Nem mond le a Google feldarabolásáról az USA

Hiába próbál Donald Trump kedvében járni a legtöbb amerikai technológiai óriáscég, a Fehér Ház továbbra is eltökéltnek látszik abban, hogy a monopóliumot építő vállalatokkal szemben drasztikusan fellépjen. Ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy az amerikai igazságügyminisztérium múlt heti bírósági beadványában fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a Google-t fel kell darabolni azután, hogy a bíróság tavaly nyáron kimondta: a keresőszolgáltatások piacán a vállalat törvényellenesen kiszorította versenytársait.

A minisztérium felperesként vett részt abban az antitröszt-perben, mely a fentiek miatt indult a keresőcéggel szemben tavaly nyáron. A perben 2024 augusztusában született elsőfokú ítélet végül kimondta, hogy a vállalat, pontosabban annak anyacége, az Alphabet szisztematikusan kiszorította versenytársait, visszaélt erőfölényével, azaz az évek során monopóliumot épített az online keresőszolgáltatások piacán, ezzel elérve, hogy mára a teljes szegmens 90%-át kontrollálja.

Az ügyben eljáró bíró, Amit Mehta az ítélet indoklásában többek között kiemelte, hogy a Google különösen a partnerekkel (elsősorban okostelefon-gyártók) kötött exkluzív megállapodásoknak köszönhetően tudott domináns szerepbe kerülni, mégpedig úgy, hogy éveken keresztül csillagászati összegeket fizetett különböző piaci szereplőknek, így többek között például az Apple-nek, hogy a keresője alapértelmezett legyen az adott eszközön és/vagy szoftverben.

A bíró rámutatott, hogy a hasonló, egyes termékeket vagy szolgáltatásokat jelentős ellentételezésért cserébe alapértelmezettként kezelő megállapodások óriási piactorzító hatással bírnak, hiszen ha le is jár egy ilyen megállapodás, egy kihívó, új szereplőnek vélhetően hasonlóan mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha eséllyel akar pályázni a Google keresőjének a helyére.

Az augusztusi ítélet ugyanakkor az amerikai jogrendnek megfelelően csak a jogsértés tényét mondta ki, arról a bíróság a felek érveinek meghallgatását követően később (várhatóan csak idén augusztusban) dönt csak, hogy milyen lépéseket kell tennie az alperesnek annak érdekében, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, illetve a további jogsértést megakadályozza.

A felperes tavaly novemberi előterjesztésében javasolta a bíróságnak, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kötelezze a Google-t, hogy mondjon fel minden, a fentihez hasonló exkluzív szerződést partnereivel, illetve értékesítse a Chrome webböngészőt, ami a Google keresőszolgáltatásának legfontosabb kapuja.

A korábbi javaslatok közül az új előterjesztésben egyetlen ponton engedett csupán a minisztérium, mely most már eltekintene attól, hogy a Google-nek kötelezően értékesítenie kellene a mesterséges intelligencia fejlesztését végző startupokban képviselt részesedését, részesedéseit (ez főleg egy céget értinthet kedvezően, miután a Google eddig dollármilliárdokat pumpált az Anthropicba). 

A bíró jövő hónapra hívta össze a konkrét javaslatokkal kapcsolatos első tárgyalást.