Nagy Márton megmutatta az Indexnek a kormány számítását, minden megváltozik a boltokban

Kedden kiderült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi bőrén az inflációt. A magyar gazdaság kriptonitja a fogyasztói árak mellett a gyenge ipari teljesítmény.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már szombaton, az Economx és az Index közös konferenciáján arról beszélt, hogy „akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció”. Ez pedig előrevetítette, hogy a teljes infláció sem tud csökkenni.

Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyit. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6, havi szinten 1,9 százalékkal drágult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatok. E szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül

• a liszté 44,3,
• az étolajé 27,5,
• a tojásé 24,7,
• a tejé 22,5,
• a vajé és vajkrémé 19,2,
• a kávéé 16,1,
• a gyümölcs- és zöldségléé 14,5,
• a csokoládé és kakaóé 13,8,
• a tejtermékeké 10,9 százalékkal.

A havi viszonylatban februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest. Itt az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került.

„A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – közölte kedden Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor kedden a Facebook-oldalán kijelentette, „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel.” A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy tovább harcolnak az indokolatlan áremelések ellen. Majd bejelentést követően kiderült az a lista is, amely az árrésstopos élelmiszerekre vonatkozik:

Nagy Márton: A második szinten vagyunk

A kormány már korábban kommunikálta a háromelemes lépés tervezetét:

1. önkéntes árcsökkentés; 
2. haszonkulcsok hatósági korlátozása;
3. hatósági árak bevezetése.

„A gyengébbtől megyünk az erősebb felé, jelenleg a második szinten vagyunk” – mondta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A tárcavezető kiemelte, a korábbi egyeztetéseket követően számára világossággá vált, hogy a hat kereskedelmi láncból pusztán kettő tett megfelelő ajánlatot a kormánynak.

A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest. A lista összesen a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek az egynegyedét tartalmazza. (Az élelmiszerinflációs kosár 6 százaléka.)

Nagy Márton szerint ez a ceteris paribus elv alapján a kormány csaknem 10-15 százalékos csökkenést vár az élelmiszerinflációs kosárban, a teljes inflációt a számítása szerint 2 százalékponttal csökkentheti. Nem a listaárat, hanem a fizikailag beérkező árat veszi figyelembe a kormány. Ez végül alacsonyabb nettó élelmiszerárat eredményezhet.

Nagy Márton arra is kitért, hogy látják a márciusi adatok az online pénztárgépek miatt. Ennek alapján az élelmiszerinflációs trend márciusban folytatódott, 7,1 százalékról megközelítette a 9-10-et. „Ez nem elfogadható” – közölte Nagy Márton. A beavatkozás tényleges hatása az áprilisi inflációban jelentkezik.

A kormány számítása szerint a márciusi inflációban lesz ennek az intézkedésnek a látható hatása, és áprilisban lehet törés az árakban.

Jelen pillanatban a beszállítók megígérték, hogy nem emelnek

– mondta Nagy Márton, majd kiemelte, hogy jövő héten ismét egyeztet ezzel a szektorral. Az áprilisi törés a miniszter szerint a beszállítókon múlhat, hogy tartózkodjanak az emeléstől.

A kereskedelemi egységekben jellemzően a termékeken belül a saját termékek felárai 10 százalék alattiak, ugyanakkor az idegen márkás termékek árrése sokkal nagyobb – ez a probléma gyökere. Így az árcsökkenést az utóbbinál vár a kormány. Annak érdekében, hogy ne lehessen játszani ezzel, a kormány szabályozza ennek a két terméktípusnak az arányát is, és lesznek készletezési szabályok is. Tehát a saját termékek arányát senki nem növelheti.

A szabályzás azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek a 2023-ban az értékesítési nettó árbevételeiben egymilliárd forint fölötti eredményt realizáltak.

„Nem lehetett külön termékenként meghatározni az árréseket” – összegezte az Indexnek Nagy Márton, aki szerint egyértelműen nem kereslet által húzott profitról beszélünk. Ezért főként a kereskedőket kell megfogni. Arra kérdésünkre, hogy jönnek-e újra hatósági árak, kiemelte, hogy a kormány ezt el akarja kerülni, de „majd meglátjuk az inflációs adatokat.”

Nagy Márton azt is elárulta, hogy a részletes szabályzás pedig egy-két napon belül kikerül a Magyar Közlönybe.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)