Kötelezettségszegésnek minősül-e az időjárás miatti késés?

A munkavállaló kötelezettségei a munkáltató felé

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) pontosan meghatározza a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségeit a munkaviszony létesítésére és a munkaszerződés teljesítésére vonatkozóan. Az Mt. 52. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkavégzésre képes állapotban megjelenni és munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni.

Az Mt. 6. §-a rögzíti az együttműködési kötelezettséget, amely mindkét félre – a munkavállalóra és a munkáltatóra is – vonatkozik. Ennek értelmében a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az ehhez kapcsolódó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pont értelmében kivételt képezhet a különös méltánylást érdemlő, elháríthatatlan ok miatti indokolt távollét, ugyanis ennek tartamára a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

Az időjárás miatti késés lehetséges jogi következményei

Az időjárás hatása a munkába járásra minden dolgozó esetében egyénileg mérlegelendő. Például előfordulhat, hogy egy közeli, de nehezen megközelíthető település lakója hóesés vagy a lefagyott utak miatt nem tud bejutni, miközben egy távolabb élő, de jobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező munkavállaló gond nélkül eléri a munkahelyét. Ilyen esetben az együttműködés szellemében a munkavállalótól elvárható, hogy tájékoztassa a munkáltatót az akadályról, és megtegyen minden tőle telhetőt annak elhárítása érdekében. A rendkívüli időjárási helyzetet azonban nem a munkavállalónak kell bizonyítania, bár indokolt esetben valószínűsítenie szükséges, hogy lakóhelye érintett volt.

Amennyiben a közlekedési akadályok általánosan ismertek, nincs szükség külön igazolásra, de konkrét helyzetekben, például vonatkésés esetén, bizonyítékot kérhet a munkáltató.

Amennyiben a munkavállaló a reggel észlelt időjárási akadály miatt várhatóan nem fog tudni a munkaidő-beosztása szerinti időpontig megérkezni a munkavégzési helyére, de haladéktalanul értesíti a munkáltatót, és megtesz minden tőle telhetőt, hogy a lehető leghamarabb beérjen, akkor a kötelezettségszegés vonatkozásában nem állapítható meg. A munkáltatónak lehetősége van mérlegelni ilyen helyzetben és utasíthatja a munkavállalót, hogy a helyzetre való tekintettel inkább otthonról dolgozzon, mely esetben a munkavállaló ennek az utasításnak köteles eleget tenni.

Amennyiben a helyzet az előbbiektől eltérően alakul, a munkáltató jogosult hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállalóval szemben. Tehát ha a munkavállaló jelzi ugyan a késését, de nem próbálja meg elhárítani az akadályokat a tőle elvárható módon, az már kötelezettségszegésnek minősülhet. Ilyen esetben a munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a munkavállalót, különös tekintettel arra, hogy a körülmények alapján milyen lehetőségei lettek volna az akadály leküzdésére és a jogszerű cselekedetre. Súlyosabb esetnek minősül, ha a munkavállaló nem értesíti a munkáltatót a késésről, és nem is jelenik meg a munkahelyén. Az Mt. alapján az ilyen eset akár a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével is szankcionálható, hiszen a munkavállaló ezzel jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit. Ebben az esetben a kötelezettségszegés tényét a munkáltatónak szükséges bizonyítania.

Az időjárás miatti késések jogi megítélése tehát elsősorban a munkavállaló és a munkáltató közötti kommunikáción, valamint a munkavállaló által tett erőfeszítéseken múlik. Az Mt. szabályai alapján a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, és megtenni mindent, ami az adott helyzetben elvárható tőle. A félreértések elkerülése érdekében azonban célszerű, ha a munkáltatók előzetesen tájékoztatják a munkavállalókat az időjárási akadályok esetén követendő eljárásról és teendőkről.