Lelepleződött a trükk, ami miatt sokkal erősebbnek látszott Oroszország

Kiderült, miért néz ki rendezetten az orosz költségvetés a közel három éve tartó háború ellenére. A Kreml egy kevéssé ismert, Ukrajna megtámadásának másnapján kiadott rendelettel kedvezményes hitelek nyújtására kötelezte az orosz bankokat a kormány által meghatározott feltételekkel, így részben úgy tudja finanszírozni a háborút, hogy az nem jelenik meg a költségvetésben.

Számokban: Craig Kennedy Oroszország-szakértő számításai szerint az előírás nyomán 2022 közepe óta 207-249 milliárd dollár értékű kölcsönt vettek fel hadiipari – gyakran hitelképtelen – cégek. Ez nagyjából egyenlő a költségvetés védelmi kiadásaival, ezt is számításba véve tehát sokkal nagyobb háborús nemzetgazdasági ráfordítást kapunk.

Miért fontos ez? A hitelnyújtás pénzteremtést jelent, ami korlátozott kínálat mellett (ami most Oroszországra jellemző) inflációt gerjeszt. A hivatalosan közel 10 százalékos (de egyes szakértők szerint valójában jóval magasabb) infláció miatt a jegybank 21 százalékra emelte az alapkamatot.

• Ez fojtogatja a gazdaság kedvezményes hitelekhez nem jutó részét, a változó kamatozású hitelt felvevők számára pedig törlesztési és csődkockázatokat okoz. Ez a bankszektorra is visszaüthet, akár rendszerszintű pénzügyi válságot okozva. Ennek veszélyét fokozzák a fellazított banki hitelezési feltételek.
• Ezek a gazdasági veszélyek befolyásolhatják a belföldi gazdasági-politikai stabilitásra általában kényesen ügyelő orosz vezetést abban is, hogy meddig és milyen áron próbálja háborús céljait elérni Ukrajnában.

Alulnézet: a problémák nem kerülik el az orosz állam egyik korábbi fejőstehenét, a Gazpromot sem, amely 22 százalékos kamatszinten vett fel rengeteg belföldi hitelt. Az európai piacának nagy részét elvesztő vállalat éppen 40 százalékos létszámcsökkentést fontolgat a menedzsment körében.

Reakció: „Néhány héttel a háború kitörése után Oroszországot lekapcsolták a SWIFT bankrendszerről. Ezt követően csak olyan, félbaráti országoktól tudtak volna hitelt felvenni, mint például Kína. Ezért választották azt a stratégiát, hogy házon belül kényszerítik a bankokat hitelezésre” – mondta a G7-nek Elek Péter befektetési szakember.

• „Nominálisan óriási számokról beszélünk, és látványosan megnőtt a teljes hitelállomány a vállalatok részéről, de ezt nem látom akkora problémának. Ne felejtsük el, hogy Oroszországnak nincs más lehetősége, csak az, hogy a saját gazdaságukon belül próbálják meg finanszírozni a megnövekedett költségeket” – tette hozzá.
• „Ha a cégek nem fizetik vissza a hiteleket, akkor a bankoknak ezt le kell írni veszteségként. Ilyen esetben a bank tőkemegfelelési mutatója nem lesz megfelelő, tőkét kell emelni. A nagy bankok többségi állami tulajdonban vannak, tehát állami tulajdonú bankok adnak hitelt állami hátterű cégeknek, miközben az állam is felvehetné ezeket a hiteleket. Nekem ez egy könyvelési trükknek tűnik” – mondta Elek Péter.
• A befektetési szakértő nem gondolja, hogy az Oroszországban ragadt külföldi bankok, például a Raiffeisen vagy az OTP hiteleznék az orosz államot, állami hátterű cégeket. Ezek a bankok piaci alapon működnek, PR-szempontból sem lenne előnyös, ha kiderülne, hogy a háborúhoz köthető orosz cégeket finanszíroznak.

Mi várható? Ahogy egy Putyin orosz elnök részvételével lezajlott tanácskozás mutatja, a hitelpiaci kockázatok nagyon is foglalkoztatják az orosz vezetést. Minél tovább háborúzik az ország, annál nagyobb az esélye egy pénzügyi válságnak, ami megrendítené a stabil, a háborút bármeddig finanszírozni képes Oroszország gondosan ápolt képét, gyengítve az alkupozícióját.

• Hasonló helyzetben korábban az állam átvállalta a problémás hiteleket, de a 200 milliárd dollár feletti összeg az ország teljes éves költségvetésének felét tenné ki. Még ha hosszútávra el is osztanák a költségeket, a törlesztés jelentősen megnehezítené az orosz hadsereg helyreállítását, korszerűsítését a háború után.
• A jegybank hiába kéri október vége óta a Kremlt, hogy állítsa le a kedvezményes hitelprogramot, a kormány erre nem hajlandó, hiszen akkor az állami költségvetésből kellene még többet fordítani háborús kiadásokra.
• A fenti pénzügyi kockázatok ismerete jelentősen formálhatja Ukrajna és nyugati támogatóinak háborús-stratégiai tervezését is, hiszen valójában közel sem olyan szilárd az orosz állam gazdálkodása, mint korábban látszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre jobban szenved az orosz energiaszektor a háború és a szankciók miattA költségvetési bevételek harmadát adó ágazat eddig jól teljestett, de egyre több probléma nehezíti a működését, amit az orosz fogyasztók is meg fognak érezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValami nagyon nem stimmel az orosz szankciókkalHa a meghatározó orosz vállalatok profitjára néz az ember, nem tudná kitalálni, hogy Oroszország jelenleg a világ leginkább szankcionált országa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogy a jüan, akadozik az orosz kereskedelem az új szankciók miattNövekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.

The post Lelepleződött a trükk, ami miatt sokkal erősebbnek látszott Oroszország first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.