Még kérhető nyugdíj a tavalyi szabályok szerint

Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Gyakori kérdés, hogy ez visszamenőlegesen is lehetséges-e, és ha igen, hogyan, mikor, és meddig?

Az időpont

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év, az öregségi résznyugdíj esetén legalább tizenöt év szolgálati idővel.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Öregségi nyugdíjkorhatár 2024, 2025-ös korosztályok

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2024-ben az 1959-ben születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, 2025-ben az 1960-ban születettek következnek.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind annak megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.

Mikortól kérjük a nyugdíjat?

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2025. évi januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.

Ha a nyugdíjjogosultság már 2024-ben bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2025-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2025-ös számítási szabályok alapján történik, és majd csak 2026-ban részesülünk az éves nyugdíj emelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj is ebben az évben lesz először esedékes.

A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.

Ezek az adott év márciusában meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

Visszamenőleges igényérvényesítés

Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (lásd: Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. A döntésnél – különösen, ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben megérkezik a több havi nyugdíj, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.

Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan.

A Tny. 64.§ (2) bekezdése szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától.

Az időpont kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 355 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételénél is érvényesülnek. Ha a hölgy 2024-ben, (vagy esetleg már korábban) megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2024-ben, vagy majd csak 2025-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos más körülményre tekintettel.

Miért lehet előnyös a nyugdíj-igénylés elhalasztása?

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a tovább-foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább munkavégzés a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (lásd: Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot (18,5%) már nem.