérte.
Az Európai Tanács csütörtöki csúcsán a 27 tagállam állam- és kormányfői mellett meghívottként Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz Brüsszelben.
Hungarian (HU) ·