Kiosztott még néhány kokit és sallert Biden Kínának

Az Egyesült Államok és Kína közti geopolitikai szembenállásnak éve óta a legforróbb terepe a csipgyártás és az arra épül számítástechnikai területek (például mesterséges intelligencia és kvantum-számítástechnika). Ezen a téren mindkét fél a kölcsönös függés csökkentésére, innovációs előnyének bebetonozására és a technológiai szivárgás akadályozására törekszik.

• A hétfőn leköszönő amerikai elnök, Joe Biden utolsó heteiben e téren újabb ütést próbált bevinni Kínának: decemberben a kormány 140 új kínai céget vett fel az exportkorlátozások alá eső entitások listájára.
• Januárban a mesterséges intelligencia tanítására és futtatására specializált mikrocsipek exportjának szigorítását kezdeményezte a kabinet. A legjobb csipeket (főleg az Nvidia és AMD termékeit) csak 18 szövetséges országba lehetne szabadon exportálni, a többi államba engedélykötelessé válna az export, míg 20 ellenséges ország esetében erős korlátok közé szorítanák.

Reakciók: az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy – mint a szövetségesek kis száma jelzi -, a korlátozás jó néhány európai országra is kiterjed. A visegrádi négyek, a balti államok, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária és Görögország, valamint Portugália és Luxemburg sem szerepel a partnerlistán.

• A csipgyártók természetesen ellenezték a lépést, és annak feloldását várják Donald Trump megválasztott elnöktől.

Felülnézet: a korlátozások szigorítása más technológiai területeket is elért.

• A Biden-kormány utolsó napjaiban véglegesítette azon új szabályozást, amely megtiltja az olyan járművek importját és értékesítését, amelyek az Egyesült Államokkal szemben nem baráti országokból, így például Kínából származó, autók közötti, illetve az autó és egy távoli adatközpont közti adatkapcsolat fenntartására alkalmas szoftverrel működnek.
• Ebbe beletartozik a Bluetooth-ra, wifire, mobilhálózatra vagy műholdas hálózatra való csatlakozás. A szabályozás kiterjed az autókban használt kamerákra, szenzorokra, mikrofonokra, amelyek az Egyesült Államok szerint a külső adatgyűjtés eszközeivé válhatnak.

Miért fontos ez? Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden fejlett kínai autót kitiltanának az amerikai piacról, ami a magyar külgazdaság-politika pávatáncos konnektivitási elképzelései szempontjából is fontos fejlemény lenne.

• Pár nappal korábban az amerikai védelmi minisztérium a világ legnagyobb akkumulátorgyártóját, a Debrecen mellett építkező CATL-t, valamint a Tencent technológiai konglomerátumot is a kínai hadsereg támogatójának nyilvánította. Ez nem jár automatikus szankciókkal, de figyelmeztetésként szolgál az érintett cégekkel való együttműködés jogi kockázatait illetően.

Mi következik? Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének vizsgálata azt állította, hogy Kína a hajógyártás terén is tisztességtelen eszközökkel szerzett jelentős, mintegy 50 százalékos globális piaci részesedést, ezért e területen is kereskedelempolitikai adok-kapok következhet – már ha Trump és kormánya felveszi a kesztyűt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak is figyelmeztető jel a CATL amerikai listázásaA Pentagon lépése nem lehetetleníti el az üzleti kapcsolatokat, de mutatja, hogy egyre nő a gyanakvás a kínai cégekkel szemben a nyugati országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több kínai autóipari beszállító épít gyárat Magyarországon, de jó ez nekünk?Hatvanban 900 embert foglalkoztat majd a Bosch-t is partnerei között tudó kínai Xinzhi. A nagy kérdés, hogy ez mekkora gazdasági értéket teremt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMáris megzavarták az orosz olajexportot az új amerikai szankciókHárom tankerhajó vesztegel Kína keleti partjainál, miután az Egyesült Államok újabb orosz hajókat vett fel szankciós listájára.

The post Kiosztott még néhány kokit és sallert Biden Kínának first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.