Nem egészen úgy működnek a bűnügyi nyilvántartási rendszerek, mint a filmekben

Vagyis a valóságban a személyazonosítás kicsit másként megy, mint kedvenc sorozatainkban: nem annyira frappánsan, pláne nem pillanatok alatt. Például az arcfelismerés-alapú azonosítás azért is széles körben elfogadott, mert a mérés nem igényel fizikai kontaktust, viszont hátránya, hogy a kamera és a személy helyzete, de több külső tényező (például a megvilágítás) is befolyásolja a sikeres azonosítást. Ez a technológia az arc jellegzetes pontjait, azok távolságát, arányát méri.

Hazánkban 2013-ban vált ketté az álló- és a mozgóképek hatósági elemzése. Előbbi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz (NSZKK), utóbbi a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz került. Az NSZKK-n belül működő Arcképfelismerő Elemző Osztályon az arcképelemzés két fázisban zajlik: az elsőben az arcképprofilok informatikai összehasonlítása történik, a második fázisban pedig kiértékelik az eredményeket. Az arcképelemzők manapság a több mint 25 millió fotót tartalmazó forrásnyilvántartásból dolgoznak. Az arcazonosítási technológia új iránya a 3D szenzorokkal végzett adatgyűjtés, ami további információkat adhat az arc sajátosságairól a bőr textúrájának és hőtérképének elemzésével.

De hiába a korszerű technológia, az azonosítás tényleg csak nagyon ritkán megy úgy, mint a karikacsapás.

A bűnügyi nyilvántartások

Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze szerint sincs olyan egyszerű dolguk a hús-vér, valódi nyomozóknak, mint legtöbb filmes kollégájuknak, akik ha a meglátnak egy gyanús személyt, a gépkocsijukból csak megeresztenek egy telefonhívást, és rövid személyleírás megadásával rögtön minden adatot megtudnak róla a központból.

A valóságban természetesen működik bűnügyi nyilvántartási rendszer, azonban oda csak törvényben meghatározott adatok rögzíthetők. A rögzített adatok bűnügyi személyes adatnak minősülnek. Ezek a személyes adatok

• a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, valamint a büntetés-végrehajtás szervezeténél

• a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően, a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkeznek;

• és az érintettre, valamint a büntetett előéletre vonatkoznak.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából és a különböző bűnügyi nyilvántartásokból áll. A büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról rögzítik a törvényben meghatározott személyes adatait, és fotó készül róla. Bizonyos bűncselekmények esetében tízujjas ujjnyomatot és tenyérlenyomatot is vesznek. Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél DNS-profilt is rögzítenek a gyanúsítottól. Mindezek az adatok, DNS, ujj, - és tenyérlenyomatok bekerülnek a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásába, és a háttéranyagát jelentik a különböző bűnügyi nyilvántartásoknak.

A bűnügyi nyilvántartások a következők:

• a bűntettesek nyilvántartásai,

• a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,

• a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,

• a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.

Az adatok a bűnügyi nyilvántartásokban a törvényben meghatározott ideig szerepelnek. „Tehát a filmekkel ellentétben olyan nyilvántartás nem létezik, amely bárkiről korlátozás és törvényes ok nélkül tartalmaz adatokat” – szögezte le Jagusztin Tamás.

Meddig tárolják az adatokat?

Bátki Pál büntetőügyvéd szerint a bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó törvényi szabályozás meglehetősen összetett. A törvény különbséget tesz a különböző mértékű büntetések, valamint intézkedések, sőt szándékos, valamint gondatlan elkövetés között is.

A szándékos bűncselekmény miatt

• öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

• öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

• életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személyhalálát követő tizenkét évig

kell nyilvántartani az adatokat.

A büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésével az elítélt büntetett előéletűvé válik, amely a mentesítésig tart. A mentesítést a Büntető törvénykönyv szabályozza. Így például szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél rövidebb szabadságvesztés esetén a mentesítés a büntetés kitöltését, vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével áll be.

Az adatokat a mentesítés beálltától öt évig kell nyilvántartani szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás esetén. Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított öt évig tárolják az adatokat.

Eltűntek nyomában

A bűnügyi nyilvántartások mellett még számos nyilvántartást vezet a rendőrség. Ilyen a Körözési Nyilvántartási Rendszer. Ez alapján a rendőrség március 2-án 2342 eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartott nyilván. Ez a szám azonban dinamikusan, szinte óráról órára változik. A legtöbb keresett személy kiskorú.

Az állami gondozottak körében gyakori, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik kijelölt gondozási helyéről. Minden ilyen szökés vagy szökési kísérlet megjelenik a körözési rendszerben. Ha viszont a keresés nem vezet eredményre, a rendőrség a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével a keresett személyt eltűntnek nyilvánítja. Ezzel még a körözési eljárás nem zárul le, legalább évente felülvizsgálják, szükséges-e további intézkedés megtétele. Ha az eltűnt személy megkerül, az adatait három napon belül törlik a nyilvántartásból.

Annak ellenére, hogy huzamosabb ideig semmi nyomot nem találnak, az adatok csak a körözés elrendelésétől számított 90 év múltán törölhetők a nyilvántartásból.

Ismeretlen személyazonosságú holttestek

Nemcsak bűnözőket vagy eltűnt személyeket köröz nyilvánosan a rendőrség, hanem ismeretlen személyazonosságú holttesteket és holttestrészeket is.

2023-ban egy automatikus azonosítást lehetővé tevő, biometrikus adatokat tartalmazó nyilvántartást hoztak létre, amely körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil nyilvántartásból áll. Az adatbázis holttestek, holttestrészek, eltűnt személyek DNS, ujj- és tenyérnyomat adatait, valamint eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profilját is tartalmazza.

Az eltűnt személyek és az ismeretlen holttestek adatbázisát rendszeresen összevetik. A körözési eljárások körülbelül fele zárul sikeres azonosítással.

A pedofil bűnözők nyilvántartása

2021. február 1-jén lépett hatályba a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény, amely bevezette a pedofil bűnözők nyilvántartását.

Kik vehetik igénybe a nyilvántartást? Nos, adatigényléssel a hozzátartozók, valamint a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó személyek ellenőrizhetik a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyeket (például iskolai dolgozókat, bébiszittereket, edzőket), hogy korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.

Azt is tudni kell, hogy az elkövetőkről csak az azonosításukhoz és társadalomra veszélyességük mértékének felméréséhez szükséges legszűkebb adatkör elérhető (név, születési év, település, arcképmás, elkövetett bűncselekmény adatai).

Az adatigénylés menete a következő:

• A nyilvántartás eléréséhez a magyarorszag.hu oldalon a Család menüpontot kell megnyitni, ezen belül a Gyermekvédelem szóra kell kattintani, majd a két lehetőség közül A gyermeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele fület kell választani.

• Az adatigénylés feltétele az elektronikus személyazonosítás, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatást csak az tudja igénybe venni, aki rendelkezik DÁP mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-azonosítással.

• Ezt követően az adatigénylés céljáról is nyilatkozatot kell tenni.

• A konkrét adatigényléshez meg kell adni az ellenőrizni kívánt személy családi és utónevét.

Anonim módon nem lehet böngészgetni, a megismert adatokat bizalmasan kell kezelni, azokat kizárólag a gyermek védelme érdekében lehet felhasználni, és harmadik személy számára megismerhetővé tenni. Ezenfelül a megismert adatokat tilos nyilvánosságra hozni, azokról képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot vagy összefoglalót készíteni, továbbá tilos azokat sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.

(Borítókép: Index)