A beszélgetés apropóját Donald Trump egy nemrégiben tett kijelentése adta, amikor az amerikai elnök felszólította Európát, hogy teljesen mértékben szakadjon le az orosz földgázról és kőolajról és lehetőleg ne trükközzenek árnyékflotta tankerekkel megkerülni a behozatali tiltást. A válaszokért Holoda Attila energetikai szakértőhöz és Yaro Patrice Amerika szakértőhöz fordultunk. Természetesen körbejártuk azt is, hogy mit jelenthet ez a hazai üzemanyag ellátás szempontjából is.
Holoda Attila szerint ezt nem lehet olyan egyszerűen meglépni, mert az európai földgáz ellátásban például az amerikai elérhetőség csak az egyik láb, ráadásul még nem is vezetékes. A legnagyobb európai beszállítók most a norvégok. Viszont Trumpék egyértelműen a cseppfolyós (LNG) gázt erőltetik, amit mi viszont korábban máshonnan is be tudunk szerezni, például a Közel-Keletről.
Ez egyébként azt jelenti, hogy az amerikaiak most ki akarják szorítani az oroszt gázt, és egyértelműen az oroszok pozíciójára pályáznak, és szeretnék azt megszerezni. A kérdésre, hogy mindezt nem az amerikai LNG lobbi mozgatja-e, Yaro Patrice azt mondta, de egyértelmű, hiszen Trump már a kampány során is azt mondogatta, hogy Drill, baby drill!, azaz termeld csak ki az olajat, mert a Republikánus Párt tradicionálisan a környezetvédelmi szempontokat is félretéve alapvetően a fosszilis energiahordozókat pártolja. Az Egyesült Államoknak gazdaságilag természetesen érdeke minél több olajat és földgázt eladni. És a mostani trumpi külpolitika azt vizionálja, hogy Amerika számára erős gazdasági pozíciókat kell kiharcolni a világban.
Mi a helyzet a kőolajjal?
Az Egyesült Államok naponta mintegy 13 millió barrel (hordó) kőolajat termel, és 4 millió barrelt exportál. Viszont egészen más minőségű kanadai olajat – napi 6 millió hordót – importál is. Ez az USA számára kiemelten fontos – magas aszfalt tartalma miatt – az útépítéseknél alkalmazzák, szemben a lágyabb texasi kőolajjal.
Az oroszok az olajpiacon jók az árversenyben és mindig a piaci árak alá tudtak kínálni. Most az amerikaiak azt akarják megakadályozni, hogy a szankciók kikerülésére vásárolt, külföldi felségjelű, nagyon rozoga állapotban lévő orosz árnyékflotta tankerei, ne érjék el az európai kikötőket. Az USA nem csak azt fogja mondani, hogy tőlem vegyetek a jövőben olajat, hanem fellép majd és megakadályozza, hogy ezek a tankerek a tengeren elszállítsák az átcimkézett orosz kőolajat.
Miért nem tudott Európa három év alatt leszakadni teljesen az orosz kőolajról?
Magyarország és Szlovákia ugyan mentességet kapott, de Holoda Attila szerint mi nem is nagyon törtük magunkat, hogy teljesen és gyorsan leváljunk. Az egyik érve erre a kormánynak az, hogy éppen az ukrajnai háború kitörése előtt kötöttünk az oroszokkal egy hosszú távú földgáz szerződést. Az éves 8 milliárd köbméteres magyar fogyasztásból 4,5 milliárdot minimálisan az oroszoktól kötelező megvenni a szerződés értelmében. Viszont mi jóval e fölött a mennyiség fölött vásárolunk és aztán azzal mi megjelenünk az európai piacon és jó áron eladjuk azt.
„Nem véletlen, hogy jelenleg a Magyarországon keresztül forgalmazott földgáz mennyisége kétszer annyi, mint amennyit mi magunk elfogyasztunk.”
A trumpi bejelentés vajon befolyásolja-e a magyar üzemanyagárakat?
A szakértő úgy véli, hogy az amerikai elnök felszólítása nyomán sem fognak változni a hazai üzemanyagárak. A magyar üzemanyagárakon roppant magas az adó és a kormánynak ugyan lenne lehetősége beavatkozni, azonban nem teszi meg, mert az áfából és a jövedéki adóból befolyó összeg nagyon kell a költségvetésnek, különösen olyan időszakban, amikor bizonytalan, hogy mikor jönnek az uniós források. E mellett még ott van a forint is, amely vagy erős, vagy gyenge. Ha gyengébb a forint, akkor többet kell fizetnünk a nyersolajért, mert azt bizony dollárért vásároljuk.
Trump most már úgy működik, mint egy business president
Beszéltünk még a formálódó vámháborúról is. Kerestük az okát, miért kell szinte az egész világot feldühíteni a 10-25 százalékos vámokkal, amelyeket a legkülönfélébb árukra és nyersanyagokra vetett ki az amerikai elnök. Miért jó, ha egymásnak adják a kilincset a legnagyobb államok vezetői Washingtonban, mint éppen a hét végén az indiai kormányfő? A szakértők szerint Trump tisztában van azzal, hogy őt egy kiszámíthatatlan vezetőnek tartják, akivel inkább négyszemközt kell leülni tárgyalni.
És ilyenkor bizony már lehet kérni valamit cserébe a vámok enyhítéséért. Ezen a ponton pedig már egyértelműen a saját business gyakorlatát viszi bele Trump a politikába, úgy ahogyan korábban a cégeit is irányította.
De Amerikát nem lehet úgy vezetni, irányítani, mint egy vállalatot.
Annak ellenére sem – véli Holoda Attila –, hogy olyan dolgokat lenget be, amelyek egy hagyományos biznisznél teljesen bevettek. Elmégy alkudozni bármely országba, akkor előtte fölméred, hogy az adott partner mire érzékeny, vagy mire nem. Azt kiválasztod, megemeled rá a tétet, majd idővel szépen lassan engedsz. Donald Trump magasra tette saját vámtarifa elvárásait, hogy később legyen miből engednie, de közben meg szemmel láthatóan élvezi, hogy szépen sorba mennek hozzá a világ vezetői egyezkedni.
A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy
- Miért mondta Donald Trump, hogy ő akarja olajjal ellátni az egész világot?
- Politikai zsarolásnak tekinthető-e, amit Trump Európától követel?
- Miért van az, hogy a háborús szankciók nyomán jelentősen csökkent az orosz földgázkitermelés, a kőolajé ugyanakkor nem, de az érte kapott pénz mennyisége viszont drasztikusan?
- A világ kőolaj ellátására törekvő USA átszabhatja-e az eddig meghatározó szerepben lévő OPEC-et?
- Miért érdeke a magyar kormánynak, hogy fenntartsa az urali kőolaj hazai finomítását?