„Nyergelj, fordulj!" – sorra búcsúznak a munkatársak, társulatok és a barátok Mécs Károlytól

Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész 89 éves szerda este halt meg. A színpadok világától 2021-ben visszavonult színészre a halálhírt követően több barátja, hozzá közel álló személy is megemlékezett, de több társulat is elköszönt tőle. 

A nemzet művészétől Korzenszky Richárd atya, Mécs Károly gyóntató papja egy Weöres Sándor idézettel búcsúzott:

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át

a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,

olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,

végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad

és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,

tornyok fölé..

Nyugodj békében, Károly bátyám! isten veled!

– köszönt el a színésztől a Balaton lelkipásztora.

Saárossy Kinga Jászai Mari-díjas magyar színésznő, az egri Gárdonyi Géza Színház örökös tagja a következő gondolatokat írta a halálhír után: „Szomorúan kezdődik ez a nap. Meghalt Mécs Károly. Emberként, művészként egyformán a nagyok közé tartozott”.

„Nem tudnék megmaradni máshol”

Gór Nagy Máriát is megrendítette a halálhír, a színésznő többször dolgozott együtt a művésszel. „Ritka tehetséges művész volt, emberileg is egészen fantasztikus. Nem volt benne szakmai irigység, féltékenység, segítette a kollégákat, tanácsot adott nekem is fiatal lányként. Jó ember volt, ami egyre ritkább ebben a szakmában, de őt tényleg mindenki szerette. És azt sem lehet vitatni, hogy nagyon jó kiállású férfi is volt” – fogalmazott Gór Nagy Mária a Blikknek.

Szolgálatkészen, alázattal fordult a munkája fel, neki a szakma és az emberi kapcsolatai voltak a legfontosabbak. Mindig lelkiismeretesen, felkészülten érkezett a színházba és soha nem késett sem előadásról, sem próbáról. Nagyon magas és jeles egyénisége ennek a szakmának, távozása pedig óriási veszteség a világnak

– így emlékezett meg szintén a Blikknek Harsányi Gábor, aki 2021-es, utolsó találkozásukat is felidézte, ahol szerinte „érezni lehetett, hogy inkább befelé fordul”.

Sinkovits-Vitay András színész, szinkronszínész a legendás Sinkovits Imre fia, Mécs Károly korábban elmondott mondatait idézte fel: „Bennünket a nyelvünk fémjelez és tart össze. Magyarnak lenni azt jelenti, hogy magyarul beszélni, magyarul gondolkodni, magyarul lelkesedni és magyarul pesszimistának lenni. Ez mind meg van bennünk, rendkívül lobbanékony fajta vagyunk. (...) Nem tudnék megmaradni máshol”. 

„A Kőszívű egyik fia, csodálatos orgánumú, népszerű színész. Sokat látott, sokat játszott. Nyugodjék békében” – így vett búcsút Mécs Károlytól Kovács Gellért filmszerész, író és kritikus.

„Nyergelj, fordulj!”

A Dankó Rádió szintén elköszönt a legendás színésztől, nem mellesleg állandó hangjuktól:

Évek óta mindennap hallhatták a Dankó Rádióban a szignáljainak állandó hangjaként, így mi egy munkatársat, egy barátot is gyászolunk. Szeretteinek őszinte részvétünk, nyugodjon békében! Emlékét soha nem feledjük.

A Vígszínházban A kertész kutyája és a Vörös és fekete című darabokban láthatta a nagyérdemű. „A nézők és a kollégák emlékezetébe vésődött egyedi orgánuma, utánozhatatlan elegáns színpadi stílusa. Emlékét szeretettel őrizzük” – írta a társulat megemlékező bejegyzésükben a Facebookon.

A Nemzeti Színház úgy fogalmazott, hogy „Mécs Károly halálával a magyar színházi és filmes világ egyik meghatározó alakját veszítette el”. Felidézték, hogy egyik utolsó szerepét náluk játszotta, amikor Ambrust alakította Tamási Áron: Vitéz lélek című darabjában.

„Nyergelj, fordulj!" – a Kőszívű ember fiaiban elhangzott, azóta szállóigévé vált mondattal emlékezett meg Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, aki szerint egy ízig-vérig művészt, egy magyar úriembert veszített el az ország.

Mécs Károly 1936. január 10-én született, életének 90. életévében vesztette életét. Legismertebb szerepei közül kiemelkedik Baradlay Richárd (A kőszívű ember fiai) és Noszty Feri (A Noszty fiú esete Tóth Marival) megformálása.