- Turbófokozatra kapcsolt a nemzetközi politika a müncheni biztonsági konferencián.
- J. D. Vance amerikai alelnök kultúrharcos beszédében közölte, hogy új seriff van a városban, majd olyan demokrácialeckét tartott az egybegyűlteknek, hogy utána szinte minden beszélgetés alaphangját ez adta meg.
- A jelenlegi világrend Trump elképzelései alapján történő megváltoztatása az európai országok biztonságát érinti leginkább. Nyilvánvalóvá vált, hogy az USA nem fogja úgy megvédeni Európát, ahogy azt az elmúlt hetven évben tette.
- Az orosz-ukrán háború rendezésére amerikai béketerv még nincs, egymásnak ellentmondó üzenetek annál inkább. Úgy tűnik, Trump az ukránok és az európaiak feje fölött is hajlandó az oroszokkal megállapodni.
- A háttérbeszélgetések alapján a „Trump-suttogónak” sokkal inlább az olasz miniszterelnököt, Giorgia Melonit tartják, mint Orbán Viktort.
Három napra ismét Münchenben gyűltek össze a világ legfontosabb politikai és katonai vezetői (sok száz delegációtag, diplomata, újságíró, hírszerző, nagyvállalati igazgató kíséretében), hogy megtárgyalják a világ nagy dolgait. Lehetett volna akár ez is egy átlagos nemzetközi politikai konferencia, amiből a sajtó nagyjából annyit lát, öltönyös férfiak és kosztümös nők udvariaskodva, semmitmondó paneleket ismételgetnek a fotósok előtt, majd megállapodnak a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív együttműködésben, kiállnak a demokratikus értékek és a mostaninál szebb és jobb jövő mellett, majd futószalagon jön a következő, hasonló perfomansz. Idén ez teljesen másként történt. A nemzetközi helyzet Münchenben tovább fokozódott, valószínűleg az új világrend kialakulásának fontos állomása volt a konferencia.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtti beszédét rögtön azzal nyitotta Oroszországra utalva, hogy a konferencián egy olyan ország is érezteti a jelenlétét, amelyet meg sem hívtak. Ez abszolút érezhető volt, de végső soron a legtöbb szó nem a Münchenbe meg sem hívott Vlagyimir Putyinról esett, hanem a meg nem jelent Donald Trumpról.
Bár voltak a programban a biztonság sokkal tágabb témáit érintő beszélgetések, például klímaváltozásról, energetikáról, egészségügyről, mesterséges intelligenciáról, vagy dezinformációról, és voltak különböző regionális(abb) témákat érintő panelek (például Afganisztánról, Haitiról, Venezueláról, vagy a Vörös-tengerről), idén egyértelmű volt a konferencia fókusza:ki fog szóhoz jutni az amerikaiak és az oroszok mellett az orosz-ukrán háború lezárásáról szóló tárgyalásokon, és szakít-e az Egyesült Államok európai szövetségeseivel?Bár kétségtelenül ellentmondásos üzenetek érkeztek és érkeznek Európába Washingtonból, az fix, hogy az európaiaknak azonnal sokkal többet kell tenniük a saját védelmükért, hogy az Egyesült Államokat egyáltalán bent tarthassák a transzatlanti szövetségben.
Kevesebb mint másfél hónappal Donald Trump beiktatása után, egy héttel az AfD szinte garantált előretörését ígérő előrehozott német választások előtt rendezték meg a konferenciát. Csupán egy nappal azután, hogy egy afgán menedékkérő - azóta kiderült, dzsihádista megfontolásból - München belvárosában a tömegbe hajtott, két embert megölt és közel negyvenet megsebesített. Már tartott a konferencia, amikor az ausztriai Villachban egy szír férfi késelt meg többeket, és ölt meg egy 14 éves fiút.
Az utolsó pillanatban közzétett programot láthatóan a Trump adminisztráció tagjainak Ukrajnával kapcsolatos, konferenciát megelőző napokban tett kijelentéseihez igazították, amik figyelmeztető lövésként szolgáltak fél Európa számára. Csak néhány ezek közül, emlékeztetőül:
- Pete Hesgeth védelmi miniszter szerint az USA már „elsősorban” nem az európai biztonságra összpontosít,
- Donald Trump szerint „az ukránok lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy lehet, hogy nem lesznek azok”,
- szerinte egyébként Putyin békét akar,
- az amerikaiak ritkaföldfémeket kértek az ukránoktól a biztonsági garanciákért cserébe, a szerződéstervezetet már le is tették Zelenszkij elé, aki nem fogadta el azt.
Hungarian (HU) ·