Onkológusok magyarázatot adtak a hazai rákbetegségek kedvezőtlen adataira

Az ismert adatok szerint a daganatos halálozás nem csökken évről, ugyanakkor a várható átlagéletkor dinamikusan növekszik: 2023-ban a nők átlagosan 78 éves korukig, a férfiak pedig 71,2 évig éltek – kezdte előadását Bidló Judit egészségügyért felelős helyettes államtitkár AIPM onkológiai konferenciáján. Azt illetően, hogy az egészségben eltöltött életévekért mennyiben felelős az ellátórendszer elmondta, hogy nemzetközi kutatások alapján ez mindössze 20 százalékot jelent, nagyobb szerepe van ebben az egyén egészségtudatosságának és környezetének. Mint említette, éppen ezért a megelőzés érdekében a népegészségügyi program három pillérre épül:

1. az egészségtudatosság fokozása,
2. a betegségteher mérséklése,
3. a támogató környezet és közösség,

ezen szempontok mentén igyekeznek a beavatkozásokat megtervezni és végrehajtani, a prioritásokat kialakítani a népbetegségek tekintetében. Az első pontnál kulcsfontosságúnak nevezte az iskolai egészségnevelés bevezetését az oktatásba, a felnőtteknél az egészségfejlesztési irodák hálózatán keresztül próbálják elérni.

Újradefiniálják a szűréseket

A szűrések újradefiniálását szintén fontosnak tartja, a papíralapú meghívók helyett a digitálisan elérhető időpontfoglalásra történő áttérést, ami lakóhelytől függetlenül akár egy nyaralás alatt el intézhető lenne. Meglátása szerint az állami ellátásban igénybe vehető népegészségügyi szűrések kiterjesztése helyett inkább a magánellátókat kellene ösztönözni arra, hogy az ilyen leleteket küldjék be az NNGYK laboratóriumába, mivel mind a mammográfia, mind a méhnyak citológiák nagy része magánszolgáltatóknál valósul meg, így az a központi adatokba nem jelenik meg.

Az 50 év felettiek számára a vastagbélszűrésnél a székletvérteszt általános elérhetőségét a gyógyszerészek bevonásával szeretnék javítani. „A korai diagnózis után a kezelés mielőbbi megkezdése javítja a várható eredményeket. Éppen ezért a daganatos betegségek területén él az úgynevezett 14 napos szabály,

azaz aki daganatos betegség gyanújával kerül be az ellátó rendszerbe, az 14 napon belül képalkotó eljáráshoz jut, akár más kevésbé súlyos esetek hátrébb sorolásával

–  emelte ki a helyettes államtitkár, aki a betegségteherről szólva elmondta, hogy a roszzindúlatú elváltozások kezelésénél a legnagyobb a ráfordítás, ami tavaly 294 milliárd forintot jelentett, szemben a szív- érrendszeri 184 milliárd forintos kiadással. A vastagbél-, tüdő-, prosztatarákra, melanoma, emlődaganat terápiájára megy el a legtöbb. 

Sok daganatot posztmortem mutatnak ki

Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense előadásában azt mutatta be, hogyan változott hazánkban a daganatos megbetegedések helyzete az elmúlt 15 évben. Az ez alatt az időszak alatt megjelent adatok összevetésével megállapította: 

Komoly a daganatos betegség terhe Magyarországon, de nem kiemelkedőbb, mint a régióban, nagyjából 11 helyen vagyunk ebben az Európai Unióban.

Az OECD megállapítása szerint Magyarországon a rákeredetű halálozás meghaladta az uniós átlagot. A kutató rávilágított, hogy az esetek nagy részét boncoláskor mutatják ki. Ezt támasztja alá, hogy 2019-ben több mint 1200 olyan embernél fedeztek fel rosszindulatú elváltozást, akinek  életében erre nem volt erre BNO-kódja. (A betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kód, amibe az egészségügyi ellátás során sorolják az embert –szerk.) A KSH statisztikája szerint a tüdőrákos esetek 14,3 százaléka poszt mortem kerül megállapításra. A tüdődaganatos betegek többsége későn kerül orvoshoz, évente 3-4 ezer embernél érdemi beavatkozásra sincs idő – mutatott rá Kiss Zoltán, hozzátéve: nemcsak nálunk, Európában és az egész világon magas a tüdődaganatos esetek előfordulása. 

Majd arra is kitért, hogy Romániával, Szerbiával, Bulgáriával, azaz olyan országokkal vetik össze hazánkat, ahol nem történik ilyen mértékű patológiai leletezés. Az OECD 2018-as adataiból is úgy véli, arra lehet következtetni, hogy egyfajta átlagolás alapján vetítik Magyarorzságra az adatokat, akkor 66 ezer új daganatos betegségről számoltak be, miközben a NEAK adatbázisa szerint 57 ezer esetről volt szó. 

A túlélési mutatók kedvezőbbek

A PTE docense elmondta, hogy majd tízéves összevetésben is megfigyelhető, hogy bár a nőknél magasabb a férfiak betegségterhe, de kedvező tendencia is megfigyelhető esetükben főként a dohányzás visszaszorulásával az ezzel összefüggő ráktípusoknál. A 40-59 év közötti korosztálynál a tüdőrák és a fej-nyaki daganatok előfordulásában ezzel szignifikánsan a halálozásban is nagyjából tíz százalékos csökkenés látható.

A nőknél ugyanakkor a 30-49 éves korosztályban növekszik az emlő-, tüdő-, vastagbélrák előfordulása, ami egyrészt a dohányzással és az obezitással hozható összefüggésbe. Megjegyezte, hogy a fiatalkori daganatok jellemzően agresszívabbak, de jól kezelhetők, ezt mutatják a túlélési adatok is, ami az emlőrák és a melanóma tekintetében öt éves távlatban 80 százalék körül mozog, ami Közép-Európában kiemelkedően kedvezőnek számít, és inkább a nyugat-európai adatokat közelíti meg.

Az ellátórendszer működésének minőségének minőségi mutatója a túlélési adatok, amiben a leggyakoribb 13 daganattípus mindegyikében javulás figyelhető meg az elmúlt másfél évtizedben 

– világított rá a kutató előadásában. 

Az OOI régi és új vezetői is felszólaltak

Polgár Csaba az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója a nemrégiben megjelent Rákügyi profilról elmondta, hogy a magyar Rákregiszterben precízebben gyűjtik az adatokat, ezért is kerülhetünk mindig is az ilyen összevetések élére. 

Tény, hogy a daganatok előfordulása 31,1 százalékkal növekedett Magyarországon az elmúlt években, de fontos megjegyezni, hogy az ebből eredő halálozás száma ezt nem követte, sőt az elmúlt fél évszázadban 30 százalékkal csökkent

– fogalmazott az onkológus, hozzátéve: ez a diagnosztika és a terápiás eljárások fejlődésével is magyarázható. A férfiak rákeredetű halálozásának csökkenésében már mindennek vannak látható eredményei. Ugynakkor elismerte, hogy hazánk valóban kevesebbet fordít GDP-arányosan az egészségügyre az uniós átlagnál. 

Azt is kiemelte, hogy a rosszindulatú elváltozások kialakulása 40 százalékban megelőzhető lenne, a dohányzás, az alkoholfogyasztás mellőzésével, egészséges étkezéssel, az ideális testsúly megőrzésével, rendszeres testmozgással. Jó gyakorlatként említette, hogy a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltásban az európai átlagnál jobban állunk. A modern terápiás eszközök használatában is jelentős előrelépés történt hazánkban az elmúlt években, az Országos Onkológiai Intézetben már több mint kétezer műtétet robotasszisztált műtétet végeztek, konzorciumi partnerüknél pedig 1,3 ezret.

Az országban jelenleg 7 daVinci géppel végeznek onkológiai műtéteket, Budapesten a Semmelweis Egyetem klinikáján is és több vidéki városban, hamarosan pedig Győrben és Szegeden is szolgálatba áll egy-egy robotsebész. Az onkológia egyre inkább a precíziós medicina, a személyre szabott terápiák irányába fejlődik, ami egyelőre magasabb költséget ölel fel – zárta előadását Polgár Csaba. 

Dank Magdolna az Országos Onkológiai Intézet új főigazgatója is arról beszélt, hogy a prevencióra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A lakosság nagy aránya küzd elhízással, miközben az számos daganattípus kockázatával járhat, szavai szerint az egészségtudatos életmóddal, a gyakori önvizsgálattal és a szűréseken való részvétellel sokat tehetünk egészségünkért. Kitért arra, hogy a háziorvosok a családi előzmények és az egyén egészségi állapotának ismeretében sokat tehetnek azért, hogy időben fel legyenek fedezve a daganatos betegségek, ezért továbbképzést szerveznek számukra. Tervei szerint az országos intézet vezetésében szoros együttműködésre számít mind a négy orvosi egyetemmel és az onkológiai centrumokkal is. 

(Borítókép: Bsip / Getty Images)