Releváns jogszabályok:
– 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról |
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó alapja a tőke- és osztalékműveletek korrigált egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetések összegével, azzal, hogy ez utóbbi tétel egyúttal minimum-adóalapként szolgál. A Katv. 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. A Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
A Tbj. 27. § (1) bekezdés a) alpontja szerinti kategóriának megfelelhet például a megbízási díj is. Nem elégséges azonban, hogy a megbízási díj besorolható a járulékalapot képező jövedelem fogalmába, hanem az is feltétel, hogy az adott kifizetés ténylegesen járulékalapot képezzen. A Tbj. szabályai alapján járulékalapról biztosítási kötelezettség hiányában nem beszélhetünk. Megbízási jogviszony esetén a Tbj. 27. § (2) bekezdése értelmében biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha a járulékalapot képező jövedelem tárgyhavi összege eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ha tehát a megbízási díjból származó jövedelem havi szinten a minimálbér 30 százalékát nem éri el, úgy a kifizetés nem képezi a kisvállalati adó alapját. (2024. november 10.)
Hivatkozott jogszabályhelyek:
– Katv. 20. § (1)–(2) bekezdés
– Tbj. 27. § (1)–(2) bekezdés
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2025/1–2-es számában jelent meg.