6 months
4
Az amerikai elnök újraindítaná a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat gázvezetéket, melyről tárgyalásokat folytatna az orosz féllel. Amerikai üzletemberek közvetítenének a megállapodásban, ugyanakkor az elmúlt két és fél év alatt sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy pontosan mely ország követte el a Németországot Oroszországgal összekötő gázvezeték elleni támadást.
Donald Trump fontolgatja az Északi Áramlat újraindítását, mely Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások stratégiai eszköze lehet. A Financial Times szerint ez egy korábban „elképzelhetetlen lépés, amely jól mutatja Trump Moszkvához való közeledésének mértékét”. Ugyanakkor az ötlet Matthias Warnig, a Nord Stream AG korábbi vezérigazgatójának a nevéhez fűződik, aki a hírek szerint közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz elnök állítólag Davosban síelni tanította Warnig gyerekeit – írta az ukrán Fokusz.
A kezdeményezést amerikai üzletemberek közvetítésével tervezik átbeszélni a Trump-adminisztrációval. A megegyezés célja nemcsak a gazdasági haszon, hanem az ukrajnai háború megoldásában való esetleges közvetítés is.
A források megjegyzik, ha létrejön a megállapodás, akkor az Egyesült Államok példátlan ellenőrzést szerezhet az Európába irányuló gázszállítások felett. Ehhez azonban szükség lenne az Oroszország elleni szankciók feloldására, a Kreml beleegyezésére a szállítások folytatásához, valamint Németország engedélyére a vezeték használatához
Az Európai Unió azonban máris aggodalmuknak adtak hangot, és megvitatják a projekt újraindításának lehetséges következményeit. Az európai országok már korábban is tettek intézkedéseket az orosz gáztól való függőségük csökkentése érdekében.
2022 szeptemberében az Északi Áramlat 2 egyik vezetékének robbanása és az Oroszország elleni szankciók miatt a vezeték használhatatlanná vált, de a második vezeték sértetlen maradt. Németország viszont felfüggesztette az engedélyeztetési eljárását, és a legmagasabb szintű politikai döntések nélkül továbbra is lehetetlen a vezeték üzemeltetése.
A terv készen áll, a politikai aggályok jelentősek
Amerikai tisztviselők sem biztosak abban, hogy a projektet Donald Trump és Vlagyimir Putyin jóváhagyásával is meg lehet valósítani. Ugyanis a szankciók és az Egyesült Államok szövetségesei közötti politikai nézeteltérések kétségessé teszik az Északi Áramlat 2 újraindításának kilátásait.
Matthias Warnig is a szankciókra hivatkozva utasította el az amerikai üzletemberekkel folytatott tárgyalásokon való részvételt. A Kreml sem erősítette meg, hogy egyeztetnének a gázvezetékről, a Gazprom szintén nem nyilatkozott róla. Ennek ellenére egy forrás azt állítja, hogy egy amerikai befektetői konzorcium már kidolgozott egy tervet az oroszokkal való üzletkötésre.
A Financial Times megjegyzi, hogy a befektetői érdeklődés ellenére a politikai akadályok továbbra is jelentősek. Az Európai Unió nem oldotta fel a szankciókat, és a gázvezeték újraindítása éles reakciót váltana ki Németországban.
Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik nagy amerikai vállalat igazgatótanácsa most azt mondaná: »Hé, menjünk vissza az orosz piacra« és ezt az oroszok is tudják, látták az amerikai politika ingadozásait
− nyilatkozta egy volt amerikai tisztviselő.
Még mindig kérdéses, ki követte el a gázvezeték elleni támadást
Az Északi Áramlat gázvezeték Oroszország és Németország között haladó rendszer, amelynek építéséről 1997-ben egyezett meg a Gazprom és a Neste finn olajtársaság, de a Nord Stream AG a tulajdonosa és üzemeltetője. A kivitelezés alatt az érintett skandináv és balti országokat is folyamatosan tájékoztatták a folyamatról, azonban a csövek lefektetésére és a beüzemelésre 2011-ig kellett várni.
A gázt három úton juttatja el az Északi Áramlat Európába, oroszországi szárazföldi, a Balti-tenger alatt futó tengeri és nyugat-európai vezetékek segítségével.
Az orosz−ukrán háború kitörése után 2022. szeptember 26-án két csővezetékben is nyomáscsökkentést érzékeltek a szakemberek, amelynek okait vizsgálták. Lehetséges felrobbantásáról viszont a Der Spiegel című német lap azt állította, hogy a szabotázsakciót Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka hagyta jóvá.
A gázvezetékek megsérülését az érintett országok megerősítették, majd nyomozás indult a robbanás felelősének megállapítására. A vizsgálat következtében több országot is meggyanúsítottak, aki esetlegesen érdekelt lehetett az Északi Áramlat vezetékeinek megrongálásában, köztük az Egyesült Államokat, az angolszász országokat, de Ukrajnát is vádolták a robbantással. A svédek végezték el a sérülések vizsgálatát, melyből kihagyták Oroszországot, amelyet a Kreml sérelmezett.
A gázvezetékek mellett többméteres krátereket találtak, valamint két azonosítójel nélküli hajó is megjelent a robbanás előtt a közelben. A svéd ügyészség pedig megerősítette, hogy robbanóanyag maradványai kerültek elő. Az Északi Áramlat helyzete miatt a magyar kormány Törökországgal egyeztetett az orosz gáz Európába juttatásáról.
A további vizsgálatok sem bizonyították egyértelműen, kik követték el a vezetékek elleni akciót, fél évvel a robbantás után is folytatódott az egymásra mutogatás. Ezzel párhuzamosan már több európai ország kereste a megoldást arra, hogy az orosz gáz hogyan jusson el hozzájuk. Oroszország ENSZ-határozatot követelt az ügyben, mely végül elbukott.
2024-ben már az új lengyel kormányt is bevonták az Északi Áramlattal kapcsolatos vizsgálatba, de februárban lezárult a svéd hatóságok nyomozása, melyben már terrorcselekménnyé nyilvánították az akciót. Ennek ellenére nem csitultak a kedélyek, még mindig nem ismerte el egy ország sem, hogy köze lett volna robbantáshoz, sőt, Németország már Lengyelország vádolta, hogy részt vett benne.
Moszkva sem nyugodott bele, hogy nem dőlt el, ki követte el a robbantást, de Németország is folytatta saját nyomozását az ügyben. Az Északi Áramlat újraindítását azonban Andrzej Duda lengyel elnök nem támogatta.
(Borítókép: Az Északi Áramlat felrobbantott pontja 2022. szeptember 27-én. Fotó: Danish Defence / Anadolu Agency / Getty Images)
Hungarian (HU) ·