Megszólalt a férgekkel fertőzött pilisi vízmű igazgatója: Volt egy pillanat, amikor azt hittük, borul minden

Az elmúlt héten az ország figyelme egy Pest vármegyei városra irányult, ugyanis hétfőn megtiltották a település csaknem 12 ezer lakójának, hogy igyanak a csapvízből. A határozat oka az volt, hogy nematodák, vagyis fonálférgek jelentek meg a település ivóvízhálózatában. A közösségi médiában megjelenő képek hatására eluralkodott a pánik a környező településeken is és mindenki elkezdte vizsgálni a konyhájából folyó vizet, a pilisi szolgáltató, a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV) pedig folyamatos támadás alatt állt, miközben próbálta orvosolni a problémát.

Miközben folytak a munkálatok, az Index kiszúrta, hogy egy vizsgálat Monorierdőn is kimutatott a csapvízben nematodákat a határérték feletti mennyiségben. Péntek estére azonban ismét fogyasztható minőségű lett a csapvíz Pilisen, és Monorierdőn sincs ok az aggodalomra, ugyanis az új, hatóság által vett ivóvízminőségi vizsgálatok már nem mutatták ki a fonálférget az ivóvízben.

A férgekkel fertőzött vízről január 17-én, pénteken érkezett az első bejelentés, azonban a DAKÖV ügyvezető igazgatója, Jasper Andor szerint ennél korábbra kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy megértsük a helyzetet. Ugyanis Pilis településen nem volt vas- és mangántalanító berendezés, azt csak a tavalyi évben, 2024-ben üzemelte be a szolgáltató, így a településen sok lakónak van otthon házi ivóvízszűrője, amelyen el tudtak szaporodni a nematodak.

A vas és a mangán határérték feletti volt a pilisi vízben, ezért kifogásolható volt a víz minősége, bár emberi fogyasztásra alkalmas, de azért amikor ez kirakódik és a barna víz jelenik meg a házadban, annak van esztétikai élménye

–  fogalmazott Jasper Andor az Indexnek.

A pilisi Gárdonyi Géza utcában élő lakos, aki az első bejelentő volt, ezen a házi szűrőn vette észre a lárvákat, ugyanis a szűrő megfelelő körülményt biztosít a nematoda szaporodására. A DAKÖV a bejelentés után egyből megemelte a klórszintet az ivóvovíz hálózatban, hogy fertőtlenítsenek, majd megvizsgálta az utcai tűzcsapot, amelyben szintén látható volt lárva, és a saját víztárolóit is, azonban akkor ezekben még nem találtak semmit.

A pilisi vízelosztó hálózatban három darab kút van, amelyeknek vize rámegy a vas- és mangántalanító berendezésre, majd onnan átkerül három, egyenként száz köbméteres térszíni tárolóba. A város túlpontján pedig van egy magastároló, amely a nyomástartásért felel. A DAKÖV dolgozói megvizsgálták mindegyik tárolót, majd a Gárdonyi Géza utcában található tűzcsapot is megengedték, és onnan is vettek mintákat. A tűzcsapból származó vízben találtak lárvákat, de máshol nem

– részletezte az igazgató.

A DAKÖV ezután megvizsgált a városban található tűzcsapok közül még néhányat, de mivel sehol máshol nem találtak lárvákat, így azt a konklúziót vonták le, hogy valakinél a saját ásott kútjában történt a fertőzés, és onnan jutott be az ívóvíz hálózati rendszerbe a lárva, így alakult ki a helyi probléma. Nem ez lett volna az első eset, hogy egy ásott kút hasonló problémát okoz, ugyanis gyakran előfordul, hogy az ásott kutakat illegálisan összekötik a víziközmű-hálózattal, a vízmérőknél pedig nincs minden helyen visszacsapó szelep, ezért a kút úgymond visszatermelhet a hálózatra.

Az elméletük alapján a DAKÖV megkezdte a hálózat öblítését, hogy kimossák a lárvákat, ugyanis azokat klórral nem lehet kiirtani. A fertőtlenítés önmagában nem hatékony, mert ellenállnak a fertőtlenítőszereknek, mechanikai tisztítás, pangó víz megszüntetése tudja orvosolni a problémát.

Vagyis megnyitjuk a tűzcsapokat, és folyatjuk a vizet, így kimossuk a lárvákat a rendszerből

– magyarázta el Jasper Andor.

Az intézkedés hatására úgy tűnt, minden rendben lesz, és hamar kitisztul a rendszer. Azonban vasárnapra kiderült, nagyobb problémával állnak szemben.

Volt egy pillanat, amikor a vízműnél is borús lett a hangulat

A lárvák megjelenéséről még nem volt túl sok információja a helyieknek, nem tudták, mi az a nematoda és mekkora gond, hogy ez megjelent az ivóvízben, így kialakult kisebb pánik, amit tovább erősítettek a közösségi médiában megjelent tartalmak is. Jasper Andor ezért vasárnapra leszervezett egy találkozót Pilis polgármesterével és stábjával, hogy átbeszéljék, mi is történt. A találkozó keretében a szakemberek és a városvezetés közösen mintát vett a térszíni tárolókból, amelyek az ivóvíz hálózati rendszer kimosása miatt már csak 20 százalékos töltöttségi szinten álltak.

Akkor viszont már a tárolókban is megtaláltuk a lárvákat, ezért egyből mentünk a magastárolóhoz mintát venni, ott azonban még akkor sem találtunk semmit

– mondta Jasper Andor.

Az ügyvezető kifejtette, a három térszíni tároló közül kettőben, az I. és a III. számúban találtak már szabad szemmel látható lárvákat, a II-es viszont még tiszta volt. 

Az új vizsgálatok eredményei miatt az I. és a III. számú tárolókat lezárták és leürítették, majd hétfő reggel megkezdték a fertőtlenítést egy külsős szakcéggel, és bejelentették az illetékes hatóságnak a problémát. A munkálatok alatt pedig a II. számú tárolóról üzemeltették a rendszert. Bejelentés után hétfőn a hatóság is vett vízmintát, majd kedden elrendelte Pilisen az ivóvíz fogyasztásának tilalmát, azaz megtiltotta a csapvíz fogyasztását a településen.

Jasper Andor megjegyezte, a hatóság helyesen döntött, amikor elrendelte az ivóvíz fogyasztásának tilalmát, mert bár nem veszélyes a fonálféreg az emberi szervezetre, a jogszabály előírja, hogy szignifikáns változás esetén szükség van erre az intézkedésre. A szignifikáns változás pedig megtörtént, ugyanis voltak olyan vízminőségi méréseik, ahol egyik napról a másikra literenként 13-ra, valamint 25-re nőtt a nematodák száma.

Ez helyes döntés volt, ami kicsit megnyugtatta a lakosságot, hogy tudják, hogy tiltott a csapvíz fogyasztása, amíg teljesen meg nem oldódik a helyzet

– jegyezte meg az ügyvezető.

A tiltás lehet, hogy nyugtatóan hatott a lakosságra, de a vízműnél a tiltást követően kezdődtek az izgalmak a vízminőségi adatok romlása miatt.

„A tiltás után történt nagy rendszerszintű ivóvízhálózati öblítés, de ezt követően a hatóságok és a mi méréseink is azt mutatták, hogy romlott a helyzet. Ennek oka, hogy a lárvák felszaporodtak a II. tározóban is, és újra bejutottak az ivóvízhálózatba” – részletezte a szakember.

Akkor már nálunk is borús lett a hangulat, mert nem értettük, mi történt, és már azon gondolkoztunk, hogy a visszamosató vízzel (hálózati víz) visszafertőztük az egész tisztítótechnológiánkat, ami kihatással volt a II-es számú ivóvíztároló medencére. Ha ez történt, akkor vége az egésznek, és mindent ki kell takarítani (vas- és mangántalanító berendezés, szűrőtöltetcsere, tárolók ismételt fertőtlenítésé, stb.), és több hét lesz mire rendet tudunk rakni

– tette hozzá.

Ahhoz, hogy ezt kiderítsük akkreditált – vagyis minden vízműtől, önkormányzattól vagy államtól független – laborvizsgálatot rendeltünk el külön a technológiára és a II-es tároló medencére, és ez alapján kiderült, hogy a II-es tároló is fertőzött volt, csak olyan kis mértékben, hogy a vízmű vizsgálatai nem mutatták ki. A jegyzőkönyvek alapján pedig egyértelművé vált, hogy tisztítótechnológia nem fertőződött meg. Akkorra a III. tárolómedence már teljes mértékben fertőtlenítve volt, így elzárhatták a II-es tárolót és a magastárolót is, a rendszer pedig tudott üzemelni a fertőtlenített III. tárolómedencéből.

Amíg a korlátozás tartott, addig kihelyezett tartályokkal, tartálykocsikkal és palackozott vízzel látták el a város lakosságát. Pénteken pedig már az illetékes hatóság vizsgálata is megmutatta a megfeszített munka eredményét, ugyanis feloldották az ivóvízről szóló korlátozást.

A figyelem nehezítette a vízmű munkáját

A probléma ugyan Pilisen keletkezett, de a pánikhangulat átterjedt más településekre is, ahonnan folyamatosan érkeztek a megkeresések a DAKÖV-höz.

A Facebookon megosztott képek és történetek miatt a DAKÖV Kft. szolgáltatási területén lévő több település vezetője is jelentkezett nálunk, akiket mind meg kellett nyugtatni, hogy nincsen összekötve a pilisi ivóvíz hálózati rendszer más települések ivóvíz hálózatával. A kommunikációt azonban nagyban nehezítette, hogy nekünk nincs sajtóosztályunk, úgyhogy nem tudunk olyan hatékonyan kommunikálni, mint amilyen hatékonyan terjednek az információk a közösségi médiában

–  jegyezte meg Jasper Andor, aki elmondta, ez a helyzet létjogosultságot adott a sajtóosztály létrehozásának.

A kommunikációs csapata hiánya és a pilisi helyzet azt eredményezte, hogy Jasper Andornak és munkatársainak az elmúlt héten szinte minden nap 16-18 órát kellett dolgoznia.

Kaptunk olyan fotót Monorierdőből, amelyen egy felhasználó vasreszeléket nézett féregnek, de a vasárnapi pilisi magastárolóból történt mintavétel mikroszkópos vizsgálat tapasztalatai alapján tudtuk, hogy téves riasztás

– emlékezett vissza egy esetre az ügyvezető, aki hozzátette, vasreszeléket minden csapvízben találni, ha lecsavarjuk a csapról a perlátort, ráadásul ez a reszelék össze tud úgy állni, hogy úgy nézzen ki, mint egy kis féreg.

A fotó hatására mintát vettek az ivóvízhálózatból Monorierdőn is, amelynek eredménye az lett, hogy csütörtökön kikerült egy közlemény az önkormányzatának honlapjára, mely szerint náluk is megjelentek a fonálférgek a csapvízben.

A mintavételi helynek egy közkifolyó és egy tűzcsap lett kijelölve. A mintavételi eredményt az is befolyásolta, hogy olyan tűzcsapból és közkifolyóból vettünk mintát, amelyek régóta nem voltak használva, így meg tudott telepedni néhány lárva, ami amúgy mindig van a vízben, hiszen nem steril, hanem élővizet fogyasztunk – pont ezért a határérték nem nulla literenként, hanem öt – és nem volt kellőképpen kiöblítve

– magyarázta Jasper Andor, aki hozzátette, a későbbi vizsgálatok bebizonyították, nincs lárva a Monorierdőn.

Kritikák mindig vannak, de már megtanulták kezelni őket

A pilisi ügy miatt a DAKÖV annyi kritikát kapott egy hét alatt, amellyel a szolgáltatók közül valószínűleg csak a MÁV-nak kell megbirkóznia. Jasper Andor és kollégái azonban állták a sarat.

Az elmúlt tíz évben azért nagyon sokat kaptunk, ezért kicsit immunisak lettünk a beszólásokra, a kollégák és én is. Ráadásul mi szakemberek vagyunk, tudjuk, mi van a vízben, tudjuk, mi történik az egész folyamatban, az átlagember pedig nem tudja, ebből kifolyólag a kritikák 90 százaléka nem jogos, tehát nem is vesszük magunkra. Amikor viszont olyan embertől érkezik megjegyzés, aki ismeri a helyzetet ától cettig, akkor azt nyilván komolyan vesszük

– fogalmazott a szakember.

Az ügyvezető elmondta, ha a kollégái magukra vettek volna minden kritikát, amit kaptak, akkor összeomlott volna a cég, mert nem lehet elviselni a sok negatív megjegyzést.

Ettől függetlenül én mindig azt mondom a kollégáknak, hogy próbáljanak átülni a fogyasztó oldalára, és gondoljanak bele, mit éreznének akkor, ha náluk folyna kukacos vagy barna víz a csapból, akkor ők se örülnének

– jegyezte meg Jasper Andor, majd hangsúlyozta, arra kér mindenkit, ha probléma van, azt ne a közösségi oldalakon jelezzék, hanem névvel, címmel és elérhetőséggel forduljanak hozzájuk, hogy ki tudják vizsgálni.

Az ügyvezető úgy gondolja, ez a munkával jár, és el kell fogadni, hogy ők lesznek a hibásak még abban az esetben is, ha a fogyasztó okozta a fertőzést. Példaként elmondott egy történetet, amikor valaki a vízszűrőjét kesztyű nélkül cserélte ki, majd nem értette miért van tele baktériummal a csapvize, amikor a bejövő víz tökéletes minőségű.

Ha egy szűrőt rosszul alkalmazol, akkor több kárt okozol, mint amennyi hasznot

– tette hozzá a történethez a szakember.

Jasper Andor megjegyezte, most éppen azért kapnak bejelentéseket, Pilisről, mert túl klórszagú a víz, ami a tisztítás eredménye, hiszen az elmúlt héten emelt klórmennyiséggel használták a rendszert. A klór ugyan elpárolog a vízből – egyébként a héten a klór által okozott probléma is megszűnik –, de rontja a fogyasztó élményét, ezért megérti a mostani megjegyzéseket, is és kollégáik is tűrik a helyzetet.

Úgy nem lehet víziközmű-szolgáltatást végezni, hogy az üzemeltető azt mondja, letelt a munkaidő, és én innentől kezdve nem foglalkozom vele. Ez egy 0-24 órás munka igazából, és ha nem érezzük magunkénak, akkor nem működik

– értékelte az ügyvezető.

Jasper Andor elmondta, voltak olyan munkatársaik, akik önként jelentkeztek, hogy átmennek szívesen Pilisre segíteni, mert az ő területükön most minden rendben van. Aki igazán magáénak érezheti a DAKÖV munkáját, az pont Jasper Andor, aki saját bevallása szerint szinte a vízműnél nőtt fel, hiszen a korábbi ügyvezető édesapja volt, ő pedig az ügyvezetői széke előtt is már Főmérnöki pozícióban dolgozott a vállalatnál.

„Azért volt egy-kettő pozitív visszajelzés is a lakosok részéről és a polgármesterek is megköszönték a munkánkat” – mondta az ügyvezető.

Tíz ínséges év után, most végre van pénze a vízműveknek, de ez új problémát jelentett

„Mindig beszólnak, hogy hülyék a vízművesek, meg nem csinálják jól a dolgukat. Én ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni, hogy 2013. évi árszínvonalon ki tud 2025-ben dolgozni?” – fogalmazott Jasper Andor.

A kritikája pedig azért is lehet jogos, mert Magyarországon meghatározott áron lehet csak eladni a vizet, így van olyan, hogy valahol többe kerül a szolgáltatónak a beszerzés, vagy előállítás, mint amennyiért el tudja adni.

„A magyarországi víziközmű-ellátás meg szerintem az összes közműellátás azért működik, mert az ott dolgozó emberek 80 százaléka a sajátjának érzi ezt, és mindent megtesz azért, hogy talpon maradjanak a vállalatok. Talán pont emiatt éreztem furcsának, amikor a COVID alatt minden szolgáltatót megtapsoltunk – teljesen jogosan egyébként –, de a vízműveknél dolgozókat nem. Az emberek természetesnek veszik, hogy víz folyik a csapból, és a szennyvíz az elfolyik, pedig több százezer ember dolgozik naponta, hogy ez működjön” – kezdte az ügyvezető, aki ezután kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben nagyon nehéz helyzetbe került sok vízmű.

A villamosenergia-árak elszállása miatt gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe került több szolgáltató is, akadt olyan, amelyik konkrétan csődbe ment – például az Alföldvíz. A DAKÖV-nek szerencséje volt, ugyanis a COVID idején, amikor elkezdtek felszökni az energiaárak, akkor nekik még két évre volt szerződésük, így 22 forint plusz áfáért kapták a villamosenergia kilowattóráját. Ez azonban még így is tetemes összeg, hiszen a DAKÖV évente 24 millió kilowattórát használ el, amelynek köszönhetően költségvetésük jelentős részét már akkor is villamosenergiára költötték. A helyzet azonban azóta romlott, ugyanis a szerződésük 2023. évben lejárt, és hirtelen már 160 forintot kellett fizetniük kilowattóránként.

Gyakorlatilag az addig nyolc-kilencszázmillió helyett így összejött egy nagyjából négymilliárdos villanyszámla, ezzel szemben van hatmilliárdnyi árbevétel, és még nem is beszéltünk az üzemeltetés költségeiről vagy a bérköltségekről. Ezt elég nehéz kigazdálkodni

– fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette, azóta valamelyest javult a helyzet, és már csak 100 forint körül fizetnek kilowattóránként, ettől függetlenül az életben maradásukhoz szükség volt az államtól kapott villamosenergia támogatásra.

A nehéz időszaknak azonban vége, ugyanis 2023. év végén megjelent egy energiaügyi miniszteri 24/2023. (XII. 13.) rendelet, amellyel létrejött a fejlesztési ellentételezési alap. Ebbe a legjobb helyzetben lévő vízművek befizetők, a rosszabb helyzetben lévők pedig támogatást kapnak üzemeltetésre és fejlesztésre.

Az elmúlt tíz év pénztelensége azonban magával hozta azt, hogy a beszerzési osztályunk nem túl erős, mert nem igazán volt rájuk szükség, mert nem volt mit elkölteni. Most viszont annyi pénz érkezik, hogy nem tudjuk elkölteni

– magyarázta Jasper Andor.

A DAKÖV 2024. évre 2,7 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt kapott, ennek elköltéséhez azonban szükség van közbeszerzések kiírására, amely nagyon időigényes és „bődületes papírmunkával” járó feladat. Ráadásul fontos a pontos szövegezés is, hogy azt kapja a szolgáltató és olyan minőségben amire eredetileg a pályázatot kiírta.

Azonban nemcsak a viziközmű hálózatfejlesztésre kell költenie a DAKÖV-nek, hanem új szennyvíztisztító telepekre is. Ezek azért különösen fontosak, mert több településre már azért nem költözhetnek be többen, mert a szennyvízrendszer és szennyvíztisztító telep nem bír el több háztartást. Ezek azonban csak állami vagy uniós támogatásokból valósulhatnak meg, és megépítésük évekbe telik.

„Gyakorlatilag meg tudod egy fél pillanat alatt állítani a várost azzal, hogy azt mondod, itt a vége, a viziközműrendszer nem tud kiszolgálni több felhasználót. Az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgáltató közös gondolkodása nélkül nem tudunk tovább fejlődni. Ez a közös gondolkodás nálunk már elindult” – részletezte az ügyvezető.

(Borítókép: Jasper Andor. Fotó: Tövissi Bence / Index)