Nem kell ahhoz konzumidiótának lenni, hogy a reklámokkal álmodjunk

A reklámok körbevesznek minket, az utcán, a közösségi médiában, a YouTube jógagyakorlatai közben, podcastekben, a tévében, de még a cikkekben is néznek ránk, mert mindenhol és mindenki fogyasztásra ösztönöz.

Nehéz megtippelni, hogy egy átlagos tévénéző vagy internetgörgető naponta hány reklámmal találkozik, az amerikaiak körülbelül négyezerrel. Az alvás és az álom az egyik utolsó menedéket jelentette a fogyasztásra buzdító plakátok és filmek elől, de úgy tűnik, ennek is szakad szét a gyógyító szövete.

Éjszaka is vásárolunk

Egy új tanulmány szerint az amerikai fiatalok, a Z generáció és a millenárisok (18-35 évesek) 54 százaléka álmodik a reklámokkal vagy olyan álmokat tapasztal, amiket a reklámok befolyásolnak.

Állítólag vannak olyan etikátlan cégek, amik direkt megzavarják az alvásunkat és ez azért nagy baj, mert az agy éjszaka, például az álmokkal is, a napközbeni történéseket dolgozza fel, információkat raktároz és cselekvésekre is felkészít minket. Nem gondolnánk, de éjjel is hozunk döntéseket tudattalanunk segítségével. Összetett ingerfeldolgozás történik, aztán ezeket az adatokat és eredményeket használjuk nappal, mikor döntenünk, választanunk kell.

Irracionális álmainkat feltehetően agyunk érzelmi féltekéje irányítja, az álmok próbálják bennünk elrendezni a nappali feszültségeket, ingereket és segítik a fontos emlékek beépülését. Mikor álmodunk, az agy kizárja a zavaró tényezőket és így a fontos dolgoknak lehetőségük van beépülni a mélyebb rétegekbe. Na meg ilyenkor szabadulnak fel kreatív energiáink is.

Az American Marketing Association arról számolt be, hogy 2021-ben a megkérdezett cégek 77 százaléka kipróbálta volna, hogy hat a fogyasztókra a reklámjuk éjszaka. De igazából még ilyen etikailag vitatható, direkt befolyásolásra sincs szükség, mert az agy szépen elraktározza a reklámok képeit, amik éjszaka előjöhetnek – megzavarva a nyugodt álmokat.

A Survey Monkey által végzett friss felmérés aggasztó tendenciára mutatott rá, a fiatal résztvevők 22 százaléka hetente egyszer vagy többször is tapasztal hirdetési tartalmat álmában, míg 17 százalékuk havonta vagy kéthavonta. A reklám viszont nemcsak az álmait befolyásolja, hanem az álmai is befolyásolják a fogyasztói magatartását, amint felébred.

Bár az éjszakai reklámok a válaszadók egyharmadát befolyásolják, hogy ilyen vagy olyan termékeket, szolgáltatásokat vásároljanak, de van egy ellenálló csapat: 66 százalékuk nem akar az álmainak engedelmeskedve pénzt költeni.

Nem kell a reklámblokkoló

A nagy márkák, a fekete szénsavas ital, az almás számítástechnikai cég és a híres gyorsétterem  szerepelt álmaikban, az agy ugyanis nappal túlterhelődik, és ezért a nyugodt alvás helyett éjjel a memória újra aktiválódik. Minél többször látunk valamit napközben, annál nagyobb eséllyel bukkan fel éjszaka. A fiatalokat egyébként arról is megkérdezték, hajlandóak lennének-e éjszaka is hirdetéseknek kitenni az agyukat, direkt, és az általános válasz az volt, igen, ha cserébe kedvezményeket kapnának az adott termékekből vagy szolgáltatásokból. A válaszadók 68 százaléka még azt is nyilatkozta, hogy nem akarna fizetni egy „álomreklámblokkoló” telepítéséért, ha létezne.

Ők tehát nem aggódják túl a dolgot, de a kutatók megkondították a vészharangot, és közzétettek egy levelet, amelyben a közvélemény figyelmét arra hívják fel, hogy egyes cégek reklámokkal szivárognak be álmaink közé, és ez a manipulálás megzavarhatja az éjszakai agyműködést.

A fiatalok körében végzett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy elveszíthetjük az utolsó reklámmentes teret is életünkben, és ennek komoly következményei lehetnek mentális egészségünkre. Na meg a pénztárcánkra is.