„2025-ben századunk negyede eltelik, miközben a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik” – olvasható Schmidt Mária Látószög című blogján közzétett bejegyzésében, melyben többek között Európa versenyképességéről, valamint a „Nemzetközi Együttműködés Rendszeréről” is írnak.
A Terror Háza Múzeum igazgatójának, Schmidt Máriának a Látószög nevű blogjára került fel egy bejegyzés miszerint 2025-re felfokozódott a nemzetközi helyzet, több országban kormányválság és háború van, a Trump-adminisztráció radikális intézkedései számos ország nézeteltéréseit nyitják újra.
Változik és forr a világ, ideje felvázolni egy kis magyar nagystratégiát, amelyik közép- és hosszútávon képes célokat kijelölni és eszközöket is rendelni hozzá. Mindennek elébe vágva, ez a javaslat az idegenül hangzó konnektivitás és a negatívan csengő puszta semlegesség helyett a 2010 óta működő belpolitikai rendszer jellegadó tényezőinek külügyi megfogalmazását jelenti, amelyet az egyszerűség kedvéért a Nemzetközi Együttműködés Rendszerének nevezünk
– fogalmazták. Szerintük a rendszer kiindulópontja, hogy kombinálja egymással a geopolitikai, a történetpolitikai és az energiapolitikai nézőpontot, „fókuszunk magyar, perspektívánk közép-európai, horizontunk globális”. A bejegyzésben emellett a következőkről írnak:
- A magyar nemzeti nagystratégia célja a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében, szervezett állami keretek között, önrendelkező módon alakított belső és külső viszonyokkal. A rövid távú cél a stabil belrend és biztonságos külső környezet fenntartása, középtávon pedig a nemzetközi konfliktusok elkerülése.
- Hosszú távon a magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális fejlődését tűzték ki célul az évszázad egészére kiterjedően. Melyhez elengedhetetlen a nemzeti kormányzás folytatása.
- A belső viszonyokról a magyar állampolgárok döntenek, a regionális helyzetet befolyásolni lehet, míg a történelmi szituáció megértése és nagyobb szövetségesekre van szükség a megváltoztatásához.
- Az Egyesült Államok hegemóniája, mely 1989 és 2016 között érvényesült, az elmúlt évtizedben hanyatlani kezdett. 2025-től az Egyesült Államok részben sebességet vált, részben eltérő pozíciót vesz fel a globális politikában, multipoláris szereplőként definiálva újra magát.
- Kína gazdasági ereje töretlenül növekszik, míg számos regionális hatalom függetlenedik vagy el nem kötelezett marad az Washington vezette szövetségi rendszerrel szemben.
- A Nyugat, különösen az amerikai dominanciájú modell, egyre inkább integrálódik és elzárkózik, miközben egy orosz–kínai–iráni pólus, valamint a globális Dél heterogén országai (BRICS, Eurázsiai Gazdasági Unió, ASEAN, BRI, Sanghaji Együttműködési Szervezet) egyre erősebb együttműködést mutatnak.
- A G7 és az EU Oroszország elleni szankciói a globális Dél országait segítették, mivel olcsó orosz energiahordozókat szerezhettek be.
- Az energiaszektorban a petrodollár hegemóniája megrendült, az arab országok jüant és rubelt is elfogadnak az olajért. A BRICS+ országok egyre inkább nemzeti valutában üzletelnek, ami a dollár szerepének csökkenését jelzi, bár a dedollárizáció még nem teljes.
- Az orosz–ukrán konfliktus után az Egyesült Államok jelentősen növelte LNG-szállítását Európába, de globális befolyása mégis csökken, ami a Pax Americana végét jelzi, és a nemzetközi erőviszonyok átrendeződését mutatja. A Trump-adminisztráció energiapolitikája is ezt tükrözi, az energia fegyverként való felhasználására fókuszál, elsősorban Európa irányában.
A teljes bejegyzés ide kattintva olvasható.