6 months
2
Cikkünk folyamatosan frissül!
Február 18-án, kedden Szaúd-Arábiában ültek le a tárgyalóasztalhoz amerikai, valamint orosz tisztviselők, hogy az ukrajnai háborúról tárgyaljanak.
A tárgyalásokon Amerikát a legmagasabb szinten Marco Rubio amerikai külügyminiszter mellett Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Wilkoff és nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Walt képviseli, míg Oroszország Rubio kollégáját, Szergej Lavrovot és Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadóját, Jurij Usakovot küldte az ország fővárosába, Rijádba.
Ugyan Donald Trump amerikai elnök eleinte arról beszélt, hogy ez a béketárgyalások megkezdése lehet, ami miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több európai vezető is nemtetszését fejezte ki,
a tárgyalóasztalnál ugyanis sem Ukrajna, sem az Európai Unió nem kapott helyet.
Zelenszkij több ízben is kijelentette, hogy Kijev nem fogad el egy olyan megállapodást sem, amely tárgyalásában nem vettek részt, míg Emmanuel Macron francia elnök az események felgyorsulása miatt hétfőre több európai ország vezetőjét hívta el az Élysée-palotába, hogy a fejleményekről tárgyaljanak – azonban az eddig is ígért európai lépéseknél többen nem sikerült megállapodniuk.
Elképzelhető, hogy részben ezek miatt később a Trump-adminisztráció már próbálta felvizezni a mostani találkozót: a külügyminisztérium szóvivője hétfőn arról beszélt, ez a Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti múlt heti telefonbeszélgetés folytatása, és inkább egyfajta felmérése annak, Oroszország valóban le szeretné-e zárni az immáron lassan negyedik évébe lépő ukrajnai háborút; míg Oroszország szerint a mostani tárgyalások témája az amerikai–orosz kapcsolatok rendezése és az elnökök közötti találkozók előkészítése.
Meglepő, hogy Trump Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja el sem utazott,
hiszen Keith Kellogg ehelyett Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnökkel, valamint António Costa Európai Tanács-elnökkel, csütörtökön pedig Kijevbe is ellátogat. Az európai vezetők elmondták az ukrajnai különmegbízottnak, hogy semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és egy béke csak és kizárólag akkor lehet hosszútávú, ha Ukrajna szuverenitása, területi integritása, politikai rendszere megmarad és elegendő biztonsági garanciát is kap erre Amerikától.
Vlagyimir Putyin új biztonsági architektúrát, Donald Trump jó üzletet szeretne
A találkozót így érthetően nagy figyelem követi, hiszen ez a legmagasabb hivatalos amerikai–orosz találkozó a háború kitörése óta – egyébként Joe Biden idején is egyeztettek a felek informális úton, melynek célja a deeszkaláció volt, például, hogy Oroszország ne vessen be atomfegyvereket.
A két fél ugyanakkor teljesen eltérő célokkal érkezett Rijádba, ami a hivatalos kommunikációjukon is látszott.
Amíg az amerikai kommunikáció szerint felmérik, hogy Oroszország hajlandó-e a békéről tárgyalni, addig Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt, Putyin hajlandó tárgyalni Zelenszkijvel és Trumppal a békéről, ugyanakkor előtte a sok biztonsági kérdést meg kell oldaniuk a feleknek.
Ez röviden azt jelenti, hogy Oroszország új biztonsági architektúrát szeretne Európában, melynek kidolgozásában Moszkva is aktívan részt vesz – a háborút megelőzően is ez volt Moszkva követelése.
Peszkov is rámutatott, hogy Ukrajna EU-csatlakozását nem ellenzik, ugyanakkor NATO-tag már nem lehet – miközben egyébként Ukrajna épp a NATO-tagságban látná biztonsága garanciáját, hogy Oroszország ne támadhassa meg ismét.
Ezenkívül a Kreml szóvivője megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását is, mondván, Ukrajnában legutóbb 2019-ben tartottak elnökválasztást, az ukrán elnök ötéves mandátuma pedig már lejárt.
Ezzel szemben Trumpot sajtóhírek szerint leginkább az üzlet érdekli: egy, a Telegraph által megszerzett dokumentum szerint Ukrajna védelméért cserébe 500 milliárd dollár „visszafizetést” vár el Trump, többek között Ukrajnában található ritkaföldfémek átadása, kikötők és infrastruktúra használata formájában.
Ez egyébként GDP-arányosan többe kerülne Ukrajnának, mint az első világháborút követően a háborút kirobbantó Németországra kivetett jóvátételi összegek.
Azt egyébként Volodimir Zelenszkij vetette fel először, hogy Ukrajna akár megállapodást is kötne Amerikával a ritkaföldfémekről, a gondolat mögött ugyanis az volt, hogy amennyiben amerikai gazdasági érdekek jelennének meg Ukrajnában, Trump biztosan szavatolná az amerikai cégek működését, ehhez pedig az kell, hogy orosz csapatok ne támadják a kelet-európai országot.
Emellett sajtóhírek szerint Oroszország is elsősorban az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálását szeretnék elérni, és emiatt üzleti lehetőséget is ajánlottak az amerikai adminisztrációnak.
Oroszország szerint jól sikerültek a tárgyalások, Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról
A tárgyalások helyi idő szerint tizenegy órakor kezdődtek (magyar idő szerint kilenckor), és a munkaebéddel együtt csaknem öt órán át tárgyaltak.
Jelenleg még túl sokat nem osztottak meg a résztvevők az elhangzottakról, Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov az orosz médiának arról beszélt, hogy a tárgyalás jól sikerült, és a felek megegyeztek abban, hogy a jövőben tárgyalnak az ukrajnai háborúról, erről ugyanakkor az orosz elnök dönt.
Ezenkívül Usakov azt is elárulta, az orosz és amerikai tisztviselők szorosan együttműködnek az elnöki találkozó összehozásán, ugyanakkor annak még nincs konkrét dátuma.
A mostani tárgyalások egyik fő célkitűzése az elnöki találkozóról való tárgyalás volt.
(Borítókép: Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban 2025. február 18-án. Fotó: Russian Foreign Ministry / Handout/Anadolu / Getty Images)
Hungarian (HU) ·