Működik is, meg nem is a Meta gondolatírógépe

A Metát még Facebooknak hívták, amikor 2017-ben bejelentették, hogy olyan eszköz fejlesztésébe fognak, amivel gondolat útján lehet gépelni. Friss beszámolóik szerint 2025-re végül sikerrel jártak, azonban az ehhez szükséges eszköz több millió dollárba kerül és laboratóriumhoz kötött. A dolog mégsem haszontalan.

A Facebook eredeti terve, hogy piaci forgalomba hozható, fejpántként vagy sapkába integrálva viselhető eszközt hozzanak létre, amivel percenként 100 szót gépelhet a felhasználó. Olyan megoldást szerettek volna, ami nem invazív módon, tehát a test felnyitása nélkül képes szenzorosan figyelni és értelmezni az agytevékenységet. (Elon Musk vállalkozása, a Neuralink például agyi implantátumokkal dolgozik, vagyis invazív.)

A terven a Kaliforniai Egyetem Eddie Chang agysebész vezette laborjával dolgoztak, de viszonylag hamar füstbe ment. A fejlesztését négy év után le is fújták és Meta a csuklóra szerelhető miográfiás érzékelőkkel folytatta a piacosítható, viselhető szenzorok utáni kutatást. Ezek utóbb okosórába építve kerültek volna piacra, de sorsuk a kontrollerként nagyon a metaverzumhoz kötődött, így vele együtt került lejtőre – az évek során közben ismét erősebb iránynak mutatkoztak a fejen hordható dolgok, immár okosszemüvegek formájában.

Chang laborja, ahol korábban mentálisan mozgatott kurzorokban, illetve képzelt kézírás dekódolásában gondolkodtak, a Meta váltása után elsőként a nem invazív elvárást ejtették, ugyanis volt egy önkéntesük, aki egy 16 évvel korábbi sztrók nyomán nem tudott beszélni, viszont rendelkezett az agytevékenysége figyelésére szolgáló beültetett elektródákkal. A kutatók olyan megoldást hoztak létre, amelyben egy gépi tanuló rendszer beazonosította, hogy a férfi 50 szóból álló szókészlet melyik elemére gondol. Egy évnyi betanulás után a végeredmény percenként 15 szót dekódolt és mondott, amiből átlagosan három volt hibás.

Invázióval vagy nélküle

Mark Zuckerbergék eközben a korábbi váltás ellenére továbbra is támogatták az agykutatást, mert azt a mesterséges intelligencia megvalósításához vezető fontos iránynak tekintik. A párizsi központú Brain&AI osztályuk Jean-Rémi King vezetésével mostanra váltotta valóra egykori célkitűzésüket, az agyi gépírást dekódoló fejlesztésüket.

A Brain2Qwerty nevű rendszerüket Baszkföldön 35 önkéntes bevonásával tanították be és tesztelték és 32 százalékos hibaaránnyal tudta azonosítani a fejben gépelt szöveget. A technikai háttér továbbra is non-invazív volt, egy speciális magnetoenkefalográf, ami igazából egy elfordított és az alany feje fölé függesztett agy megfigyelésére specializált MRI gép. Erről érdemes tudni, hogy a mágneses rezonanciás képalkotás a Föld mágneses terénél ezer milliárdszor erősebb mágneses teret használ. Nem csak a mágnesek súlya és a különleges hűtés teszi mozdíthatatlanná, hanem az is, hogy különleges szigetelt helység nélkül az irgalmatlanul erős mágnesesség életveszélyes helyzeteket idézhet elő.

Ezt már csak egy dolog tetézi: ha az alany megmozdítja a fejét, a gépelés beolvasása megszakad. King jelezte, hogy a kutatásukból 

hiszen amit ők csinálnak, az az emberi intelligencia működésével kapcsolatos alapkutatás.

Ha mégis lesz termék, az valójában a sebészeti beavatkozást igénylő, könnyű és nagyon pontos direkt agyhoz kapcsolódó érzékelők irányából várható, amelyekkel ALS-es vagy paralízises betegeknek nyitnak lehetőségeket. 

Az emberi lét szempontjából ezek a fejlesztések fontosabbak, de úgy tűnik a Meta alapkutatásra költött pénze sem szállt el a semmibe. King és kollégái két tudományos dolgozatot publikáltak, ezek közül csak az egyik szól az agy szkennelésből szöveget generáló rendszerről, a másikból kiderül, hogy mit tudtak meg a fejlesztés során az agy nyelvi működéséről. 

A nyelv vált a mesterséges intelligencia alapjává. A kutatásunk fő célja megismerni a számítási elveket, amik az agyban vagy bármilyen más rendszerben ilyen képességekhez kellenek

– szögezte le King.

Egy billentyű leütése mögött egy teljes gondolkodási hierarchia áll: először a kontextusba illeszkedő mondat születik meg, az agy megtalálja a hozzá illő szavakat, amiket szótagokra végül betűkre bont. Mindez persze ismerős, ugyanis a nyelvészet által elméletben leírt rendszert igazolja a gyakorlatban, de a Meta kutatói azt is ismerik, hogy hogyan kapcsolódnak a hierarchia egyes szintjei. 

A nyelvi modellek, a ChatGPT és társai környékén nagyon erős most a verseny, a gépelő agy megismerése pedig komoly előny lehet egy mesterséges intelligencia fejlesztésénél.

(MIT Technology Review, The Verge)