Módosulnak a Munka Törvénykönyvének egyes szabályai – II. rész

Apasági szabadsággal kapcsolatos szabályok módosítása

A 2023-as év egyik jelentős Mt.-módosítása nyomán új jogintézményként bevezetésre került az apasági szabadság. A hatályos szabályok szerint az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 2. hónap végéig 10 munkanap szabadságra jogosult [Mt. 118. § (4) bekezdés].

A 2025. január 1-jétől hatályos normaszöveg szerint az apasági szabadságot a jövőben a gyermek születését vagy örökbefogadását követő 4. hónap végéig lehet majd igénybe venni. A módosítás mögötti jogalkotói indok alapján a bővítésre azért volt szükség, mert egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő. A változtatás emellett azt is maga után vonja, hogy a jövő évtől az apák nagyobb szabadságot élveznek majd a nekik járó szabadság ütemezése tekintetében. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az apákat továbbra is csak a szabadság első 5 munkanapjára illeti meg a távolléti díj összege, a hatodik munkanaptól már annak csupán 40%-ára lesznek jogosultak.

Részben az apasági szabadsághoz, részben pedig a vezető állású munkavállalókhoz kapcsolódik a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos változás is. A jelenleg hatályos szabály úgy fogalmaz, hogy munkáltatói felmondás esetén a vezető állásúra nem kell alkalmazni az Mt. 65. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat, vagyis vezető állású munkavállalónak az apasági szabadság időtartama alatt is fel lehet mondani. 2025. január 1-jétől azonban ez a szabály hatályát veszti; a jövőben a vezető állású munkavállaló munkaviszonya munkáltatói felmondással nem lesz megszüntethető az apasági szabadság tartama alatt, vagyis a felmondási tilalom „hatálya” kiterjed a vezető állású munkavállalókra is.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék szabályának pontosítása

A munkaszüneti napra járó bérpótlék tekintetében is módosul a törvényszöveg, bár ez lényeges változást nem fog hozni, ugyanis munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót eddig és továbbra is 100% bérpótlék illeti meg. A módosítás pusztán az egyértelmű jogalkalmazás elősegítését szolgálja, ugyanis a munkaszüneti napra járó bérpótlék Mt.-s szabálya eddig nem konkrétan, hanem egy korábbi szakaszra való utalással rendezte annak mértékét, a jövőben azonban – várhatóan – jogértelmezési vitának alapja ez a kérdés már nem lehet.

Kollektív szerződés alapján közölt munkaidő-beosztás szabályának pontosítása

Szintén szövegcserés módosítás érinti a kollektív szerződés rendelkezése alapján közölt munkaidő-beosztás módosításának határidejére vonatkozó rendelkezést is. A jelenleg hatályos szabály úgy fogalmaz, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb 48 órával módosítható [Mt. 135. § (7) bekezdés]. A 2025. január 1-jétől hatályos szöveg szerint a „legfeljebb 48 órával módosítható” mondatrész „legkésőbb 48 órával módosítható”-ra változik. Tartalmilag ez változás nem jelent, csak a világosabb megfogalmazást szolgálja. A jogalkotó is „kodifikációs-technikai” módosításnak nevezi a szövegcserét.

Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony speciális szabályai

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban álló munkavállaló felmondási idejére, valamint a végkielégítésre való jogosultága megállapításánál a korábbi, szintén köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt – többek között – akkor kell figyelembe venni, ha a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor [Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pont]. A szabály oly módon egészül ki, hogy a jövőben kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.