Komoly aszteroida fenyegetésre készülhetünk 2032-ben

Ha becsapódik, komoly pusztítást okozhat az az aszteroida, amelyet 2024 utolsó napjaiban fedezett fel a Földet megközelítő égitesteket automatikusan vizsgáló NASA rendszer, az ATLAS chilei teleszkópja. A 2024 YR₄ a számítások szerint 2032. december 22-én mintegy 106 200 kilométerre közelíti meg a Földet. Kozmikus léptékben ez nagyon közel van, az aszteroida ezért rögtön a NASA és az ESA veszélyességi listájának élére került.

A csillagászok szerint pánikra nincs ok, mert a találkozás még így sem túl magas, 1 a 77-hez vagy 1,3 százalék. Az égitest a becsapódás veszélyét nullától tízig rangsoroló Torino-skála szerint 3-as fokozatú. A kicsivel összetettebb Palermo-skálán, amely a becsapódás esélyét és a potenciális pusztítást is figyelembe veszi, az YR₄ -0,53 értéket kapott, ami szintén erős helyezést ér, de a kilométeres mérethez közelítő Apophis, a 2002 NT7 és az 1950 DA aszteroidák mögött van.

Mekkora fenyegetést jelent?

A 2024 YR₄ aszteroida mérete 40 és 100 méter közé tehető, pontos adat egyelőre nem ismert. A róla visszaverődő fény alapján 60 méteresre becsülik, csupán ez alapján azonban nem lehet pontosan megítélni, mert ha felülete sötétebb, akkor alábecsüljük a méretét, ha viszont kifejezetten sok fényt ver vissza, valós mérete kisebb lehet. Pontos adatot egy radaros mérés adhat.

Az észak-chilei VLT és a La Silla obszervatórium mérései szerint az aszteroida 19,5 perc alatt fordul meg tengelye körül, magnitúdója változása alapján alakja valószínűleg elnyújtott. A fény színképének elemzése szerint anyaga nem jég vagy törmelék, hanem kő. 

Az aszteroida, amelyet már „karácsonyi aszteroidaként” emlegetnek, a légkörbe csapódva felrobbanhat, de elérheti a felszínt is. Hogy a kettő közül melyik következik be, ha egyáltalán bekövetkezik, legfőképpen az aszteroida méretétől és összetételétől függ.

Ha vasból van, gond nélkül átüti a légkört és becsapódási kráter hoz létre

– mondta David Rankin, a Catalina Sky Survey munkatársa a space.com-nak.

Rankin úgy vélte, hogy a Catalina Sky Survey, amely februárban 8 méteres teleszkóppal vizsgálja az 2024 YR₄-et, valószínűleg nem fog tudni újat mondani a becsapódás esélyeiről. A jelenleg 43 millió kilométerre járó aszteroida áprilisra már olyan messzire lesz, hogy a legerősebb teleszkópjainkkal sem fogjuk látni. Sokkal többet tudhatunk meg 2028-ban, amikor az égitest 8 millió kilométerre közelíti meg bolygónkat. Legutóbb egyébként 828 800 kilométeres távolságban járt, két nappal felfedezése előtt, 2024. december 25-én.

Mekkora lehet a pusztítás?

Ahogy fentebb említettük, a becsapódás következményei drámaian függnek az aszteroida anyagának tulajdonságaitól, de 100 méteres méret felett már mindenképpen keletkezik becsapódási kráter. A közvetlen pusztítás körzete ekkor 15 kilométer átmérőjű, de a lökéshullám 100 kilométeres körzetben betörné az ablakokat.

A legutóbbi látványos eset 2013 februárjában történt az oroszországi Cseljabinszkban, ahol egy húsz méteres aszteroida 30 kilométeres magasságban felrobbant a légkörben. A leérkező mintegy fél tonnányi törmelék egy közeli tóban landolt. A hirosimai atombomba erejének tízszeresére becsült robbanás miatt a városszerte betörő ablakok miatt ezernégyszázan sérültek meg.

A cseljabinszki esemény azonban nem jó példa, az YR₄ mérete miatt sokkal inkább hasonlítható a 1908 nyarán Szibériában becsapódott Tunguszka-meteorhoz. Ez sem hagyott becsapódási krátert, viszont a cseljabinszki meteornál kétszer nagyobb és tízszer nehezebb volt, illetve több mint kétezer négyzetkilométeren letarolta az erdőt.

Ilyen léptékű esemény nyomán keletkezett 50 ezer éve az arizonai Barringer-kráter, amit egy negyven méteres, nagy vastartalmú aszteroida hozott létre, 1200 átmérőjű 170 méter mély krátert hagyva.

A becsapódás által 2032 decemberében veszélyeztetett zóna az Egyenlítőhöz közel, azzal majdnem párhuzamosan halad Dél-Amerika, Közép-Afrika, India és az Indokínai-félsziget felett. Ez azért jelent problémát, mert Afrikában, Dél-Ázsiában és igazából 

Jelenlegi ismereteink alapján a másodpercenként 17,32 kilométeres sebességgel becsapódó YR₄ mintegy 8 megatonnás nukleáris bombának megfelelő energiát szabadítana fel és a becsapódás középpontjától mintegy 50 kilométeres távolságig okozna pusztítást.

Elhárítható-e?

Apró meteorokkal gyakran találkozik a Föld, a becsapódás esélye ezek méretének növekedésével radikálisan csökken. A világ országait a világűrrel kapcsolatban leginkább a tudományos presztízs és katonai fejlesztések foglalkoztatják, és csak utóbb derül ki, hogy a közvéleménynek inkább az lenne a fontos, hogy legyen valamilyen megoldásunk az aszteroidák elhárítására.

A terület az utóbbi években kezdett mozogni. Kína ma már aktívan dolgozik fenyegető aszteroidákat eltérítő programon. Az Egyesült Államok 2022-ben a DART program keretében már végzett sikeres kísérletet egy 177 méteres égitest mozgásának módosításával. Amennyire tudjuk, egy valódi bolygóvédelmi akció végrehajtásának egyik legingatagabb része a költségvetési pénz és a napi politika.

Egy hatvan méteres égitestet egy becsapódó fél tonnás eszköz pusztán a mozgási energiája által eltéríthet. Amerikai kutatások szerint ilyen célra hidrogénbomba is alkalmas lehet, bár nem a lökéshullám miatt, hanem azért, mert az aszteroida atomvillanás miatt felizzó oldala rakétahajtóműként viselkedne. Lényeges, hogy ezek drasztikus megoldások, de ha idejekorán felfedezzük a fenyegetést, azt évekig működő, szerényebb tolóerejű eszközzel is biztonságos pályára terelhetjük.

(ESA, Space.com, Wikipedia)