Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebookon fejtette ki, hogy szolidaritásból és pénzügyekből elégtelent adna a fővárosnak, viszont ezek rendbetételére nagyon szívesen adnak kölcsön… no, nem pénzt, hanem „megfelelő költségvetési szakértőket”.

A miniszter hét pontban fejtette ki, hogy miért és hogyan jutott erre az álláspontra:

1. Budapest hazánk legfejlettebb és Európa egyik legfejlettebb területe, az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll. Ez azt jelenti, hogy Budapest és egyes vármegyék között a fejlettségbeli különbség akár háromszoros is lehet.
2. A város iparűzési adóbevétele folyamatosan emelkedik, már közel 300 milliárd forintot ér el, ennek ellenére csődközeli állapotba züllesztette a fővárost Budapest vezetése.
3. A vidék felzárkóztatása mindannyiunk közös érdeke. Minden nap azért dolgozunk, hogy a vidék folyamatosan léphessen egyet előre. Ebből Budapestnek, mint a legfejlettebb területnek is ki kell vennie a részét. Amennyiben ezt a főváros vezetése kétségbe vonja vagy nem fogadja el, úgy az ország és a vidék érdeke ellen tesz.
4. A gazdagabb települések által fizetett szolidaritási hozzájárulás nagy segítséget jelent tehát a szegényebb önkormányzatok számára. Ez így igazságos, hiszen a gazdagabb települések az elmúlt években több száz milliárd forintnyi támogatást kaptak beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez.
5. A jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, a szolidaritási hozzájárulás rendszerét a Fővárosi Törvényszék, a Kúria és az Alkotmánybíróság is megerősítette. Minden önkormányzatra ugyan azok az objektív szabályok érvényesek, azok fizetnek több hozzájárulást, akiknek nőtt az iparűzési adóbevétele. Budapest vezetése nem állhat a törvények felett, a hozzájárulást a fővárosnak is meg kell fizetnie!
6. Évek óta azt hallgatjuk, hogy Budapestnek nincs pénze, ezért alapvető fejlesztések maradnak el. Ezzel szemben Rákosrendező kapcsán mégis csak kiderült, hogy van a Fővárosnak sok tíz milliárd forintja, amiből megvásárolja a területet, elviszi onnan szemetet és mentesíti a talaj szennyezettségét is. Az adásvételi dokumentum 25. oldala V.4. pontja szerint a vevő a fejlesztés előtt köteles a területet megtisztítani, ha annak költsége nem haladja meg a vételár (nettó 50,9 milliárd forint) 50 százalékát. Ha ez a költség magasabb, akkor külön megállapodásban lehet szabályozni a költségmegosztást. A tisztítást követően pedig a Főváros megfejleszti a területet várhatóan több száz milliárd forintból.
7. Hangulatkeltés helyett Budapest vezetése tegyen eleget a fizetési kötelezettségeinek, először fizesse ki a Rákosrendező vételárát, utána tisztítsa ki a területeket és közben a törvényeknek megfelelve fizesse meg az adókat, a szolidaritási hozzájárulást és egyéb kötelezettségeit.

Előzmények

A dolog előzménye, hogy a főváros elhappolta Rákosrendezőt – élve elővásárlási jogával – azon arab befektető elől, akivel a kormány már megállapodást kötött. További fejlemény, hogy Lázár János keddi, soproni sajtótájékoztatóján bejelentette: „Tegnapi napon a miniszterelnök úgy döntött, hogy a Rákosrendezővel kapcsolatos összes kormányzati kérdést az Építési és Közlekedési Minisztérium felelősségi körébe utalja”.

Ezzel egy időben Lázár János felszólította a fővárost, hogy „az első lépés a MÁV-os területek kijelölése, és ezzel párhuzamosan a főváros oldaláról 330 ezer köbméternyi szemétnek az elszállítása.” Ehhez a kormány adminisztratív és jogtechnikai segítséget biztosít, viszont minden további együttműködés és minden további fejlesztés annak a feltételével valósulhat csak meg, hogy a főváros a szemetet elviszi.

Örömmel vettem a bejelentést, hogy a kormány kijelölte Lázár János miniszter urat a Rákosrendezővel kapcsolatos feladatok kormányzati felelősének. Azt már kevésbé szemlélem örömmel, hogy miniszter úr láthatóan nem olvasta el az adásvételi szerződést. Minden kormányzati nyilatkozattal szemben a magyar állam úgy adta el a területet az arab befektetőnek, hogy a vevő nem vállalt kötelezettséget a terület megtisztítására. Az adásvételi szerződés V. 4. pontja szerint a magyar államnak és a vevőnek, immár a Fővárosi Önkormányzat cégének külön megállapodást kell majd kötnie a környezeti károk és a hulladékok kezelésének és a költségek viselésének kérdésében

– írta Karácsony Gergely, jelezve, hogy ők készen állnak, „a kommunális hulladék elszállítását a Budapesti Közművek azonnal megkezdi, amint birtokba lép.”