Majka is beindult, sínre kerül a hétgyermekes ózdi munkanélküli és családja élete

Alig jelent meg riportunk Bari Krisztiánról, az ózdi munkanélküli biztonsági őrről, aki hét gyerekével és várandós élettársával egy városszéli kunyhóban tengeti életét úgynevezett töltős árammal és folyó víz nélkül, az egyetlen bevételi forrást, a 134 ezer forintos családi pótlékot vérplazmaadással, illetve az ebből befolyó alkalmankénti 15 ezer forinttal kiegészítve, máris özönleni kezdtek az olvasói levelek az Index e-mail-címére. 

A legtöbben Bari úr bankszámlaszámát kérték, és pénzt szerettek volna átutalni a család megsegítésére, de sokan gyerekruhákat, élelmiszert, gyerekjátékokat ajánlottak fel. Jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is, és körülbelül huszonnégy óra leforgása alatt összegyűlt annyi pénz, hogy Bari úr képes volt letenni a kauciót az albérletéhez, amit Rétságon készül kivenni, hogy onnan autóbusszal bejárva dolgozhasson a váci Penny Market élelmiszerboltban. 

Merthogy a váci ajánlat biztonsági őri állásra eddig is létezett, csak Bariék képtelenek voltak összegyűjteni annyi pénzt, mintegy 400 ezer forintot, amit a háromhavi lakbér formájában kaucióként le kellett volna tenni a tulajdonosnak ahhoz, hogy az albérletet kivegyék. 

Jöttek adományok vidékről, Budapestről, még Ózdról is, volt olyan jólelkű helybéli, aki a matracát vitte el Bariéknak, hogy legyen min aludniuk. Gyűlt-gyűlt a pénz, az élelmiszer és a ruha, volt olyan újságíró-kollégám, kettő is, aki 30 ezer forintot utalt át Bari úrnak, sőt egyikük vállalta, hogy minden hónapban folyósítja ezt a támogatást. Az embernek nagyot dobbant a szíve ekkora segítőkészség láttán.

De érkeztek a pénzadományok külföldi magyaroktól, jobbára Németországból, egy nyugdíjas 70 eurót utalt át, megemlítve, szinte szabadkozva, hogy csak ennyit tud küldeni, mert neki sincs sokkal több. 

Először nem akarta, hogy említést tegyünk erről az akciójáról, végül annyihoz járult hozzá, hogy az összeget semmiképp se írjuk meg. A lényeg: két éven keresztül nem is csekély summát utal át Bari úrék folyószámlájára.  

Így áll pillanatnyilag az Index mentőakciója, legutolsó információnk szerint Bari úr csütörtökön elutazik Rétságra, hogy letegye a kauciót az albérletért, szombaton pedig már munkába is áll a váci Penny Marketben. 

Közben, miközben ezeket a sorokat a számítógépem klaviatúráján írom, még mindig érkeznek az olvasói levelek. Hadd idézzem a legutóbbit, amelynek írója, bizonyos István, nyilván a vérplazmaadásra reflektál:

Ózdi cikke megrendítő. Keresztény szimbólum a pelikán, aki saját vérével táplálja fiókáit. Ez a történetben – az életben is – megvalósult. Szívesen támogatnám a roma családot.

És még reggelig citálhatnám a meghatóbbnál meghatóbb leveleket, amelyeknek egyértelmű a tanulsága: amikor nagy általánosságban hall az ember a nyomorról, akkor az többnyire lepereg. De ha konkrét, szívbe markoló esetekkel találkozunk, akkor felébred bennünk a már-már eltemetett szolidaritás. 

Cikkünk a kormánypárt ingerküszöbét is átlépte 

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is reagált ózdi riportunkra. A politikus bejegyzésében arról ír, hogy Riz Gábor képviselőtársa és Váradi József helyi önkormányzati képviselő, az Ózdi Roma Önkormányzat vezetőjének segítségével találtak egy céget, amely biztonsági őrként alkalmazná Bari Krisztiánt.

„Úgy gondoljuk, ha munka van, minden van. Csak Bari Krisztiánon múlik, hogy él-e a lehetőséggel. A térség rászoruló lakóinak – romáknak és nem romáknak – természetesen nem alkalomszerűen, hanem rendszeresen segítettünk eddig is, és ez így lesz a jövőben is” – tette hozzá Menczer Tamás, aki szerint a Belügyminisztérium Esélyteremtési Főigazgatósága Ózdon 3 gyerekházat és 3 tanodát támogat, a közfoglalkoztatási program keretein belül varrodát működtet.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)